„Az Európai Parlament a mai napon megszavazta az EU 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretét. Az Európai Parlament egyetértése azt jelenti, hogy a Tanács a közeli hetekben véglegesen jóváhagyhatja a programot. Ezzel lezárulnak a bizottsági javaslatok 2011. június 29-i előterjesztése óta, immár két és fél éve folyó intenzív tárgyalások.
Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso a következő szavakkal üdvözölte a mai szavazás eredményét: „Nagy nap ez Európa számára. Az Európai Parlament végső áldását adta a 2014–2020 közötti uniós költségvetésre, ami egy hosszú tárgyalási folyamat sikeres lezárását jelenti. Immár a Tanácson a sor, hogy maga is minél előbb zöld utat adjon a programnak. Az Európai Unió közel 1000 milliárd eurót ruház be a növekedésbe és a foglalkoztatásba a 2014 és 2020 közötti időszakban. Az uniós költségvetés nagysága a nemzeti vagyonokhoz képest szerénynek mondható. Mégis egyetlen év uniós költségvetése több pénzt jelent – mai árakon számítva –, mint annak idején a teljes Marshall terv! A korszerű, jövőorientált költségvetésünk igazi változást hozhat polgáraink életébe. Elősegíti az Európai Unióban jelenleg folyamatban lévő gazdasági talpraállás megerősítését és fenntartását. A forrásoknak köszönhetően megnyithatjuk a válságból kivezető utat, pénzügyi támogatást nyújthatunk a szegénységi küszöb alatt élőknek és a munkakeresőknek, beruházási lehetőségeket biztosíthatunk a kisvállalkozásoknak, illetve segíthetjük a helyi közösségeket, gazdálkodókat, kutatókat és diákokat. Olyan megegyezés született, amely minden európai család javára szolgál majd. Európa a megoldás része.”
Janusz Lewandowski, a pénzügyi programozásért és a költségvetésért felelős biztos kijelentette: „Végre sikerült: az Európai Parlament mai szavazásának köszönhetően mintegy 20 millió európai kis- és középvállalkozás, a világ legszegényebb embereinek milliói, 100 000 város és régió, valamint laboratóriumok és egyetemek ezrei számára tesszük kiszámíthatóvá a finanszírozást. Európa jól teljesített! Uniós források állnak majd rendelkezésre azon beruházásokhoz, amelyek a gazdasági növekedést, a kutatást, az oktatást, a fiatal munkanélküliek segítését és a humanitárius segítségnyújtást szolgálják a következő hét év során. Úgy vélem, alig néhány hónappal a következő európai választások előtt Európa nem is üzenhetné ennél találóbban polgárainak: Európa működik, Európa tevékeny!”
Mennyi pénz és mire?
Az EU 2014–2020-ra vonatkozó többéves pénzügyi kerete lehetővé teszi az Európai Unió számára, hogy kötelezettségvállalások formájában 960 milliárd eurót (a GNI 1,00%-a), kifizetések formájában pedig 908,4 milliárd eurót (a GNI 0,95%-a) ruházzon be. A többéves pénzügyi keret összegeibe nem tartoznak bele az előre nem látható körülmények esetére szolgáló eszközök (köztük a sürgősségisegély-tartalék, az Európai Globalizációs Alap, a Szolidaritási Alap és a Rugalmassági Eszköz), valamint az Európai Fejlesztési Alap) forrásai.
