„Az államok digitális alaprétegének – az adatoknak, algoritmusoknak, infrastruktúráknak, platformoknak és alkalmazásoknak – az irányítása megfelelő fogalmi alapok nélkül történik. Az e digitális alapréteg irányításához, illetve az annak felhasználásával történő kormányzáshoz szükséges képességek és legitimitás egyszerre nincsenek összhangban egymással, vitatottak, illetve strukturálisan hiányoznak.
E kibontakozó terület rendszerező fogalmaként a digitális államvezetés koncepcióját vezetjük be. Amellett érvelünk, hogy a „digitális” nem pusztán kiterjeszti az államvezetés hatókörét, hanem alapjaiban újrafogalmazza magát az államvezetés kérdését.
A fogalom két dimenzióban értelmezhető. Az egyik a digitális rendszerek feletti államvezetés, amely az államnak magához a digitális alapréteghez kapcsolódó hatáskörére és képességeire vonatkozik. A másik a digitális rendszerekkel megvalósuló államvezetés, amely az algoritmikus eszközök kormányzati hatalomgyakorlási eszközként történő alkalmazását jelenti.
A digitális államvezetés két alapvető követelményre épül: a technikai koherenciára és a legitim hatalomra. E két követelmény között valós feszültség áll fenn.
Ezekből az alapokból a digitális államvezetés tíz elvét vezetjük le. Mindegyik elv olyan feltételt jelöl, amelynek hiánya felismerhető, strukturális kormányzási kudarchoz vezet:
* a közérdek elsődlegessége;
* az ember és a gép egymást kiegészítő szerepe;
* az irányíthatóság tervezési alapelvként való érvényesítése;
* a rendszerszintű koherencia;
* a hibrid intézmények;
* az adaptív kormányzás;
* az emberközpontúság és az állampolgári cselekvőképesség;
* az elszámoltatható és nyomon követhető hatalomgyakorlás;
* az időtávokon átívelő mérlegelés;
* a nem átruházható alapvető feladatkör.A tanulmány kiindulópontja az állam: az az intézményi forma, amely történetileg a hatékony és legitim közhatalmi kormányzás problémájára adott válaszként alakult ki, és jelenleg az egyetlen olyan lehetséges szereplő, amely esetében a legitimitás feltételeinek teljes köre intézményes formában rendelkezésre áll.
A digitális államvezetés programja ugyanakkor annál mélyebb kérdést is nyitva hagy, mint hogy az államok képesek-e önmaguk megreformálására. Az algoritmikus korban megvalósuló jó kormányzás szükségessé teheti magának az államiságnak a határairól, léptékéről és a politikai közösséghez tartozás alapjairól alkotott elképzeléseink újragondolását.”
Forrás:
Governing Well in the Algorithmic Age: The Foundations of Digital StatecraftGoverning Well in the Algorithmic Age: The Foundations of Digital Statecraft; Zeynep Engin, Tim Gordon, Viviana Bastidas, Tom Crick, Jon Crowcroft, Jean-Martin Denis, David J. Hand, Lauren Maffeo, Jakob Mökander, Irene Ng, Anastasija Nikiforova, Giulio Quaggiotto, David Uriel Socol de la Osa, Rhonda Syler, Philip Treleaven, Stefaan Verhulst; The Digital Statecraft Academy; 2026. július 20.
