„Bár közismert kormányzati cél a Magyarország számára a most záruló hétéves periódusra biztosított, összesen mintegy 29 milliárd eurós keret teljes lehívása, az már biztosnak látszik, hogy a 100 százalékos lehívás nem lesz meg. A következő hétéves periódusra vonatkozó tervek terén viszont jól teljesítettünk eddig.
Bár az uniós források lehívására vonatkozó optimista kormányzati kijelentésekből nincs hiány, a 100 százalékos hasznosításról minden bizonnyal letehet Magyarország. Az Európai Szociális Alapban (ESZA) rendelkezésre álló mintegy 3,6 milliárd eurós keretből ugyanis már most látszik, hogy hazánk nem fog tudni minden forrást hasznosítani.
A most záruló hétéves költségvetési időszakban összesen mintegy 29 milliárd eurónyi uniós forrás jutott: a regionális fejlesztési alapból 12,6, a szociális alapból 3,6, és a kohéziós alapból 8,6 milliárd eurónyi forrás állt rendelkezésre 2007-13 között, amihez ezen a körülbelül 25 milliárd eurós kereten felül még hozzá jött egy 3,8 milliárd eurós keret is a mezőgazdasági alapból. (Ezek az összegek a rendelkezésre álló csomag 85 százalékos forrásrészét jelentik, a 100 százalékos csomag maradékát a tagállamoknak kell biztosítaniuk saját költségvetésből, mint önrészt. Ennek módja a tagállam dolga.)
Mélyen az uniós átlag alatt
Az ESZA-ban rendelkezésre álló források felhasználása terén viszont úgy tűnik végzetes lemaradást szenvedett hazánk: a Magyarországnak kifizetett összeg ugyanis jelenleg 40 százalék körüli szinten áll, ami jelentősen elmarad az 55-60 százalékos uniós átlagtól. (A legjobb lehívási részarány 70 százalék.) Igaz, az év végi felpörgetés miatt még várható javulás, a veszteség ezen a téren azonban borítékolható, csak a mértéke nem tudott jelenleg – derült ki egy brüsszeli háttérbeszélgetésen. (A leállított uniós kifizetések ráadásul érintik az ebből az alapból folyósított forrásokat is. Ebben az ügyben áll most tárgyalásban Lázár János miniszterelnökséget vezető államtitkár Andor László foglalkoztatásért felelős uniós biztossal.)Az alacsony felhasználás okai között az egyik legmeghatározóbb egy kormányváltás lehet az Európai Bizottság tapasztalatai szerint. Ez ugyanis általában lelassítja a folyamatokat, az viszont, hogy egy ilyen váltás milyen mértékben fogja vissza az ügyeket, attól függ, hogy milyen mértékű átalakítással él az új kormány az uniós források elosztásáért felelős szervezeteken belül. Ott, ahol csak a vezetőket cserélik le, de a csapat politikai ciklusokat átívelő módon tud dolgozni, általában kisebb a negatív hatás, míg ahol mélyebb a váltás, ott sokszor a program előrehaladása is leáll.
Magyarországon is hasonló volt a helyzet. A bizottság szerint 2007 után a felkészülés volt lassabb – az első két évben emiatt jóformán csak előlegeket fizettek ki -, 2009 után volt egy érzékelhető fellendülés a lehívásokban, 2010-ben viszont teljesen leálltak a programok, nem voltak új ügyek, majd 2011 vége felé kezdett el ismét felpörögni a rendszer. Egy ezekre a folyamatokra rálátó, névtelenséget kérő bizottsági szakember szerint, ha a múlt és az idei évhez hasonlóan történtek volna a lehívások, akkor Magyarország lehívási aránya is sokkal jobb lehetett volna.
Mikor vizsgálódik a bizottság?
Az Európai Bizottság csak akkor fizet, ha lehívási igényt – azaz számlát – kapnak, amelyet az EU 60 napon belül fizet ki. A kifizetések év vége felé okozhatnak problémát, amikor az EB is kifut a pénzéből. Ilyenkor a kifizetések áttolódnak a következő évre – vagyis arról nincs szó, hogy egy tagállam elesne ezektől a pénzektől, „csupán” késedelmes fizetés áll fenn. Az EB csak abban az esetben nem fizet, ha valamilyen probléma merül fel a benyújtott számlák esetében.A bizottság általában – akár magánszemély által történt – bejelentés alapján indít vizsgálatot. Az EB-nek minden komolyan vehető (konkrét), uniós pénzek rossz felhasználására vonatkozó bejelentést vizsgálnia kell, amelynek során először rákérdez a felmerült problémákra. Amennyiben a tagállamtól nem kap megfelelő választ, egy auditcsoport megy ki, hogy megvizsgálja, a pénzköltés összhangban van-e a benyújtott kérelemmel.
