„Radikális egyszerűsítést javasol az a két rapportőr, aki a francia jogszabályi környezetről, a szabályozások túlburjánzásának a gazdasági, de az egész társadalmi életet fékező hatásáról készített jelentést a francia kormány számára. A dokumentumból kiderül, hogy Franciaország világbajnok a jogszabálygyártás terén.
„A jogállamtól fokozatosan eltolódtunk a jog által megbénított állam felé” – sommásan így összegzi a Franciaországban kialakult helyzetet a jelentés egyik készítője. Alain Lambert jobboldali parlamenti képviselő egy szocialista társával tekintette át a jogszabályi környezetet és arra a megállapításra jutottak, hogy különösen a közigazgatás terén elképesztően sok fölösleges, túlságosan a részletekbe menő, olykor érthetetlen szöveg akadályozza a mindennapi életet.
A túl sok törvény megöli a törvényt, figyelmeztet a dokumentumot a miniszterelnöknek átadó politikus, hangsúlyozva, hogy kifejezetten francia sajátosságról van szó, az országban készült jogszabályok, különféle nemzeti, illetve önkormányzati hatáskörben meghozott normák száma csaknem veri az uniós országok által megalkotott törvényekét. Csak az önkormányzatok működésére 400 ezer szabály vonatkozik, mondta Alain Lambert, aminek valóságos bénító hatása van az érintett struktúrák működésére.
Az általuk „szabályozási inflációnak” nevezett jelenség a két rapportőr szerint éves szinten kétmilliárd eurós többletkiadást eredményez az ország számára, amit egy gyors és eredményes egyszerűsítéssel azonnal meg lehetne spórolni. Példaként egyebek mellett az építkezésre vonatkozó normákat említik, ezek miatt az e szektorban dolgozók azt mondják, a papírmunka elkészítése sokszor hosszabb időt vesz igénybe, mint a konkrét építkezés.
A szabályozások gyakran kifejezetten nevetséges formát öltenek, a párizsi városvezetés például nyolcvan oldalas dokumentumban határozza meg az óvodai étkeztetés normáit, kimondva egyebek mellett, hogy a nebulóknak hány tojást, hány kolbászt vagy éppen milyen súlyú almát kell felszolgálni. Országos viszonylatban a pékek számára nemcsak a világszerte ismert francia kenyér, a baguette súlyát, de a hosszát is meghatározzák, amit a szakma szerint gyakorlatilag lehetetlen betartani.
A francia törvényhozási buzgóság egyik alapvonása egyébként az, hogy a régi, elavult szabályokat nem szüntetik meg, hanem azok mellé állandóan újakat gyártanak, alapvetően ez okozza a túlburjánzást, mondta Alain Lambert, aki kollégájával kezdetnek huszonhárom jogszabály megszüntetését javasolja. Ez csepp az óceánban, ismeri el a politikus, ám kifejezése szerint kopernikuszi fordulatot jelentene az évtizedek óta kialakult és mára teljesen megcsontosodott gyakorlatban, ráadásul komoly energiákat szabadítana fel, a jelenlegi helyzet ugyanis fékezi az innovációt, elszívja az alkotó energiákat – tette hozzá.”
Forrás:
Ahol túlszabályozottak a mindennapok; S. Ráduly János; Inforádió; 2013. március 30.
