„A TÖOSZ az elmúlt időszakban több szakmai javaslatot juttatott el a kormányzat részére és többrészes véleményfelmérést végzett tagjai körében. Közben szorosabbá vált a nyolc országos önkormányzati érdekszövetség együttműködése, szeptemberben pedig a választásokat követően először ült össze az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET). Talán rég nem volt ennyire fontos az érdemi párbeszéd és az, hogy az érdekszövetségek már a döntések előkészítésében is valódi szerepet kapjanak. Dr. Hanusi Pétert, a TÖOSZ elnökét az önkormányzati rendszer megújításáról, az érdekszövetségek együttműködéséről és a kormányzattal folytatott párbeszédről kérdeztük.
– Elnök úr, a TÖOSZ 2026. május 27-én elfogadott „Elvárások és kezdeményezések” című küldöttgyűlési dokumentumában az áll, hogy ma a települési önkormányzatok nagy része „csak a túlélésre játszik”. Valóban ennyire súlyos a helyzet?
– A megfogalmazás erős, de sajnos sok település mindennapi valóságát pontosan írja le. Egy önkormányzatnak nem az lenne a feladata, hogy hónapról hónapra azt számolja, mire jut még pénz, mit kell elhalasztani, vagy melyik kötelező feladat finanszírozását kell saját bevételből kipótolnia. Üres pénztárcával a Tescóban sem lehet vásárolni – és ez egy önkormányzat esetében sincs másként.
Az elmúlt években több feladat és hatáskör került el az önkormányzatoktól, ezekkel együtt források is kikerültek a rendszerből, miközben a megmaradt feladatok költségei jelentősen növekedtek. A kötelező feladatok finanszírozása sok esetben nem követte ezt a növekedést. Az Alaptörvény is rögzíti, hogy a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához azokkal arányban álló támogatásnak kell társulnia.
Mi nem több pénzt kérünk. Azt mondjuk, hogy újra kell gondolni a feladatok, a hatáskörök és a finanszírozás rendszerét, és vissza kell adni az önkormányzatoknak azt a mozgásteret, amely nélkül valódi helyi autonómiáról nehéz beszélni.– 2026. június 3-án személyesen adta át dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszternek a TÖOSZ többéves munkájára épülő szakmai anyagait az önkormányzati rendszer működéséről. Mely területeken lenne most a legsürgetőbb az előrelépés?
– Abban ma már széles körű egyetértés van, hogy az önkormányzati rendszer reformjára szükség van. Számunkra ugyanakkor fontos alapelv, hogy megmaradjon az egy település – egy önkormányzat elve. Az önkormányzatiság joga minden települést megillet – ezt a kormányzati oldal is alapelvként fogalmazta meg az idei egyeztetések során.
Mi egy kétlépcsős reformban gondolkodunk. Vannak akut problémák, amelyek megoldásával nem lehet éveket várni. Ilyen mindenekelőtt a kötelező önkormányzati feladatok finanszírozása, a működőképesség biztosítása és a humánerőforrás-helyzet. Ezekben már 2027-ben előre kell lépni.
Ezzel párhuzamosan el lehet kezdeni egy átfogóbb, hosszabb távú önkormányzati reform kidolgozását. Ebben örömmel veszünk részt, de egy ilyen rendszer átalakítása nem történhet néhány hónap alatt.
Különösen fontosnak tartom az önként vállalt feladatok kérdését is. Sokszor éppen ezek adják meg egy település sajátosságát, karakterét és élhetőségét. Kultúra, sport, közösségi programok, helyi szolgáltatások – ezek nem feltétlenül kötelező feladatok, mégis alapvetően meghatározzák, milyen egy településen élni. Ezért ezek finanszírozásában is szükség van a kormányzat együttműködésére.– Két felmérésben is megkérdezték a TÖOSZ tagönkormányzatainak polgármestereit az önkormányzati rendszer legfontosabb kérdéseiről. Melyek a legerősebb üzenetek?
– Az egyik legfontosabb eredmény számomra éppen az, hogy önkormányzattípustól függetlenül nagyon sok alapvető kérdésben egyetértés van.
Lehet szó faluról, kisvárosról vagy nagyobb városról, a problémák jelentős része közös. A kötelező feladatok megfelelő finanszírozása, az önkormányzati autonómia megerősítése, a helyben keletkező források feletti nagyobb rendelkezési jog és az érdemi érdekképviseleti egyeztetés iránt nagyon erős az igény.
Ez azért különösen fontos, mert azt mutatja: ezek nem egy-egy településtípus vagy politikai oldal problémái. Az önkormányzati rendszer egészét érintő kérdésekről beszélünk.– Miközben az autonómia megerősítését szinte valamennyi válaszadó támogatta, az egyes konkrét feladatoknál már árnyaltabb eredmények születtek. Mit mutat ez?
– Azt, hogy a polgármesterek nagyon pragmatikusan gondolkodnak. Nem arról van szó, hogy minden korábban elkerült feladatot automatikusan vissza szeretnének venni az önkormányzatok.
Az elmúlt évtizedben több területen változott a feladatmegosztás: az oktatástól az építéshatósági feladatokon át a védőnői rendszerig és az orvosi ügyeletig. Ezek tapasztalatait most szakmai alapon kell értékelni.
A kérdés mindig ugyanaz: hol lehet egy adott feladatot a leghatékonyabban, legjobb minőségben és az emberekhez legközelebb ellátni?