Teljes körű alkalmazásuk esetén ezen eszközök további 36,8 milliárd eurót (ami az uniós GNI 0,04%-a) képviselnek. A 2014–2020-as uniós költségvetési keret az Európai Unió ˜„Európa 2020” növekedési stratégiájával összhangban meghatározza a fenntartható növekedésre, a foglalkoztatásra és a versenyképességre irányuló kiadási prioritásokat, . Például a jelenlegi kerettel összehasonlítva az 1a. fejezet (Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért) előirányzatait 91,5 milliárd euróról (= a költségvetés 9,2%-a) 125,6 milliárd euróra (=a költségvetés 13,1%-a) emelték1.Tizenkét példa
A jövőbeni költségvetés a 21. századi Európai Unió számára készült, korszerű költségvetés. Az alábbiakban tizenkét olyan példát mutatunk be, amelyek jól érzékeltetik a bevezetésre kerülő számos jelentős újítást, és szemléltetik, hogy a költségvetés egyértelmű hozzáadott értéket jelent Európa számára.Az álláskeresők támogatásra számíthatnak az uniós költségvetésből, amely az Európai Szociális Alap (ESZA) és az Európai Regionális Fejlesztési Alap révén jelentősen hozzájárul a munkahelyteremtéshez. Az ESZA keretében legalább 70 milliárd euró (azaz kb. évi 10 milliárd euró) áll rendelkezésre erre a célra, amely kiegészíti az e területen nemzeti szinten végrehajtott fellépéseket. Az ESZA-hoz kapcsolódó és legalább 6 milliárd eurót jelentő új ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés az ifjúsági garancia 2014–2015. évi végrehajtásának támogatására szolgál. Összességében az átstrukturált kohéziós politika mintegy 366,8 milliárd eurót2 biztosít az európai régiókba, városokba és a reálgazdaságba történő beruházások céljára. Ez képezi majd az EU fő beruházási eszközét, amely lehetővé teszi az Európa 2020 célkitűzéseinek elérését: a növekedés elősegítését és a munkahelyteremtést, az éghajlatváltozással és az energiafüggőséggel szembeni küzdelmet, a szegénység és a társadalmi kirekesztettség csökkentését. Ennek érdekében az Európai Regionális Fejlesztési Alapot a fő kihívásokra összpontosítják majd, ideértve a kis-és középvállalkozások támogatását, amelyek tekintetében a célkitűzés szerint a támogatás összege a hét év alatt megduplázódik (70 milliárd euróról 140 milliárd euróra). Erősödik az eredményorientáltság és az új, teljesítéshez kötött tartalék az összes európai strukturális és beruházási alap vonatkozásában, ami ösztönzi a projektek hatékonyságát. Végül a kohéziós politika, a vidékfejlesztés és a halászati alap hatékonysága a gazdasági kormányzással is összefügg majd, előmozdítva, hogy a tagállamok igyekezzenek megfelelni az európai szemeszter keretében közzétett uniós ajánlásoknak.
Az Európai Unió új Erasmus+ programjának köszönhetően a jövőben több fiatal tervezhet külföldi tartózkodást, mint valaha. A program közel 15 milliárd eurós3 költségvetést irányoz elő a készségek és a foglalkoztathatóság javítására, ami reálértéken számítva több mint 40%-kal meghaladja a jelenlegi szintet. Több mint 4 millió pályázó juthat támogatáshoz külföldi tanulmányaihoz, képzéséhez, munkavállalásához vagy önkéntes munkájához. Ezen belül 2 millió ösztöndíj jut felsőoktatási tanulmányokra, 650 000 szakképzési programokra és szakmai gyakorlatokra, és több mint 500 000 külföldi csereprogramokra és önkéntes munkára. Mintegy 200 000 olyan diák veheti igénybe az Európai Beruházási Alap új hitelgarancia-rendszerét, aki teljes mesterciklust szeretne külföldön elvégezni, amihez csak korlátozott nemzeti ösztöndíj- vagy hitellehetőség áll rendelkezésre. Támogatásban részesül továbbá 600 sporttal kapcsolatos partnerség – például európai nonprofit események. A költségvetés kétharmadát az egyének külföldi – Unión belüli és kívüli – tanulási lehetőségeinek támogatására fordítják; a fennmaradó rész az oktatási intézmények, ifjúsági szervezetek, vállalkozások, helyi és regionális hatóságok és NGO-k közötti partnerségek támogatására, valamint az oktatás és szakképzés korszerűsítését, az innováció, a vállalkozói szellem és a foglalkoztathatóság előmozdítását célzó reformok támogatására szolgál.
