„Nem vezetik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik), csak irányítják, de azt sem hatékonyan – áll Szabó Balázs miniszteri biztos egy újabb, az Index által nyilvánosságra hozott jelentésében. A dokumentum szerint a gazdálkodási szervezet nem képes ellátni a feladatát. Szabó a 2014-es prognosztizálható, 57 milliárdos költségvetési hiány kialakulásért a Klik elnökét teszi felelőssé. A dokumentum szerint a vezető beosztású munkatársak, – néhány kivételtől eltekintve – nem rendelkeznek olyan képességekkel és készségekkel, melyek szükségesek lennének egy 2300 fős szervezet vezetői pozícióinak betöltéséhez. Becslések szerint a tankerületi igazgatók fele szakmailag nem eléggé felkészült a feladatai ellátására.
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik) nem vezetik, hanem csak irányítják, de azt sem hatékonyan – áll Szabó Balázs miniszteri biztos egy újabb, az Index által most nyilvánosságra hozott, novemberi keltezésű jelentésében. Szabó még tavaly az Emberi Erőforrás Minisztériumának megbízatásából vizsgálta át a Klik szervezeti kiépítését és eddigi működését.
A 60 oldalas dokumentum szerint, a Klik elnöke, Marekné Pintér Aranka nem használja fel a munkacsoportok eredményeit a szervezet működtetésében, nem képes hatékony feladatkezelő rendszert működtetni a szervezetben. A Klik vezetőjének egy év alatt sikerült eljutnia oda, hogy az öt legjelentősebb főosztály élén változás várható. Szabó kihangsúlyozta, hogy a centralizált szervezet kialakítását követően el kell végezni a decentralizációt. Úgy vélte, hogy ennek eredményeképpen a szervezet működése felgyorsulna, a szakmai kohézió megerősödne és a döntési mechanizmus helyi szint felé terelése megkezdődhetne.
„A gazdálkodási szervezet képtelen ellátni a feladatát” – állapította meg többek között Szabó. Úgy vélte, hogy ki kell alakítani egy jól strukturált gazdálkodási rendszert a hatékony működés érdekében, mivel a Klik jelenleg ilyennel nem rendelkezik. A legnagyobb fluktuáció a Klik Költségvetési Gazdálkodási Főosztályán van, amely így nem tud szakszerűen, hatékonyan működni. „A fluktuáció oka nagyrészt, a főosztályvezető-helyettes vezetői alkalmatlansága” – írta Szabó. A miniszteri biztos szerint az említett főosztály – más területekhez hasonlóan – nem a feltett kérdések teljes körű, adekvát megválaszolását tartja fontosnak, hanem azt, hogy „valamilyen” választ adjon. Így pedig feleslegesen újabb feladatokat generálnak vagy feladatokat megoldatlanul hagynak.
Szabó megállapította, hogy a Klik jelentős hibát követett el a 2014-es költségvetés tervezésekor. Ennek eredményeképpen a 2014-es hiány elérheti az 57 milliárd forintot. „A költségvetési hiány kialakulásáért nem hiszem, hogy személyi felelőst kell közvetlenül keresni, de a hiány szakszerűtlen kezelésért és a szakszerűtlen kezelésből fakadó 2014-es prognosztizálható hiány (akár 57 milliárd forint is lehet) kialakulásáért egyértelműen a Klik elnöke a felelős” – írta a miniszteri biztos. Ez az összeg szerinte már 2014. nyár végén komoly gondokat fog okozni a Klik számára, ha nem kerül hamarabb rendezésre. Megállapította, hogy a vagyonkezelési és a használatbavételi szerződések nem egységes elvek mentén kerültek kialakításra, egyes tankerületek eltértek a sablonszerződéstől a Klik hátrányára. A szervezet nem készítette el a 2013. évi korrigált költségvetését 2013. nyarára (2012. évi tényadatokkal összehasonlítva) és a 2014-es tervezést nem előzte meg egy „bottom-up” tervezés, így nem tudták alátámasztani a 2014-es költségvetési tervezést valós analitikával. Ennek következtében egy igen jelentős költségvetési lyuk keletkezett.
A jelentésben szerepel, hogy tavaly szeptember 30-án még 20 milliárdos hiányt jelzett a Klik, amely október 29-re 36,45 milliárdra rúgott több lépcsőben, miközben Szabó szerint semmilyen rendkívüli esemény nem volt történt abban az időszakban. Azt is jelezte, hogy a tranzakciós illeték kezelésére mai napig nem készítettek kimutatást, pedig valószínűsíthető, hogy ez a tétel is tetemes lesz.
