„Pozitívumokat és negatívumokat egyaránt hozott az egészségügy államosítása, a betegek azonban alapvetően rosszul jártak, mivel kiszámíthatatlan módon jutnak ellátáshoz, s mázli kérdése, hogy milyen színvonalon – derült ki a Napi.hu egészségügyi konferenciáján.
Átlátható egészségügyi struktúra jött létre az elmúlt 3,5 évben Török Krisztina a Gyemszi (Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet) főigazgatója szerint; a kapacitás alapú tervezésről a fókusz a szükségletek szerinti tervezésre került – mondta előadásában. Az állami átvétellel nagyon komoly integráció és funkcióváltás zajlott le – összesen 103 intézmény, ebből 99 fekvő és 4 járóbeteg ellátó került a Gyemszi fenntartásába. A fenntartói feladatok kapcsán a minőség javítása, az ellátás színvonalának javítása rendkívül fontos volt Török Krisztina szavai szerint, aki azt is hozzátette, hogy ez alatt az időszak alatt megalkották a minőségügyi és betegbiztonsági stratégiát is, amit az egészségügyi államtitkárság el is fogadott. Kidolgozták a nem kívánatos események kommunikációjáról szóló eljárást, s folyik a munka a kórházi akkreditáció kapcsán is.
Most az egységes módszertan fejlesztésére fókuszál a Gyemszi, a szakmai kollégiumokkal közösen végzett munka eredményeként várható, hogy 2014-ben legalább 50 új szakmai irányelv áll majd rendelkezésre. Majdnem teljesen elkészült a minőségügyi szakfőorvosi rendszer, amelyik elvált a szakfelügyeleti rendszertől. A Gyemszi főigazgatója paradigmaváltásként említette, hogy az ellenőrzésről minőségügyi coachingra váltottak, s a cél a rendszeres szervezetfejlesztés.
Az uniós pályázatokról szólva kifejtettek, jelenleg 285 darab infrastrukturális beruházás van a Gyemszi fenntartású intézetekben, amelyre 318 milliárd forintot használtak fel ezekben a projektekben, amelyeknek a megvalósításához 20,678 milliárdot forinttal járult hozzá ebben az évben. A központi közbeszerzésekkel kapcsolatban 5 milliárd körüli a megtakarításról beszélt a főigazgató.
Az alaphiba továbbra is a forráshiány
A Gyemszi főigazgatójának előadását követő, az államosítást mérlegre tévő panelbeszélgetésen Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke úgy fogalmazott, az államosítást nem célnak, hanem eszköznek tartja, a hatékonyságjavítás vélt eszközének. Velkey szerint ha már erre az útra kerültünk, az a fontos, hogy ne kapkodjunk, hanem haladjunk rajta, és próbáljuk kihasználni a lehetőségeket. Ugyanakkor véleménye szerint az alaphiba a rendszer forráshiánya, s kórházvezetőként a kiszolgáltatottság érzéséről számolt be.Feleződött a tartozások újratermelődésének ideje
Sándor Marianna, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége Kórházi Tagozatának elnöke úgy fogalmazott, nagyon nehezen élték meg az elmúlt időszakot, de igyekeztek a gyógyszerellátás biztonságát fenntartani. Mint hangsúlyozta, meg kellett győzni a tulajdonosokat, hogy a magyarországi betegek gyógyszerellátása ne sérüljön amiatt, hogy a kórházak több mint 16 milliárddal tartoznak a 3 nagykereskedőnek, amelyből 6-7 milliárd forint a lejárt tartozás. A konszolidáció kapcsán megjegyezte, örülnek, hogy 33 milliárd forintot kaptak a kórházak, de nagy kérdésnek tartják, hogy miként kerülhető el az állomány újratermelődése, hiszen már eddig is feleződött az tartozások felhalmozódásához szükséges idő.Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Menedzsment és Egészség-gazdaságtan tagozatának vezetője megjegyezte, az adósságállomány rohamos növekedésének hátterében az is áll, hogy a 30 milliárdos béremelést belső forrásokból fedezték, azaz a dologi kiadások elől szívták el a forrásokat.
Ki van a legnagyobb bajban?
Némi vita alakult ki annak kapcsán, hogy a forráshiány és az átalakulás melyik szereplőt érintette a legrosszabbul. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a beszállítók oldaláról azt emelte ki, hogy szerinte nem az intézmények vannak bajban, hiszen a dolgozók megkapják a fizetésüket, hanem a beszállítók, köztük is különösen a kis cégek, ezért nagyon jó lenne, ha a konszolidációnál végre az ő szempontjaikat is figyelembe vennék. A szövetségnek az volt a javaslata, hogy határozzanak meg egy limitet, ami alatt minden tartozást mindenkinek kifizetnek, a felette lévő részt pedig többféle szempontból súlyozzák.Velkey György viszont úgy vélte, a kórházak 3 irányban is eladósodtak, amivel egy lelkiismeretes kórházvezetőnek nem egyszerű kérdés folyamatosan szembenézni.Tartoznak a beszállítóknak, a munkatársaknak az elképesztően alacsony bérek miatt és a betegeknek is, amelynek csak az egyik, jól látható jele, hogy nincs papír a WC-ben.
Mázli kell a korrekt ellátáshoz
Sinkó Eszter szerint a betegnek a legrosszabb, aki egyre kiszámíthatatlanabb ellátáshoz jut és mázli kell a korrekt ellátáshoz. Az egészségügy folyamatosan teret veszít, míg 2006-ban 5,6 százalékot költöttünk GDP arányosan az egészségügyre, most 4,1 százalék a szektor részesedése. Az átalakulás negatívumai között említette a döntési folyamat hosszabbodását, s úgy vélte, átláthatóbbá tenné a gazdálkodást, ha a szerződéseket nyilvánossá tennénk.Kaló Zoltán, az ELTE Egészség – gazdaságtani Kutatóközpontjának vezetője rámutatott, jelenleg az kap nagyobb állami forrást, aki rosszul csinálja a dolgát, s azt kommunikálja, hogy baj van. Az egészségügyi kommunikáció azonban arról szól, hogy minden rendben van, ezért hátrányosabb helyzetbe kerül. Úgy vélte, bizonyítékokkal kell alátámasztandó, hogy a rendszer forráshiánya hogyan függ össze az egészségügyi állapot romlásával.
A szakértők a jövőre nézve a partnerség és a kommunikáció fontosságát hangsúlyozták a szakmapolitikai célok stabilizálása mellett. Az átalakítás pozitívumai között említették az ápolási napok csökkenését, a kétlépcsős béremelést és a központi közbeszerzésekkel elérhető megtakarításokat. A Kórházszövetség elnöke ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kórházak és a menedzsment működése mindaddig nem ítélhető meg korrekten, amíg a HBCS (homogén betegségcsoportok) és a TVK (teljesítmény-volumen korlát) rendszer korrekciójára nem kerül sor, ezek ugyanis alapvetően torzítják a gazdálkodást. Török Krisztina erre reagálva elmondta, 2014-ben folytatják a feladatarányos TVK rendszer kiterjesztését, és dolgoznak a HBCS kódkarbantartáson, bár ebben elmaradás van.”
Forrás:
Miért nincs WC-papír a kórházakban?; napi.hu; 2013. november 21.