Az európai kultúra, filmművészet, televízió, zene, irodalom, előadó-művészet, kulturális örökség és a kapcsolódó tevékenységi területek a korábbiakhoz képest nagyobb támogatásban részesülnek majd az Európai Unió új Kreatív Európa programjának keretében. Az elkövetkező hét évre szóló csaknem 1,5 milliárd eurós4 (reálértéken a jelenlegi szinthez képest 9%-kal magasabb) költségvetés révén a program lendületet ad a kulturális és kreatív ágazatoknak, amelyek a munkahelyteremtés és növekedés jelentős forrásai. A Kreatív Európa program keretében szintén támogatásban fog részesülni az Európa Kulturális Fővárosa program, az Európai Örökség cím, az Európai Örökség Napok elnevezésű rendezvénysorozat, valamint az öt európai díj (az EU Kulturális Öröksége díj/Europa Nostra-díj, az EU kortárs építészeti díja, az EU irodalmi díja, a European Border Breakers díj és az EU MEDIA-díja).
Az uniós finanszírozású kutatás és innováció nagyban hozzájárul majd az európai polgárok életminőségének javításához és az EU globális versenyképességének fokozásához. A „Horizont 2020” új kutatási és innovációs keretprogram közel 80 milliárd eurós5 költségvetéssel rendelkezik – ez reálértéken számítva kb. 30%-kal több, mint a jelenlegi keret által biztosított összeg. Egyértelműen a Horizont 2020 jelenti azt a központi tényezőt, amely révén EU újfajta növekedést valósíthat meg és munkahelyeket hozhat létre Európában. A kutatók és vállalkozások Európa-szerte számíthatnak a számottevően megnövelt és egyszerűsített uniós támogatásra. E keretprogram lendületet ad a legmagasabb szintű kutatási tevékenységnek Európában, ideértve az Európai Kutatási Tanácsot, erősíti az ipari partnerséget az innováció területén, többek között a kulcsfontosságú technológiákba történő beruházások, a tőkéhez való szélesebb körű hozzáférés és a kkv-k támogatása révén, valamint segít orvosolni a legfőbb társadalmi kihívásokat – az éghajlatváltozást, a fenntartható közlekedés fejlesztését, a megújuló energiák hozzáférhetőbbé tételét, az élelmiszer-biztonság és -biztonságosság megteremtését, valamint a népességelöregedéssel kapcsolatos problémák megoldását. Nagyon fontos, hogy a Horizont 2020 segít áthidalni a kutatás és a piac között húzódó szakadékot is, pl. azáltal, hogy támogatást nyújt az innovatív vállalkozásoknak abban, hogy áttörő technikai megoldásaikból jól értékesíthető, életképes termékek jöjjenek létre. A Horizont 2020 egyik fontos prioritását képezi a nemzetközi együttműködés. A Horizont 2020 keretében a Marie Skłodowska-Curie-fellépések több mint 6 milliárd euró támogatásban részesülnek a 2014–2020 közötti időszakban6, ami 30%-kal több a jelenlegi szintnél. Ennek köszönhetően az EU több mint 65 000 kutatónak nyújthat támogatást. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) számára 2,7 milliárd eurót7 biztosítanak 2014 és 2020 között a felsőoktatás, a kutatás és az üzleti szféra közötti kapcsolatok erősítése, valamint az induló vállalkozások és a szakosodott posztgraduális képzések támogatása céljából.
Az európai gazdaság gerincét a kis- és középvállalkozások adják – ezek teszik ki az európai vállalkozások mintegy 99%-át, és ezek alkalmazzák a magánszektorban dolgozók kétharmadát. A kkv-k az új COSME programnak köszönhetően 2,3 milliárd EUR8 támogatásra számíthatnak, amelynek célja versenyképességük előmozdítása, valamint az európai növekedés és munkahelyteremtés fellendítése. A COSME az első, kifejezetten kkv-kra irányuló uniós program, amely az EU-n belül és kívül egyaránt megkönnyíti majd a kkv-k piacra kerülését, valamint hitelgaranciát és kockázati tőkét biztosít a forráshoz jutás megkönnyítésére.
