„A magyar közszolgálatban dolgozók elkötelezettsége 63 százalékos, mely 5 százalékkal magasabb a két évvel korábbinál – hangzott el a KIH által az Európai Unió támogatásával megvalósuló ÁROP-2.2.17 „Új közszolgálati életpálya” című kiemelt projekt keretében megrendezett elkötelezettség-mérésről szóló szakmai napon. Ez a szám ugyancsak 5 százalékkal haladja meg az 58 százalékos magyar elkötelezettségi átlagot.
A 2013-as köztisztviselői elkötelezettség és elégedettség mérés egyértelműen jó irányú tendenciákat mutatott ki – mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH) személyügyi igazgatásért felelős elnökhelyettese hétfőn. Imre Miklós a pozitív eredményeket méltatva felidézte: az új közszolgálati életpálya három alappillére az átjárhatóság, a komplexitás és az egységesség.
Az átjárhatóság lényege, hogy a három közszolgálati hivatásrend, a civil közigazgatás, a rendészet és a honvédelmi katonai terület között az átjárhatósága biztosított legyen – mondta. A komplexitás célja a két történetileg kialakított közszolgálati modell, a zárt előmenetelen alapuló struktúra és a piaci logikát követő nyitott modell pozitív vonásainak integrálása. Ezt a célt szolgálja az Új közszolgálati életpálya is, mely a zárt modellből a biztonságot, a nyitottból a költséghatékonyságot, a gyorsaságot, az adminisztratív terhek csökkentését, a kiemelkedő teljesítményt nyújtók anyagi elismerését szeretné szintetizálni – tette hozzá. Az egységesség értelmében pedig a közszolgálati életpálya mindhárom hivatásrendre kiterjedő hatályú – mutatott rá Imre Miklós.
„A szakmai nap egy olyan területet érint – ez elkötelezettséget és elégedettséget -, amely vizsgálatához korábban nem volt meg a megfelelő statisztikai háttér, azonban az Aon Hewitt Kft. nagyon komoly és alapos, tényeken alapuló pozitív eredményekről számot adó anyagot készített’ – köszönte meg a munkát az elnökhelyettes.
„Az elkötelezettség mérés nem arról szól, hogy hogyan érzi magát a köztisztviselő, hanem arról, hogy mit tesz’ – mondta Arany Mónika. A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal főosztályvezetője kiemelte: az elkötelezettségnek van a legmagasabb pozitív hatása a sikerekre, melyet a ‘mondja, marad és teszi hármas jelszavával lehet a legjobban leírni”. A Magyary-program a közigazgatás fejlesztését négy irányból közelíti meg: a szervezet, a feladat, az eljárás és a személyzet felől – emlékeztetett a főosztályvezető. A személyzet témaköréhez kapcsolódik az „Új közszolgálati életpálya” projekt, melynek egyik elemét, az országos közszolgálati elkötelezettség-mérést a KIH bonyolította le – jelentette ki. Az első köztisztviselői elkötelezettség-mérés 2008-ban történt, azóta 2011-ben és 2013-ban is elvégezték. Az eredmények pozitív tendenciákat mutatnak, melyek a humánerőforrás gazdálkodás fejlesztésében segítenek – mutatott rá a főosztályvezető.
A 22844 fő részvételével készített felmérés szerint a közszolgálatban dolgozók elkötelezettsége 63 százalékos, ami a két évvel ezelőttihez képest 5 százalékos növekedést jelent, 2008-ban pedig ez a szám még csak 40 százalék volt. A magyar forprofit szektorban ez a szám 58 százalék. Bár akkor ez a felmérés még csak kisebb körre terjedt ki. A legelkötelezettebbek aránya 22 százalék, ez 8 pontos növekedést jelent. A destruktívak aránya 14 százalékos, ami kis csökkenést mutat 2011-hez képest – hangzott el többek között a szakmai napon.”
Forrás:
Elkötelezettebbek lettek a közszolgák; OrientPress; 2014. március 10.
ÁROP-2.2.17 – Új közszolgálati életpálya; Széchenyi 2020