Igen sok probléma fakad a fenntartó és a működtető szerepkörök értelmezéséből – jegyezte meg Szabó. Információi szerint az önkormányzatok nem, vagy csak (kis)részben hajlandóak anyagilag kötelezettséget vállalni, mondván, hogy az állam a fenntartó. A 2012. évi költségvetési évben az NGM tájékoztatása alapján az önkormányzatok 12 milliárd forintot fordítottak iskolák karbantartására és felújítására a náluk lévő központi költségvetési keretből. Ez az összeg a 2013. évi költségvetésben nem került át a Klik költségvetésébe, így ez nemcsak 2013-ban, de a bázis alapú tervezés miatt 2014-ben is hiányozni fog, összességében 24 milliárd Ft összegben. „A problémát csak súlyosbítja, hogy idén a Klikben a felújítási költségeket drasztikusan visszafogták és csak a közvetlen életveszély elhárításával kapcsolatos karbantartási munkák elvégzését engedélyezték, így a költségvetési bázis tovább szűkült” – írta a miniszteri biztos.
A jelentés szerint nem lehet úgy eredményes működésről beszélni a Klikben, ha szerződések nélkül fizetnek ki pénzösszegeket. Úgy egyenlített ki számlákat a Klik, hogy 10 hónappal az első teljesítést követően még azon dolgozik, hogy hogyan készítsen hozzá szerződést, visszamenőleg. A költséghatékonysággal kapcsolatban Szabó sérelmezte, hogy nem indultak el azok a közbeszerzési eljárások, melyek révén költséghatékonyság mutatkozott volna meg a Klik működésében.
A Klik nem alakított ki egységes irányelvet a telekommunikációs eszközök és szolgáltatások terén, óvatos becslés alapján is legalább 100 millió forint megtakarítást nem realizáltak. Szabó szerint Marekné nem tette meg a szükséges lépéseket a költségracionalizálás területén. „Óvatos becslésem szerint 2014-es naptári évben 2 milliárd forintot kellett volna hatékonyságnöveléssel megtakarítani” – közölte a miniszteri biztos. Szerinte „ez felveti a közpénzek hatékony felhasználásának nem teljesülését”. Kiemelte, hogy mivel vagyonkezelési és használatbavételi szerződések mellékletei leltár tekintetében igen vegyes képet mutatnak, így a Klik-nek haladéktalanul rendeznie kell ezt a kérdés, hiszen a szervezet nem tudja elkészíteni a saját és rábízott vagyonelem leltárt.
A tankerületi igazgatókkal készített interjúk során szinte mindegyik igazgató nehezményezte, hogy miért csak 2013. augusztusában mondta meg a gazdálkodási terület, hogy a 2013. év során mekkora összeggel gazdálkodhatnak. Sőt, egyes tankerületek még ekkor sem kapták meg a pontos összeget.Szabó arra emlékeztetett, hogy a Klik létrehozásának egyik alapvető célja többek között az volt, hogy költséghatékonyan kezelje az intézményeket. Ennek alapvető eleme, hogy „nagy”, összevont közbeszerzéseket indítson el. Ezzel el lehetett volna elérni, hogy a 2013. tavaszán zárolt költségvetési forrásokat (6,3 milliárd Ft) ellensúlyozzák. „Sajnos, csak néhány közbeszerzésnek az előkészítése indult el” – írta a miniszteri biztos.
Szabó megjegyezte, hogy a bérleti szerződés megkötésekor (a Nádor utcában van jelenleg a Klik központja) a Klik központi létszámának elhelyezésére nem volt alkalmas a bérlemény. A biztos szerint Marekné tájékoztatásában valótlanságot állított az épület állapota tekintetében. A bérleti szerződések több ponton is aggályosak és nem a Klik érdekeit képviselik. Többször is panasz volt amiatt, hogy helyszűkében vannak, de Szabó szerint akkor sem lépnek, amikor ennek megoldására engedélyt kapnak. A 135 fő elhelyezésére olyan ingatlant béreltek, amely 80-90 fő kulturált elhelyezésére volt alkalmas.
A jelentésben alapvető szabályozókat hiányolnak a Klik működésére vonatkozóan, mivel kevés elnöki utasítás került kiadásra. Szabó szerint a szabályozók terén a Klik nem volt eléggé rugalmas az Emmivel való együttműködés során. A Klik lényegesen nagyobb önállóságot kívánt magának, mint amit az irányító hatósága támogatott.
Értetlenségét fejezte ki Szabó azzal kapcsolatban, hogy Marekné arra hivatkozott, több feladatot már 3-4 hónapja kiadott. A biztos szerint ez nehezen értelmezhető, mivel ha az adott munkatárs nem végezte el az adott feladatot, akkor nem látja el a feladatát (munkakörét), és ennek szankciókat kell maga után vonnia. Az elnöknek pedig nyilván kell tartani a feladatot és számon kell kérni.