Az európai növekedés és munkahelyteremtés döntően az infrastrukturális beruházások függvénye. A polgárok és a vállalkozások gyakori gondja, hogy az európai közlekedési, energetikai, informatikai és kommunikációs infrastruktúra-hálózatok részlegesen és rossz hatékonysággal működnek, vagy akár teljes egészében hiányoznak. Az európai szintű stratégiai infrastrukturális beruházások kulcsfontosságú eszköze lesz az új Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, amely 33,3 milliárd EUR (közlekedés: 26,3 milliárd EUR9, energia: 5,9 milliárd EUR, digitalizáció: 1,1 milliárd EUR)10 költségvetésből gazdálkodik. Forrásaiból utak, vasutak, villamosenergia-hálózatok és gázvezetékek épülnek, valamint létrejönnek a digitalizált egységes piachoz szükséges infrastrukturális elemek és szolgáltatások – az eszköz olyan létfontosságú támogatást nyújt, amely elengedhetetlen az európai infrastruktúra-hálózat hiányzó és másképpen soha meg nem épülő láncszemeinek pótlásához. A hálózati kapcsolatok javulásával bővülnek az üzleti lehetőségek, növekszik az energiabiztonság, egyszerűsödik a munkavégzés és az utazás. Ennek előnyeit valamennyi tagállam polgárai és vállalkozásai élvezik majd. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a közlekedés területén hozzájárul a várva várt új közlekedési infrastruktúra-politika megvalósításához. Az egységes európai piac közlekedési gerincét kilenc fő folyosó fogja alkotni, amely forradalmasítja a kelet-nyugati összeköttetéseket. Az energetikai infrastruktúra területén az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz alapvető fontossággal bír az energiapolitika fő célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából: e célkitűzések közé tartozik a valamennyi fogyasztó számára megfizethető energia, az ellátásbiztonság és a fenntarthatóság. A projekteket övező beruházási környezetet is gyökeresen javítani fogja az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, amely a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról szóló rendelettel bevezetett, az engedélyezés felgyorsítását célzó megoldásokkal és szabályozási ösztönzőkkel párosul. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz emellett az első, szélessávú hálózatokra és a digitális szolgáltatási infrastruktúrákra irányuló uniós szintű beruházási program, amely segíti a digitalizált egységes piac megvalósulását.
A szűkös közpénzek miatt a korábbiaknál fontosabb a vissza nem térítendő közvetlen támogatások melletti más finanszírozási források megnyitása és az uniós költségvetésre irányuló tőkeáttételi hatás kialakítása. A 2014 és 2020 közötti költségvetés keretében éppen ezért szélesebb körben lehet majd igénybe venni különféle pénzügyi eszközöket – hiteleket, garanciákat, tőkét és egyéb kockázatmegosztási eszközöket. Az eszközök végrehajtására az Európai Beruházási Bankkal (EBB), az Európai Beruházási Alappal (EBA) és a nemzeti fejlesztési bankokkal közösen kerül sor. Az eszközök célja a kkv-finanszírozás, a kutatás-fejlesztési projektek, az energiahatékonyság és a kulcsfontosságú infrastruktúrák területén fennálló piaci hiányosságok orvoslása. Az új bizottsági kkv-kezdeményezés például részleges hitelgaranciával és értékpapírosítási eszközökkel támogatja a pénzügyi válság által különösen sújtott tagállamokban működő kkv-knak történő banki hitelezést. Egy másik innovatív eszköz, a projektkötvény-kezdeményezés bankon kívüli alternatív finanszírozási csatornát biztosít az olyan kulcsfontosságú infrastruktúra-projektek számára, mint a vasútvonalak, az autópályák és az energiaátviteli hálózatok. Az említett projekteket megnyitja az olyan stabil, hosszú távú pénzforgalomra törekvő intézményi befektetők előtt, mint a nyugdíjalapok és biztosítótársaságok, és egyúttal kialakítja a hagyományos bankkölcsönök alternatíváját a finanszírozás területén. Ezeket a pénzügyi eszközöket olyan programokban használják majd, mint a COSME (kkv-finanszírozás), a Horizont 2020 (kutatás és innováció), az Erasmus+ (ennek hitelgarancia-programját lásd a 2. pontban) és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (infrastruktúra).