Ezért a reformnak nem egy egyszerű „mindent vissza az önkormányzatokhoz” logikára kell épülnie. Feladatról feladatra végig kell nézni, mi működik jól, és min kell változtatni.– A finanszírozásnál is markáns eredmények születtek: 95,4% helyben tartaná az iparűzési adó többletbevételét, 75,7% pedig csökkentené a szolidaritási hozzájárulás 2025. évi mértékét. Mit jelez ez?
– Azt, hogy az önkormányzati autonómia pénzügyi autonómia nélkül csak korlátozottan tud működni.
Az önkormányzatoktól az elmúlt időszakban több feladat és forrás került el, miközben a megmaradt kötelező feladatok költségei folyamatosan nőttek. Közben azt is látjuk, hogy egyre nagyobb problémát jelent a humánerőforrás. Elöregedőben van az önkormányzati intézményrendszer szakemberállománya, és egyre nehezebb jól képzett munkatársakat találni és megtartani.
Én ebben hasonló veszélyt látok ahhoz a folyamathoz, amelyet más közszolgáltatásoknál már megtapasztaltunk: ha nem tesszük vonzóvá és kiszámíthatóvá ezt a pályát, néhány év múlva nemcsak pénzügyi, hanem komoly szakemberhiánnyal is szembe kell néznünk.
Ezért a finanszírozási reform nem egyszerűen számokról szól. Arról szól, hogy hosszú távon működőképesek maradnak-e a magyar önkormányzatok.– A nyolc országos önkormányzati érdekszövetség az elmúlt hónapokban több kérdésben közösen lépett fel, szeptemberben pedig véglegesítették együttműködési megállapodásukat. Mit jelent ez az önkormányzati érdekérvényesítés szempontjából?
– Ez önmagában is komoly szakmai eredmény. A nyolc országos önkormányzati szövetség ma együtt van, együtt dolgozik, és sikerült olyan közös álláspontot kialakítanunk, amely mögé különböző típusú önkormányzatokat képviselő szervezetek is oda tudnak állni.
Ez azért fontos, mert természetesen más problémái vannak egy néhány száz fős falunak, egy kisvárosnak vagy egy megyei jogú városnak. Mégis azt látjuk, hogy a legfontosabb kérdésekben nagyon nagy az egyetértés.
Abban például, hogy szükség van az önkormányzati rendszer reformjára. Abban, hogy meg kell tartani az egy település – egy önkormányzat elvét. Abban, hogy a kötelező feladatok megfelelő finanszírozása alapvető kérdés. És abban is, hogy az önkormányzatoknak valódi döntési és gazdálkodási mozgástérre van szükségük.
Ha nyolc országos önkormányzati érdekszövetség képes ezekben közös álláspontot képviselni, annak a kormányzattal folytatott tárgyalásokon is jóval nagyobb súlya van.– Az önkormányzati szövetségek többször is kezdeményezték az ÖNET összehívását, amelyre végül 2026. szeptember 3-án, az új kormány megalakulása óta először került sor. Hogyan értékeli az első egyeztetést, és mit vár a folytatástól?
– Pozitívum, hogy elindult a párbeszéd, és annak is örülünk, hogy a kormányzat az önkormányzati rendszer reformjáról akar egyeztetni. Mi ebben a munkában készek vagyunk részt venni.
Ugyanakkor szerintem két időtávot kell különválasztani. Egy átfogó önkormányzati reform hosszú folyamat. Alapos előkészítést, szakmai vitát és széles körű egyeztetést igényel.
Vannak azonban olyan akut problémák, amelyekkel nem lehet addig várni. Ezért javasoljuk a kétlépcsős megközelítést: 2027-ben kezeljük azokat a működési, finanszírozási és humánerőforrás-problémákat, amelyek ma már közvetlenül veszélyeztetik egyes önkormányzatok működését, és ezzel párhuzamosan dolgozzuk ki a hosszú távú reformot.
A kormányzat korábban maga is úgy fogalmazott, hogy 2027 lehet az önkormányzati törvényalkotás időszaka. Mi azt szeretnénk, hogy addig se csak a hosszú távú rendszerről beszéljünk, hanem a mai problémákra is szülessenek válaszok.– 2026. szeptember 29-én, a Magyar Önkormányzatok Napja alkalmából Gödöllőn ismét találkoznak az országos önkormányzati érdekszövetségek. Mi lesz a következő lépés?
– Az elmúlt hónapok legfontosabb eredménye, hogy a nyolc országos önkormányzati érdekszövetség képes volt közös szakmai álláspontot kialakítani. Ezt a munkát szeretnénk továbbvinni.
A következő lépés az, hogy a közösen megfogalmazott javaslatokból konkrét tárgyalási pontok legyenek. Az önkormányzati reform szükségességében egyetértés van, most azt kell meghatározni, hogyan és milyen ütemezéssel valósuljon meg.
Mi kétlépcsős folyamatot tartunk reálisnak: először rendezzük a legsürgetőbb működési és finanszírozási problémákat, majd ezekkel párhuzamosan dolgozzuk ki az önkormányzati rendszer hosszú távú megújítását.
Ebben szeretnénk valódi partnerként részt venni. Nem kész döntésekről szeretnénk utólag véleményt mondani, hanem ott akarunk lenni azok előkészítésénél. Hiszen végső soron mi ismerjük napi szinten, hogyan működik egy település, és hol vannak azok a pontok, ahol a rendszer változtatásra szorul.
*Az interjú 2026. szeptember 20-án készült, és az ÖNkormányzat folyóirat 2026. évi 3. számában jelent meg. Az interjút készítette: Kolin Péter, a TÖOSZ kommunikációs titkára”
Forrás:
„Nem kész döntésekről szeretnénk utólag véleményt mondani”; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); 2026. október 14.
