„Az elmúlt hetekben sorra nyíltak meg országszerte a második generációs kormányablakok, amelyek új szemléletű ügyintézést tesznek lehetővé. Az ügyintézők képzésében központi szerep jutott a 2011-ben létrehozott Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, ahol vezetőképzés is folyik, a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj révén pedig fiatalok százai számára nyílt lehetőség egy új típusú karrier megkezdésére. A részletekről Biró Marcell, közigazgatási államtitkár beszélt a Rádió Orienten.
Biró szerint magyar közigazgatás megújulásának leginkább kézzelfogható példája a kormányablakok megjelenés – az idén ezekből 45-öt adtak át, és további 50 van tervben. Az új típusú ügyintézés lényegi eleme, hogy integrálja az okmányirodai szolgáltatásokat, tehát nem kell fenntartani két külön intézményrendszert. “Jelenleg 266 olyan ügytípus van, amiben a kormányablak-ügyintézők eljárhatnak, és körülbelül 2000 olyan, amelyben felvilágosítást adhatnak. Bízom benne, hogy ezek a számok is azt tükrözik, hogy a kultúraváltás megkezdődött, megértik az állampolgárok, és érthetővé válik a kormányzati célkitűzés” – mondja az államtitkár.
A megújulás másik fontos momentuma a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozása volt, ahol a közigazgatás, a rend- és honvédelem oktatása egy intézményben valósulhat meg, az Ludovika Campus átadásával pedig új, a célnak megfelelően impozáns főépületbe is költözhet az egyetem. Az itt tanulók későbbi feladatairól és életpályájáról szólva Biró Marcell megjegyezte, a közszférában dolgozók sajátos küldetést teljesítenek, amit nem lehet összevetni a versenyszférával. “Ez nem mellérendelt kapcsolat a munkáltató és a munkaadó között – itt az állam szolgálatára szegődik az, aki kormánytisztviselő lesz, és esküt tesz arra, hogy a hazát szolgálja. Ha elfogadjuk, hogy ez minőségileg más jogviszony, akkor ebből az is következik, hogy egy speciális képzést kell kapniuk” – mutat rá az intézmény létrejöttének okaira az államtitkár. Az egyetem kulcsfontosságú szereplő a kormányablak ügyintézők továbbképzésében is, szoros kapcsolatokat alakított ki a hazai felsőoktatási paletta más szereplőivel is, valamint új szemléletű vezetőképző programot is működtet.
“Személyes küldetésemnek is tekintettem, hogy létre kell hozni Magyarországon egy olyan vezetőképző intézményt, ahol kifejezetten közigazgatásban dolgozó vezetők továbbképzését hajtják végre. Az egyetemen erre a célra létre is jött a Vezető- és Továbbképző Intézet, a VTKI, ami egy karközi intézmény” – magyarázza a közigazgatási vezető. Az egyetem és a közigazgatási életpálya népszerűségének növekedését mutatják a felvételi adatok is, hiszen egyre többen jelentkeznek az NKE-re továbbtanulni. Biró komoly eredményként könyveli el a doktori iskola létrehozását is, aminek köszönhetően lényegében önálló tudományi szintre emelkedett a közigazgatás tudománya.
A népszerűsítés fontos eszköze a szintén 2011-ben létrehozott Magyar Közigazgatási Ösztöndíj is. “Az ösztöndíj révén olyan fiatalokat tudtunk bevonni, akik több nyelven beszélnek, elhivatottak és lelkesek. Az oka az a tapasztalás volt, hogy a közigazgatás elvesztette a vonzerejét a fiatalok körében, így nem tud versenyképes lenni a versenyszférához képest” – ismerteti az ösztöndíj alapításának fő okát Biró Marcell. E program révén már több mint 500 fiatal kapott lehetőséget a munkára, amelynek fontos eleme, hogy néhány hónapot külföldön is eltöltenek. Az ösztöndíj után döntő többségük munkalehetőséget is kapott a közigazgatási és igazságügyi tárcánál , de véleménye szerint mindenképpen érdemes lenne tágítani a fogadó intézmények körét. Az elmúlt négy évben létrejött változások nyomán tehát egyértelműen kijelenthető: vonzóbbá vált a közigazgatási életpálya – hangsúlyozta Biró Marcell.”
Forrás:
Egyre népszerűbb a közigazgatási életpálya; OrientPress; 2014. április 7.
