„Daniel Castro, egy neves adatveterán végiggondolta, miért volna fontos, hogy a meglehetősen sok lábon álló gazdaságfejlesztési tárca, a Department of Commerce hamarosan újabb részleggel gyarapodjon. Az Office of Data Innovation koncepciója azt a felismerést tükrözi, hogy központi kormányzati ügynökségre van szükség ahhoz, hogy nemzeti stratégia szülessen a gazdaság minden szegletét átjáró adat-vezérelt innováció népszerűsítésére és az adatvilágban rejlő potenciál jobb kihasználására.
Mint mindig, az amerikaiak most is végtelenül pragmatikusak, miközben az Obama-adminisztrációnak a nyílt adatok világa felé tett eltökélt lépéseire tennének rá egy lapáttal. [1] Castro abból indult ki, hogy pusztán az egészségügyi adatok gazdasági értéke évi 300 milliárd, a GPS-adatoké évi 90 milliárd, az időjárási adatoké pedig 10 milliárd dollárra becsülhető, ezek hatékonyabb felhasználásától és más szektorok (energia, közlekedés, termelés, oktatás, pénzügy) adatvilágainak bevonásától ugyancsak tartalmas és előre mutató hatáskövetkezményeket lehet remélni.
Az új iroda egyszerre lenne felelős a kormányzati szervezet-közi és a gazdasági szereplők közti adatmegosztási gyakorlat javításáért és a globális információ-áramlást akadályozó korlátok lebontásáért, nemzetközi adat-standardok kialakításáért. Figyelné és értékelné az adatokkal kapcsolatos szabályozási tevékenységet. Kiemelt feladatai közé tartozna az adattudományi és adat-technológiai kutatások támogatása, ami az illetékes szervezettel (NSF, National Science Foundation) közösen gondozott programokkal valósulhatna meg. Castro a legfontosabb kérdésköröket is megnevezi: a nagy adattömegek információs tartalmának feltárása (data analytics), az adatok “elszemélytelenítés” révén történő felhasználhatósága (data de-identification), az információs önrendelkezést nem veszélyeztető adatbányászat (privacy-preserving data mining), biztonságos, sok-résztvevős autentikáció (secure, multi-party authentication) kölcsönösen elfogadott digitális tanúsítványok (interoperable digital credentials).
Mindezt még egy misszió egészíthetné ki. Az iroda gondozna olyan, magas szintű oktatási programokat, amelyek részben a jövő adattudósainak felkészülését, részben a munkavállalók adat-írástudóvá (data-literate) válását segítik elő új generációs tananyagok, nyílt hozzáférésű kurzusok formájában, számtalan tudásterületen.
Mit is mondhatnánk?Először: valahogy így kell ezt csinálni, reméljük, a tervből valóság is lesz.
Másodszor: az egyes adatkörök gazdasági értéke Magyarországon is számszerűsíthető, sőt köztudott, ezek információs jószágként való rendelkezésre bocsátását és hasznosítását számtalan régi reflex, elavult szemléleti pozíció, hibás szabályozás nehezíti. (Rémtörténetek tonnaszám, a kamrában. Érdemes rápillantani erre a három évvel ezelőtti bejegyzésre. [2])
Harmadszor: adattudományi és adat-írástudási téren máris lemaradásban vagyunk, [3] és ez a lemaradás gyorsulni fog, ha nem történnek hasonló vagy a fentiekre távolról emlékeztető lépések hazánkban is.
Negyedszer: nem lehet lemondani arról, hogy az adatok felértékelődő világában autonóm magyar innovációs kapacitások is épüljenek.
Ötödször és búcsúzóul: milyen jó lenne olvasni azokat a háttértanulmányokat, amelyek meggyőzik majd az amerikai döntéshozókat, hogy szükség van adat-innovációt szolgáló szervezetre.
Műveljük kertjeinket.
[1] The Department of Commerce Should Establish an Office of Data Innovation; Daniel Castro; The Innovation Files; 2013. szeptember 27. [2] Az információpolitikáról (Info-jövőfürkésző 1.); Z. Karvalics László; IT Business; 2010. január 13. [3] Részletesebb tájékozódásra javaslom: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás; 60. évfolyam (2013) 7. szám”
Forrás:
Az adatmalackodás vége: az amerikai kormány Adat-innovációs Irodájának terve; Z. Karvalics László; IT Business; 2013. október 7.
