„Törvényellenes költségvetéseket tudnak csak alkotni a kistelepülések az elégtelen állami finanszírozás miatt – a falvak „segélykiáltása” eljutott az önkormányzati érdekképviseleti szövetségekig is; a legnagyobbnak, a 1776 önkormányzatot tömörítő TÖOSZ-nak az elnöke, a tabi Schmidt Jenő is ugyanúgy számol, ahogyan a kisközségek polgármesterei.
Mínuszos költségvetést nem lehet alkotni, másmilyent meg nem tudnak – jelzi a szomszédos falvak nevében is a teleki Hári László. Községétől csak egy ugrásra a Balaton, háttértelepülésnek számít a 222 lelkes zsákfalu. – A legutóbbi 25 milliós költségvetés után most 19 milliósat tudunk készíteni, de csak mínuszosat, legalább hétmillió forint hiányzik ugyanis a kötelező feladatok állami támogatásából – így a teleki polgármester. – Hiába ígérték az illetékesek, hogy a normatívról a feladatfinanszírozásra áttérve pontosan meg fogjuk kapni azt a pénzt, amennyibe a nálunk maradó feladatok kerülnek. Két és félmillió forintot költöttünk oktatásra, az rendben is van, ha ezt elvonják, de tőlünk ennek a háromszorosát viszi el az állam. A személyi jövedelemadóból idén már semmi nem marad helyben, ez nálunk hatmilliós kiesés.
A gépjárműadónak is csak a negyven százalékát tarthatjuk meg, ez egymilliós mínusz. Egyedül a közvilágításra költhetünk annyit, mint tavaly. A szociális ellátásokat, az orvosi ügyeletet, a labort, a hivatalműködtetést kevesebből kellene kihoznunk, nem is beszélve a falugondnoki szolgálatról. Egy kistelepülésen ma jobbára ez jelenti az „életet”. Bezárt a bolt, a kocsma, ilyen módon jutnak sokan gyógyszerhez, élelmiszerhez és a szociális étkeztetés is erre épül. Tavaly 2,9 millióba került ez a szolgáltatás, erre az évre 1,9 milliót kapunk rá.
Hári László hozzáteszi: az ígéretek szerint megmarad ugyan az „önhiki”, de ez csak adható és amíg az megérkezik, addig is gazdálkodni kéne valamiből. – A tartalékokkal rendelkező nagyobb településeken nincs gond, de nálunk nagy a baj – jelzi a polgármester. – Úgy tűnik, a forráselvonás volt csak a lényeg, és megint a kicsik kárára, úgy látjuk itt ezen a környéken, hogy a falvak eldőlnek lassan, mint a dominók…
A Koppány-völgye 114 lelkes településén, Szorosadon is hiába kalkulálnak már napok óta, sehogy sem jön ki pluszosra a költségvetés. – A 21 milliós büdzsénk ötöde hiányzik, 4,7 millió forint – tájékoztat Kendi Tibor polgármester. – Szörnyű, nem tudom szebben mondani, az ígéretek nem erről szóltak. Reméljük, valahonnan sikerül majd előteremteni a kis falvak hiányzó pénzösszegeit.
Mínuszos költségvetés készítését az új önkormányzati törvény már nem engedi. Schmidt Jenő TÖOSZ-elnök úgy számol, hogy 15-20 milliárd forint hiányzik a rendszerből. – Most készül a felmérésünk: hol, melyik településtípusnál mennyi pénzt hiányzik ahhoz, hogy ne legyenek mínuszosak – így a tabi polgármester. – Zömmel a kétezer fő alatti településekről van szó, tehát a kicsikről (igaz, ilyenből is kétezernél több akad az országban), az ennél nagyobbak legtöbbjének befolyik annyi adóbevétele, hogy ilyen problémájuk nem lehet. Több kötelező feladat támogatását alultervezték, s ahol ezt helyben nincs miből kipótolni, ott lesz szükség az állami kiegészítésre. Egyes szociális feladatok ilyenek, vagy például a közmunkaprogram tíz százalékos önereje, de mondhatnám a falugondnoki szolgálatot, vagy a közétkeztetést, mely kötelező önkormányzati feladat lett.
Az olyan településeknek a hátrányos helyzetét, ahol nincs se idegenforgalom, se ipar és vállalkozásból is alig egy-kettő működik, nem kalkulálták be Schmidt szerint. Sőt egy, a Belügyminisztérium sajtóosztálya által kiadott tájékoztatás alapján az új feladatfinanszírozásban már a választott tisztségviselők, így a polgármesterek bére sincs benne, helyi döntésen múlik, hogy futja-e rá és hogy miből. – Biztos, hogy az emlegetett kistelepüléseken nem a polgármester fizetése viszi „csődbe” a falut – véli a TÖOSZ-elnök. – Egy Zicshez hasonló pár száz fős községben azonban, ahol nincs ipar és vállalkozó se nagyon tevékenykedik, évi félmillió forintnyi saját bevétel sem jön össze, erre is gondolni kellene.
Apró tétel, így minősíti Schmidt Jenő a hiányzó tizenöt-húszmilliárdot, hozzátéve, hogy az állami költségvetésben is van tartalék, s a Belügyminisztérium is elkülönített szerkezetátalakítási alapot ilyen célokra. A feladatfinanszírozást, az önkormányzati gazdálkodás átalakítását amúgy jónak találja a fideszes polgármester és amondó, hogy „visszafordulni már nem lehet, a megkezdett úton végig kell menni.”
Önkormányzatok állami támogatása (milliárd Ft) 2006 1300 2010 1164 2013 647
Önkormányzati támogatás aránya a GDP-hez viszonyítva (%) 1995 8 2011 4 2013 3 Sok mindent „benyel” az államkassza
Az általános iskolák és egyes más feladatok állami kézbe vétele kapcsán elvonták az önkormányzatoktól a helyben képződő személyi jövedelemadó utolsó nyolc százalékát (ebből az adónemből tehát nem marad már semmi helyben, míg a rendszerváltás után rövid ideig mind a száz százalékot az önkormányzatok használhatták fel – a szerző), megszűnt a kevés saját bevétellel rendelkező települések kompenzációja, s a gépjárműadó hatvan százalékát is „benyeli” idéntől az államkassza. Varga Zoltán, az MSZP önkormányzati kabinetvezetője, korábbi miniszter szerint a helyhatóságok az átalakítás legnagyobb vesztesei, egyben arra is felhívja a figyelmet, hogy a háromezer lakos feletti települések esetében az iskolaépületek fenntartására sem biztosít egyetlen fillért sem a központi büdzsé.
Elvont támogatások (milliárd Ft) Közoktatási normatíva 300 Szja 8 százaléka 100 Gépjárműadó 60 százaléka és kompenzáció 100 ”
Forrás:
„A falvak eldőlnek, mint a dominók” – az állam mindent visz; Fónai Imre; sonline.hu; 2013. február 7.
