„A 2011. évi reform kritikai észrevételeit követő korrekciók után úgy tűnik, hogy nem alakult ki koherens kritikája az új rendszernek. Éppen ezért helyesebbnek tartom egyrészt annak megvizsgálását, hogy a reformból adódóan milyen konkrét kihívásokkal kell szembenéznie a Kúriának, másrészt szükséges áttekinteni az ítélkezés szakmai irányításának tartalmi kérdéseit is. A konkrét kihívások közé tartozik önkormányzati normakontroll, a joggyakorlat-elemzés rendszerének kiépítése, valamint az elvi bírósági határozatok és elvi bírósági döntések közzétételében rejlő lehetőségek kiaknázása. Az ítélkezés szakmai irányítása körében a legfontosabb kérdés az, hogy a tájékozódás négy sarokpontja (Kúria, Alkotmánybíróság, Európai Unió Bírósága, Emberi Jogok Európai Bírósága) milyen viszonyban áll egymással, és miként lehet a két külföldi fórum gyakorlatát a hazai bírósági gyakorlatban is megjeleníteni. Két évvel a bírósági szervezetet érintő „sarkalatos átalakulások” után mindenképpen szükség van változtatásokra. E változtatásoknak azt a célt kell szolgálniuk, hogy az új szervezeti kereteket minél hatékonyabban lehessen tartalommal megtölteni. A tartalom pedig jelen esetben csak az európai színvonalú, alapjogi szemléletű igazságszolgáltatás lehet.”
Forrás:
Sarkalatos Átalakulások – A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014; Darák Péter; Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont; MTA Law Working Papers, 2014/39; 2014. június 8. (pdf)