„…A kutatás célterülete Magyarország negyedik legnépesebb megyéje Hajdú-Bihar megye szociális intézményrendszere hatékony működésének bemutatása, illetve az országos szociális ellátórendszerének hatékony átszervezésnek segítése egy modellértékű megyei példa felmutatása révén. Az utóbbi törekvést szem előtt tartva, a kutatási program egyik legfontosabb célja az időskorú lakosság részére nyújtott szakosított szociális ellátásban lejátszódó paradigmaváltás komplex elemzése, bemutatva egy, a részben még kísérleti jelleggel Hajdú-Bihar megyében megvalósult olyan új regionális modellt, amely adaptációs lehetőséget szolgáltat más magyarországi térségek szakellátó intézményei számára is.
A kutatás célja továbbá, hogy az intézményfenntartó önkormányzatok finanszírozási problémáinak alapos feltárása mellett a gyakorlati szakemberek számára is hasznosítható javaslatokat adjon a hosszútávon fenntartható intézményrendszer kialakítására, amely képes az ellátásban részesülő célcsoport szükségleteinek oly módon történő meghatározására annak érdekében, hogy az erre épülő szolgáltatás nyújtással megfelelő színvonalon kielégüljenek a felmerülő társadalmi igények. Mindez feltételezi, sőt meg- követeli, hogy a szociális ellátásban átlátható, ellenőrizhető, a valós és elismert szükségletek alapján tervezhető, fejleszthető és kiszámítható szociális szolgáltatások rendszerére (szociális hálóra), nem utolsó sorban pedig a szolgáltatások felhasználó-központú tervezésére, működtetésére, finanszírozására és ellenőrzésére lesz szükség egyre inkább. A jövőben tehát abban lesz érdekelt minden intézmény, hogy jó minőségű szolgáltatást nyújtson, különös tekintettel arra, hogy a szociális ellátás költségeit jelentős mértékben az ellátottak finanszírozzák majd. Olyan szociális ellátás jövőképének kistérségi szociális tervezés és gondoskodás alapján történő megalkotása a cél, amelynek alkalmazása során a lakosság- (állampolgár, ügyfél) közeli szociális gondoskodás és a kiszámítható, tervezhető szociális rendszer kerül kiépítésre, kifejlesztésre.
Végül, de nem utolsó sorban az alapvető kutatási célok közé tartozik a közigazgatás regionalizálása, illetve átszervezése, és a szociális ellátórendszer működése közötti összefüggések és kölcsönhatások vizsgálata. Ennek eredményességét szolgálhatja a disszertáció, amikor a téma történeti előzményeit és szakirodalmi összefüggéseit feltáró eddigi kutatások teljessé tételével a megyei kormányhivatalok regionális szerepkörének megújulását, tevékenységük komplex bemutatását kívánja teljesíteni a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal működési tapasztalatai tükrében. A közigazgatás regionalizálásának és reformjának aktuális kérdéseit feszegető, elméleti és empirikus vizsgálatokon alapuló konkrét elemzések ugyanis részben az elméleti kérdések gyakorlati szempontú megközelítését, részben pedig az intézmények gyakorlati működésének általánosítható tapasztalatait kísérli meg összegezni. Bízva abban, hogy az elméleti és a gyakorlati dichotómiáján alapuló módszertani megközelítés, egyszersmind a disszertáció várható eredményességét az elméleti és empirikus kutatásokon túl hasznosan szolgálják azok a szakmaspecifikus ismeretek és információk, amelyeket hosszú évek során a szakmapolitikai területen végzett gyakorlati és különböző szintű irányító, vezetői munka során halmozódtak fel a kutatóban. Optimális esetben a korábbi kutatások eredményeit is magában foglaló disszertáció hozzájárulhat a közigazgatás regionalizálása kapcsán Magyarországon kialakult viták megnyugtató lezárásához is megye, kistérség (járás) és/vagy régió dilemmájának feloldásához, végső soron egy működőképes területi, megyei modell kidolgozásához a szociális ellátórendszer szakmai területein…”
Forrás:
A szakosított szociális ellátórendszer paradigmaváltása Hajdú-Bihar megyében; Verdó György; Debreceni Egyetem, Kerpely Kálmán Növénytermesztési, Kertészeti És Regionális Tudományok Doktori Iskola; 2013. szeptember 6.(pdf)
