„….Az információs társadalom által életre hívott új életviszonyok változásait vizsgálva célom annak feltárása, hogy miként hatott a kiérlelt alapelvekkel, szilárd dogmatikával rendelkező büntetőjogi jogalkotásra és jogalkalmazásra a szabályozási környezet változása, és milyen újabb kihívásokat támaszt feléjük az információs társadalom töretlen fejlődése. A vizsgálódás középpontjában tehát egy, a változó információs társadalom és az alapvetően merev büntetőjogi jogszabály- és intézményrendszer feszültsége áll. A témaválasztás indokát az adja, hogy a jogalkalmazó egyre többször találja magát szembe olyan élethelyzetekkel, amelyek helyes megítélésére vagy nem áll rendelkezésére kialakult rutin, gyakorlat, vagy jogérzéke azt sugallja, hogy a jogalkotó által megteremtett jogszabályi és intézményi környezet nem koherens, nem alkalmazható.
Feltételezhető, hogy az anomáliák felbukkanásának okai nem feltétlenül a hibás jogalkotói döntések között keresendők, hanem az információs társadalommal együtt megjelenő új jelenségek eleve magukban hordozzák a büntetőjogi szabályozási minták alkalmazhatatlanságának lehetőségét.
…
Mi a büntetőjogi gondolkodás jövője az információs társadalomban? Ha létezik, miként adható helyes válasz az információs társadalom társadalmi és gazdasági rendet sértő cselekményeire? Az alkotmányos büntetőjog elveinek maradéktalan érvényesülését kizárólag úgy lehet biztosítani, hogy magát a büntetőjogi gondolkodást gyorsítjuk fel, és alapvetően interdiszciplináris jogterület lévén a számítástechnikai eszközökkel érintett bűncselekmények szabályozását a maguk önálló alapjaiból építkezve, a találkozó tudományterületek alkalmazott fogalmai segítségével próbáljuk a büntetőjogi alapelvekkel összeegyeztethetővé tenni…”
Forrás:
Bűnözés az információs társadalomban. Alkotmányos büntetőjogi dilemmák az információs társadalomban; Szathmáry Zoltán; Pécsi Tudományegyetem, Állam-és Jogtudományi Kar Doktori Iskolája; 2013. január 24. (pdf)