Az IVSZ 22 éves fennállása során újabb mérföldkőhöz ért: az IKT Index az IVSZ saját erőforrásaira valamint az index elkészítéséhez szükséges szervezetekkel kialakított együttműködésre alapozva külső anyagi ráfordítások nélkül valósult meg.
Ahogy azt nemrégiben az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalatok Szövetsége (IVSZ) ismertette, megfelelő fejlesztéspolitikai és exportprogram segítségével a jelenleg 180 milliárd forintos magyar szoftver export piac öt év alatt megduplázható lenne, sőt 2025-ig a teljes IKT (informatikai és távközlési) szektor duplázhatna. A piaci kilátások alátámasztása és folyamatos nyomon követése érdekében a szervezet egy évente publikálásra kerülő piaci index bevezetése mellett döntött. Az IVSZ a hivatalos adatforrások hiánya miatt a NAV-val kötött stratégiai megállapodás keretében és saját adatgyűjtés révén most először teremtette meg annak lehetőségét, hogy évente átfogó képet adhasson a hazai IKT szektor aktuális helyzetéről. Ennek megfelelően az IVSZ IKT Index, azaz az ágazat előző évre vonatkozó növekedési indexe a jövőben az IVSZ, a KSH, a NAV és az oktatásért felelős minisztérium (EMMI) adatai alapján kerül minden év negyedik negyedévében publikálásra a jövőben.
Laufer Tamás, az IVSZ elnöke az IVSZ IKT Index bejelentése kapcsán hangsúlyozta: „Megelégelve, hogy a hazai adatforrások egyike sem ad hű képet a szektor teljesítményéről, a saját adatgyűjtés és egy iparági index létrehozása mellett döntöttünk. Ez azért fontos, mert amennyiben a kormány komolyan gondolja 10 évre vonatkozó export-duplázási és gazdasági növekedési terveit, akkor látnia kell, hogy e növekedés nélkülözhetetlen pillére az IKT ágazat, amelynek valós teljesítménye eddig egyetlen adatforrásból sem volt egyértelműen kiolvasható. Az IVSZ szerint az IKT szektor 10 éven belül egyértelműen teljesítménye megduplázására lenne képes, de a szoftver export vonatkozásában 5 év is elegendő lenne. Ez azonban kizárólag megfelelő fejlesztéspolitikai és exportprogram segítségével érhető el. Ennek feltételeit kívánjuk az ágazat valós teljesítményének transzparenssé tételével és nyomon követhetőségével megteremteni.”
A naptári évvel azonosan működő, informatikai és távközlési ágazatba tartozó társas vállalkozások 2011. évi társasági adó bevallásaikban 2 310,2 milliárd Ft nettó árbevételt mutattak ki. Ez a szám az informatikai és távközlési berendezéseket gyártó vállalatok KSH által publikált adataival kiegészítve 7066,5 milliárd Ft-ot ér el. Ez az összes adózó árbevételének 10 %-át jelenti.
Az IKT ágazatban jelenleg 20 064 társas vállalkozás működik, amelyből 2011-ben 11 649 egyéni és társas vállalkozó adózott az EVA szabályai alapján. Az ágazat adózói – leszámítva az informatikai és távközlési berendezéseket gyártó vállalatokat – 80 418 fő átlagos statisztikai létszámot jeleztek, amely a nemzetgazdasági szinten 397 975 társas vállalkozó által foglalkoztatottak létszámának 3,7%-át jelenti, az összes foglalkoztatottaknak pedig 2%-t, míg a teljes hazai szja-s körnek 1,7%-át.
A fő tevékenysége alapján vizsgált ágazatba sorolt adózók nettó SZJA pénzforgalma 2011-ben 71,0 milliárd Ft, 2012-ben 70,7 millárd Ft volt, ami a költségvetési személyi jövedelemadó bevétel 5,1 illetve 4,7%-át tette ki. Így az IKT ágazat az egy főre eső SZJA befizetése 3-szorosa volt 2011-ben a nemzetgazdasági átlagnak, megint csak az informatikai és távközlési berendezéseket gyártó vállalatok nélkül.