A 2014 és 2020 közötti uniós költségvetés fontos lépést jelent a tiszta és versenyképes karbonszegény európai gazdaság felé. A teljes költségvetés legalább 20%-a éghajlattal kapcsolatos projektekre és szakpolitikákra irányul. Ez a 20%-os kötelezettségvállalás a jelenlegi 6–8% háromszorosának felel meg, ami azt jelenti, hogy a fő kiadási területeken – strukturális alapok, kutatás, mezőgazdaság, tengerpolitika, halászat és fejlesztés – 180 milliárd EUR-t fordítunk az éghajlatváltozás elleni küzdelemre.
A megújult közös agrárpolitika (KAP) fontos válaszlépés az EU részéről a jelen olyan nagy kihívásaira, mint az élelmiszerbiztonság, az éghajlatváltozás, a fenntartható növekedés, valamint a vidéki területeken való munkahelyteremtés. Az emberek elvárásainak is jobban megfelel: méltányosabbá és környezetbarátabbá válnak a közvetlen kifizetések. A mezőgazdasági termelők élelmiszer-termelési láncon belüli helyzete megerősödik, és az új KAP célirányosabb, hatékonyabb és átláthatóbb lesz. A KAP a mezőgazdaság piacorientáltságát támogatja (nem lesznek például exporttámogatások, amelyek az elmúlt években fokozatosan megszűntek). 2011-ben igen magas volt a mezőgazdasági termékek uniós exporton belüli részaránya (7%), értéke pedig a 100 milliárd EUR-t is meghaladta – ez jóval több, mint amennyit a gépkocsik vagy a gyógyszerek képviselnek. A KAP tehát a foglalkoztatás és az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés fontos hajtóereje. Az elmúlt ötven évben a KAP stratégiai fontosságú, valódi európai politika volt. Olyannyira igazi közösségi politikáról van szó, hogy jelenleg az Európában biztosított agrárfinanszírozás több mint 70%-a uniós, nem pedig tagállami vagy regionális csomagokból származik. A KAP részaránya a 2014–2020. évi többéves pénzügyi kereten belül a következő lesz: a piaci kiadásokra és közvetlen támogatásokra (1. pillér) fordított összeg 312,7 milliárd EUR (29%); a vidékfejlesztési források (2. pillér) pedig 95,6 milliárd EUR-t (9%) tesznek ki.11 Ez jelentős változás ahhoz képest, hogy 1984-ben a KAP-finanszírozás még a teljes uniós költségvetés 70%-át tette ki.
Nagy mértékben egyszerűsödnek és a kedvezményezettek számára érthetőbbek lesznek a finanszírozási szabályok, és csökken a hibalehetőség. Mintegy 120 egyszerűsítési intézkedés kerül bevezetésre, többek között a következők: A kohéziós politika, a vidékfejlesztés és a halászati alap területén egyszerűbb lesz uniós beruházásokat indítani, mivel közös szabályokat vezetnek be az említett európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozóan, egyszerűsödnek az elszámolási szabályok, célirányosabbak lesznek a beszámolási kötelezettségek és szélesebb körben alkalmazásra kerül a digitális technológia („e-kohézió”). A COSME esetében az EU a bürokráciamentesség elvét alkalmazza, és támogatja az elektronikus iratbenyújtást és beszámolást. A Horizont 2020 jelentős mértékben egyszerűsödik azáltal, hogy mostantól azonos szabályok alá esik a korábban különböző programokhoz tartozó valamennyi kutatási és innovációs finanszírozás.
