„Sikeresen zárult annak a többéves fejlesztési folyamatnak az első fázisa, amely új szintre emeli az Egyetem digitális oktatási és szolgáltatási tevékenységét. Az Európai Unió és a Magyar Kormány támogatásával megvalósult projekt az elmúlt években olyan komplex, egymásra épülő fejlesztéseket valósított meg, amelyek az ELTE működésének szinte minden területét érintették, és hosszú távon is meghatározzák az intézmény jövőbeli fejlődési irányait.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem „RRF-2.1.2-21-2022-00023 – Gyakorlatorientált felsőfokú képzés infrastrukturális és készségfejlesztés az ELTE-n” című, átfogó fejlesztési programja középpontjában integrált, szinergikus fejlesztési szemlélet állt, amely nem elszigetelt projektelemekben, hanem egymást erősítő rendszerekben gondolkodott. Ennek eredményeként az ELTE-n egyszerre valósult meg a digitális transzformáció, az adatvezérelt működés alapjainak megteremtése és a hallgatóközpontú szolgáltatások fejlesztése.
A projekt hozzájárult egy olyan korszerű oktatási ökoszisztéma kialakításához, amely a tanulási folyamatok nyomon követésétől és elemzésétől kezdve a nemzetközi mobilitás digitalizációján át a tananyagok strukturált kezeléséig és a készségfejlesztési programokig terjed.
A tanárképzés területén a fejlesztések valódi tartalmi megújulást indítottak el: a digitális kompetenciák, a mesterséges intelligencia és a videós oktatási módszerek integrációja új alapokra helyezi a pedagógusképzést. Ezzel párhuzamosan jelentős infrastrukturális beruházások valósultak meg, különösen a Lágymányosi Campuson, ahol modern laborok, okostermek, valamint fenntartható és energiahatékony megoldások jöttek létre.
A projekt egyik legnagyobb hatású eredménye az adatvezérelt működés alapjainak kiépítése volt, egy ún. „Data Lake” megteremtése. Az egyetem kulcsrendszereinek (Neptun, LMS-ek) integrációjával létrejövő adatplatform lehetővé teszi a tanulási folyamatok mélyebb megértését és a stratégiai döntések megalapozását, valamint megnyitja az utat a jövőbeli, mesterséges intelligenciára épülő oktatásfejlesztések előtt.
A digitális tananyag-repozitórium fejlesztése az intézményi tudásvagyon rendszerezését és hosszú távú fenntarthatóságát szolgálja, míg a nemzetközi működés digitalizációja – különösen az Erasmus+ folyamatok teljes körű átalakítása – jelentősen javította a hallgatói és adminisztratív felhasználói élményt, valamint erősítette az egyetem nemzetközi versenyképességét.
A hallgatói sikeresség támogatásában kiemelt szerepet kapott az új Karrierplatform, amely a képzést közvetlenül összekapcsolja a munkaerőpiaci elvárásokkal, valamint a készségfejlesztési és közösségi programokat integráló rendszerekkel együtt komplex támogatást nyújt a hallgatók számára. Emellett a mesterséges intelligenciára épülő fejlesztések – például a felvételi pontszámító rendszer – konkrét, gyakorlati megoldásokon keresztül segítik a hallgatói döntéshozatalt. Ezt a rendszert egészíti ki az EENJOY, amely a hallgatói bevonást és közösségi aktivitást erősíti.
A projekt eredményeként az ELTE nemcsak technológiai értelemben lépett előre, hanem olyan szervezeti és működési képességeket is kialakított, amelyek lehetővé teszik a folyamatos megújulást és alkalmazkodást a gyorsan változó felsőoktatási környezetben, megalapozva ezzel az intézmény hosszú távú versenyképességét.
A projektet 2026. április 28-án zárták le hivatalosan. Az eseményen köszöntőt mondott Darázs Lénárd, az ELTE rektora, aki kiemelte, hogy a digitális transzformáció az oktatásban nemcsak technológiai kérdés, hanem szemléletváltás is – a most lezárult projekt fejlesztés ezt a változást indította el az egyetemen.
Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja felhívta a figyelmet: ez a projekt a legjobb példája annak, hogy az ELTE-n kialakult egy olyan működési kultúra, amely képes a rendelkezésre álló forrásokat hatékonyan és stratégiai szemlélettel felhasználni.
Kacskovics Imre, az ELTE Természettudományi Kar dékánja a hallgatókat is megszólítva elmondta, a most lezárult projekt elsősorban arról szól, hogy az egyetemisták jobb körülmények között tanulhassanak, és a munkaerőpiacon versenyképes tudással jelenjenek meg. Hozzátette, hogy a mesterséges intelligencia és a digitalizáció fontos eszköz, de nem helyettesítheti a valós tapasztalatot: látni, gondolkodni és cselekedni továbbra is a laborokban lehet megtanulni.
Ritter Dávid, az ELTE informatikai igazgatója, a projekt szakmai vezetője szerint az egyetemi adattó és a digitális tananyag-repozitórium olyan alapinfrastruktúrát teremt, amely nélkülözhetetlen a jövőbeli mesterségesintelligencia-alapú fejlesztésekhez. Beszédében hangsúlyozta: a projekt során megszerzett tudás, tapasztalat és együttműködési kultúra lehetővé teszi, hogy az ELTE a jövőben is sikeresen építkezhessen.
A rendezvénnyel lezárult annak a többéves fejlesztési folyamatnak az első fázisa, amely új szintre emeli az Eötvös Loránd Tudományegyetem digitális oktatási és szolgáltatási tevékenységét. A folyamat a jövőben a DOKK, valamint a Hallgatóközpontú Készség- és Kompetenciafejlesztés zászlóshajó programban folytatódik.”
Forrás:
Oktatásközpontú digitális transzformáció és infrastruktúra-fejlesztés az ELTE-n; Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE); 2026. április 29.