Az ágazatba sorolt adózók nettó ÁFA pénzforgalomból való részesedése 2011-ben 9,3%, ami az egy főre eső ÁFA befizetése tekintetében 4.65-szerese a nemzetgazdasági átlagnak
A társasági adónemben a vizsgált adózók 2011-ben 14,7 milliárd Ft, 2012-ben 18,3 milliárd Ft adóbefizetést teljesítettek, ami a nemzetgazdasági összes adóbevétel 4,6 illetve 5,4 %-a volt.
Az IVSZ felvázolva a szektor növekedési lehetőségeit, továbbra is úgy látja, hogy a duplázás 10 000 új munkahely létrehozásával érhető el, amelynek elengedhetetlen feltétele a szakemberképzés növelése legalább évi 2 000 fővel. A legutolsó hitelesített EMMI Statisztika alapján 2011-ben összesen 61 774 fő, ebből az informatikai képzéseken 2 392 fő, az informatika tanári képzésekben pedig összesen 237 fő kapott oklevelet. 2011-ben az általános felvételi eljárásban államilag támogatott helyre felvettek száma 5 593 fő, ebből informatika tanár mesterképzésre 91 fő volt, 2012-ben pedig 4 754 államilag támogatott diák, ebből 80 informatika tanár mesterképzésen résztvevő tanuló volt.
„Sajnos a felsőoktatási statisztikák több ponton is aggodalomra adnak okot. Egyrészt önmagában alacsony számban képződnek szakemberek, másrészt pedig elgondolkodtató, hogy a 2011-ben 5 593 képzést kezdő ellenében ugyanebben az évben csupán 2 392 fő diplomázott. Tekintettel arra, hogy feltételezhető, a 2011-ben végzettek sem lehettek kevesebben az indulásnál, a két szám különbsége arra enged következtetni, hogy meglehetősen nagy – közel 45%-os – a lemorzsolódás. Ennek az okait a közeljövőben biztosan vizsgálni fogja az IVSZ.” – monda el Laufer Tamás.A hazai felsőoktatás területén az alábbi szakképzettségeket számítottuk be:
- gazdaságinformatikus (alapfokozat)
- informatikai tudományok (doktori fokozat)
- informatikus közgazdász (főiskolai)
- mérnök informatikus (alapfokozat)
- mérnök-informatikus (főiskolai)
- okleveles gazdaságinformatikus (egyetemi)
- okleveles gazdaságinformatikus (mesterfokozat)
- okleveles informatika szakos tanár (egyetemi)
- okleveles közgazdasági programozó matematikus (egyetemi)
- okleveles mérnök informatikus (mesterfokozat)
- okleveles mérnök-informatikus (egyetemi)
- okleveles programtervező informatikus (mesterfokozat)
- okleveles programtervező matematikus (egyetemi)
- programozó matematikus (főiskolai)
- programtervező informatikus (alapfokozat)
- számítástudományi szakinformatikus (szakirányú továbbképzés)
- számítógép-hálózati szakember (szakirányú továbbképzés)
A műszaki képzési területről pedig
- a kommunikáció-technikai mérnök (főiskolai) szakképzettséget számítottuk be.
Az IVSZ IKT Indexről
Az Index a jelenlegi piaci teljesítményt és a jövőbeli piaci kilátásokat számszerűsítve kerül majd évente a negyedik negyedévben kiszámításra , úgy mint árbevétel, adótartalom, export árbevétel, foglalkoztatás, valamint induló start-upok száma, innovációs index, frissen végzett szakemberek és tanárok száma. A 2012-es index 2013 végén kerül publikálásra.Az informatikai és távközlési ágazat által foglalkoztatottak létszáma a vizsgált ágazatba tartozó TEÁOR kódú fő tevékenységi körű társasági adóbevallást benyújtó adózók 2011. évi bevallási adata alapján került meghatározásra.
Forrás:
IVSZ IKT Index: itt az első magyar mutató a hazai IKT piac állapotáról és kilátásairól; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2013. március 21.