A jelentés szerint a pedagógus létszám megállapítására létrehozott munkacsoport munkájából (is) látszik, hogy a Klik-ben sok olyan kolléga van tankerületi szinten is, akik tenni akarnak, csak értelmes szakmai feladatokat kell nekik adni. „Ha nem kapnak megfelelő feladatot a Klik munkatársai (tankerületi igazgatók), akkor a szervezet továbbra is depresszióban marad” – írta Szabó. Az elnök sok esetben nem delegálja a feladatokat, pedig az egyik alapvető vezetői eszköz, melyet ha a vezető nem alkalmaz, akkor az értékes erőforrások pazarlását vonja maga után.
A Klik vezetéséről Szabó azt írta, hogy a vezető beosztású munkatársak, – néhány kivételtől eltekintve – nem rendelkeznek olyan képességekkel és készségekkel, melyek szükségesek lennének egy 2300 fős szervezet vezetői pozícióinak betöltéséhez. A szervezetben lényegesen több olyan vezető kollégának kell lennie, akinek mind vezetői, mind szakmai kompetenciái az elvárásoknak megfelelnek. 17 hónap alatt nem sikerült felépíteni és működtetni egy ütőképes szervezetet. Ezért a szervezet folyamatos erőforráshiánnyal küszködik és nagy fluktuáció jellemzi, képtelenek megfelelő munkatársakat felvenni. Íg csak az azonnali feladatok elvégzésére tudtak koncentrálni. Kialakult egy olyan negatív spirál, melyből igen nehezen lehet kimozdítani a szervezetet.
Becslések szerint a tankerületi igazgatók fele szakmailag nem eléggé felkészült a feladatai ellátására. Itt nem csak a kommunikációs és egyéb készségek, képességek hiánya jelenik meg, hanem az alapvető szakmai tudás, valamint a gazdálkodási ismeret hiátusa, együttesen. Az egyes tankerületek közötti terhelési különbségeket csökkenteni szükséges, majd ha lehet, meg kell szüntetni. Nem egyenletes a tankerületek terhelése, a tankerületi létszámokat érdemes összehangolni a tankerületi feladatok nagyságával. Összességében elmondható, hogy a munkatársak (a központban és a tankerületekben is) lényegesen többet dolgoznak, mint a standard munkaidejük. Mégis, a szervezetben több olyan munkatárs van, aki úgy érzi, nem tudott olyan eredményeket felmutatni, melyek következtében büszke lehetne a munkájára. Jelenleg a 198 tankerületet a központból közvetlenül irányítják. „Hiányzik a középső, megyei szervezeti szint” – írta Szabó.
Az adatbekéréseket arra használja a Klik, hogy az azonnal felmerülő megkeresésekre, problémákra, adatokat kérjen be a tankerületektől. Ez jellemzően napi 1-2 adatbekérést jelent. Mivel nincs struktúrába rendezve és nem tervezetten működik az adatbekérés, így az adott pillanatban elkészülő adattáblákat csak és kizárólag az adott kérdés megválaszolására használják fel. Így az is előfordul, hogy van olyan adatkör, amit egy hónap alatt háromszor kértek be. Mivel az adatbekérés nem követ egy előre meghatározott struktúrát, valamint a válaszadáshoz nem adott értékkészlet áll rendelkezésre, hanem jellemzően szabadszöveges mező, így az adatok összesítése nagyon nagy emberi beavatkozást igényelnek.
Szabó hangsúlyozta a kommunikációs zavarokat is a szervezetben, mivel kevés kommunikációs csatornát használnak. Sérelmezte, hogy az eseményeket követi a külső kommunikációban, s nem előzik meg az eseményeket. A hibákra reagálnak, s nem a pozitív eseményekre. Szerinte a magyar társadalom utóbbi idők egyik legnagyobb eredményét a pedagógus béremelést (életpálya modellt) messze nem kommunikálta úgy az Emmi és a Klik, mint kellett volna. Kifogásolta, a nem megfelelő információs csatornákat, kizárólag e-maillel érintkeztek, viszont a postaládák gyakran beteltek. Megjegyezte, hogy jelenleg nincs egy első szintű ügyfélszolgálat.
A miniszteri biztos indokolatlannak tartja a hardver architektúra kiválasztását és „ma már biztosan tudjuk, hogy hibás döntés született”. A döntés – amelyet nem előzött meg részletes felmérés és gazdasági számítás – miatt még mindig nincs minden tankerületben informatikai ellátás. Szabó szerint, ha csak az úgynevezett vastagkliens megoldást választott volna a Klik, akkor már rég minden tankerültben teljes kiépítettség lenne. Az is hiányolta, hogy nem készült, nem indult el egy komplex adatbekérésre alkalmas adatportál és adattárház. Hangsúlyozta, hogy a Klik nem alakított ki egységes irányelvet a telekommunikációs eszközök és szolgáltatások terén, mely bevezetése jelentős hatékonyságnövekedéssel járt volna. Így lehetett volna megtakarítani becslése szerint 100 millió forintot.”
Forrás:
Lesújtó jelentés a Klikről: 57 milliárdos hiány, alkalmatlan vezetők; Éber Sándor; Világgazdaság Online; 2014. február 25.