Az ESZA esetében volt arra példa, hogy egy adott projektre nem fizették ki az igényelt pénzt szabálytalanságok miatt, de ezeket a tagállam nem vesztette el, más projektnél felhasználható maradt a forrás. A magyarországi, ESZA-ból finanszírozott programok esetében az EU csalás elleni hivatalához, az OLAF-hoz – amely az uniós források szándékos rossz felhasználása (pl. korrupció) esetén kerül képbe – még nem kellett fordulni – derült ki a háttérbeszélgetésen -, csak a regionális alapoknál volt erre példa, de ezekben az esetekben a gyanúk nem igazolódtak be.
Ami biztos: kevesebb lesz a keret
A következő hétéves periódusban – miután az egész uniós költségvetés kisebb lett – az ESZA-ban a Magyarország számára rendelkezésre álló keret is kisebb lesz a most lezáruló hétéves ciklusban rendelkezésre álló 3,6 milliárd eurós kerethez képest. Az viszont még nem tudott, hogy mennyivel, miután még nincs meghatározva az ESZA részaránya a költségvetési csoporton belül.A név nélkül nyilatkozó bizottsági szakember elismerően szólt arról ugyanakkor, hogy a 2014-től induló következő hétéves időszakra vonatkozó tervezéssel Magyarország jól teljesített, hiszen elsőként nyújtotta be az erre az időszakra adható forrásokra vonatkozó tervét. A benyújtott terve ráadásul „jó minőségű” – jegyezte meg -, ami a bizottság olvasatában annyit jelent, hogy értékelhető, azaz „lehet hozzá megjegyzéseket fűzni”, így érdemben elő lehet segíteni a források jobb felhasználását.
Magyarország jól teljesített
A benyújtott tervekből az derül ki, hogy a következő hétéves periódusban a jelenlegi 13-hoz képest kevesebb operatív programban gondolkodik a magyar kormány, amelyekben a vidékfejlesztés jelentős hangsúlyt kap. A hét magyar régió közül csupán egy – a közép-magyarországi – a versenyképes, a többi úgynevezett konvergenciarégió. Ez annyit jelent, hogy a közép-magyarországi régióra kevesebb uniós forrást lehet majd költeni a következő hétéves periódusba, ám elképzelhető, hogy a régiók között lesz lehetőség egy maximum 3 százalékig terjedő forrásátcsoportosításra is, így a versenyképes régióra is juthat több forrás a következő többéves időszakban.A bizottsági szakember szerint most egy informális dialógus keretén belül egyeztet Brüsszel a magyar kormánnyal a benyújtott tervről. Ez a folyamat akkor ér véget, ha az Európai Parlament elfogadja a többéves pénzügyi keret, az MFF szabálycsomagját, ami novemberben várható. Ha ez megtörténik, akkor a következők hétéves periódus keretéből január 1-től indulhat meg a folyósítás.
Fontos újítás lesz a következő hétéves periódusban, hogy a tagállamoknak kiutalt források hasznosulásának hatékonyságát a bizottságnak kötelező lesz áttekinteni – évente lesznek ilyen felülvizsgálatok. Most nincs ilyen kötelezettség.
Az uniós felhasználás feltételeit a kormány illetve a helyi bürokrácia feladata meghatározni. Az Európai Bizottság tapasztalatai szerint a meghatározott minimum feltételek 60-70 százaléka helyi igények alapján történik, vagyis általában a helyi bürokrácia szüleményei. (Ez például fakadhat bizalomhiányból – több éves igazolás arról, hogy nincs adóhátralék) A bizottság részéről a cél általában az, hogy a pályázók körébe minél szélesebb kört bevonjanak.”
Forrás:
Kiderült: biztosan veszít Magyarország; Szabó Zsuzsanna; Napi.hu; 2013. október 15.