Polgáraink számára kulcsfontosságú a nyitott és biztonságosabb Európa. A leendő költségvetés hozzájárul, hogy stabil, törvényes és biztonságos környezetben fejlődhessenek a gazdasági, kulturális és szociális növekedést ösztönző uniós tevékenységek. Megkönnyíti az emberek számára a más tagállamokban való életvitelt, utazásokat, tanulmányokat és üzleti tevékenységet. A leendő költségvetés a polgári és büntetőjogi együttműködést is támogatja majd: lehetővé teszi, hogy az emberek hatékonyabban gyakorolhassák az uniós polgárként őket megillető jogaikat, és előmozdítja az egyenlőséget. Az EU emellett forrásokat biztosít olyan határokon átnyúló kérdések kezelésére, mint a menedékjog, a migráció, a határellenőrzés és a vízumok, valamint a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem. Kialakít egy olyan, vészhelyzetek kezelésére szolgáló mechanizmust,amelynek révén képes lesz gyorsabban és hatékonyabban reagálni a migrációval, illetve biztonsággal kapcsolatos válság esetén. Az előző időszakhoz képest az úgynevezett 3. fejezeten belüli – a polgárok, a menedékjog, a migráció, az egészségügy, a fogyasztók és a biztonság céljaira előirányzott – összegek 26,5%-kal fognak növekedni.
Az EU a világ többi részén továbbra is felelősségteljes globális szereplőként folytatja tevékenységét. Kiemelt prioritást élveznek a jövőben is a közvetlen keleti és déli szomszédságunkkal, valamint stratégiai partnereinkkel ápolt kapcsolatok. A fokozódó globális egymásrautaltság következtében határainkon kívül is lépéseket kell tennünk biztonságunk és jólétünk érdekében. Az új többéves pénzügyi kereten belül tehát a külső fellépés általános célkitűzése az lesz, hogy az EU továbbra is olyan befolyásos és hatékony partner legyen, amely a közvetlen uniós szomszédságunkban és a nagyvilágban egyaránt a demokrácia, a béke, a szolidaritás, a stabilitás, a szegénység csökkentése és a jólét előmozdításán munkálkodik. Az EU továbbra is teljes elkötelezettséggel támogatja a millenniumi fejlesztési célok megvalósítását. Az uniós források az eddigiekhez képest még inkább a világ legszegényebbjeinek megsegítésére irányulnak: a támogatások kevesebb országra (például a Szubszaharai-Afrikára) és kevesebb ágazatra (például a fenntartható és inkluzív növekedésre és a jó kormányzásra) összpontosulnak. Az EU ezenfelül fenntartja válságmegelőzési erőfeszítéseit is a béke és a nemzetközi biztonság megőrzése és megerősítése érdekében. Külső támogatási eszközeink megerősítik az EU harmadik országokkal való együttműködését olyan globális jelentőségű kérdésekben, mint az éghajlatváltozás, a környezetvédelem és a regionális instabilitások, és lehetővé teszik, hogy az EU világszerte gyorsan és hatékonyan reagáljon a természeti, illetve ember okozta katasztrófákra.
További információk:
Olvassa el a MEMO/13/1004 feljegyzést, amelyben a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keretre vonatkozó gyakori kérdések, táblázatok és ábrák találhatók
Látogasson el a 2014-2020 közötti többéves pénzügyi keret és a különböző uniós finanszírozási programok honlapjára
Tájékozódjon az egyes programok folyó árakon, illetve 2011. évi árakon kifejezett számadatairól
Tájékozódjon az egyes tagállamok számára a közös agrárpolitika és a kohéziós politika keretében elkülönített előirányzatokról
Olvassa el a MEMO/13/1006 feljegyzést Barroso elnök videóüzenetének teljes szövegével
Olvassa el a többéves pénzügyi keretről szóló MEMO/13/79 feljegyzést…”
Forrás:
Ezer milliárd eurós beruházás Európa jövőjébe – az EU 2014–2020-as időszakra vonatkozó költségvetési kerete; Európai Bizottság; IP/13/1096, 2013. november 19.
