„Az Egyesült Királyságban a kormányzati szervezetek csak nyílt szabványos dokumentumformátumokat használhatnak az iratok megjelenítésére, valamint az egymás közötti kommunikációra. A választás a HTML, PDF/A és ODF formátumokra esett.
Száműzné az Office-t a kormány
Európa számos országa után az Egyesült Királyság is kötelezően előírta a kormányzati szervek számára, milyen formátumban kell a dokumentumaikat publikálniuk, illetve egymásnak átadniuk. A cél az, hogy a kormányzat ügyfeleit, vagyis a lakosságot, a vállalkozásokat és a civil szervezeteket ne kényszerítsék rá egy bizonyos szoftver használatára, hanem szabadon dönthessenek arról, melyiket választják. A lépés kimondva-kimondatlanul is a Microsoft Office ellen szól.A kormány a dokumentumok publikálására a PDF/A és HTML formátumokat választotta ki, míg dokumentumcserére és közös munkára az ODF-et írta elő. A hivatalos indoklás szerint az egységesen kiválasztott formátumok használata esetén nem merülnek fel konverziós vagy kompatibilitási problémák, a folyamatokban részt vevő személyek és szervezetek pedig „a számukra legjobb és leginkább költséghatékony” alkalmazásokat vehetik igénybe, miközben biztosak lehetnek abban, a dokumentumaik „a kormányzaton belül és kívül is működni fognak”.
További érvként hozzák a döntés mellett, hogy ezáltal egyenlő esélyekkel indulnak a megrendelésekért a különféle méretű beszállítók, a végső hatása pedig az lesz a lépésnek, hogy még ebben a parlamenti ciklusban, azaz 2015-ig összesen 1,2 milliárd fontot (~468 milliárd forintot) takarítanak meg a kormányzati szervek, a vállalatok és a magánszemélyek, vagyis az adófizetők.
„A hosszú távú tervünk a gazdaság erősítése azáltal, hogy segítjük a brit vállalkozások növekedését. Hallgattunk azokra, akik azt mondták, a nyílt szabványok csökkentik a költségeket és segítik az együttműködést a kormányzattal” – mondta Francis Maude, a miniszterelnöki hivatal vezetője. „Nyílt szabványt választva az embereknek nem kell arra költeniük, hogy megnézzenek kormányzati információkat vagy dolgozzanak vele. Ez egy hatalmas lépés és nagyon örülök, hogy megtettük” – tette hozzá a kormányzati digitális szolgáltatásokért felelős vezető, Mike Bracken.
Magyarországon nincs változás e téren
Magyarországon még 2011 decemberében született egy kormányhatározat arról, hogy a kormány irányítása alatt álló szervek az egymás közötti kommunikációban a dokumentumokat „kizárólag olyan dokumentumformátumban továbbíthatják, amely nyilvánosan hozzáférhető, korlátozás nélkül alkalmazható, nemzetközi szabványügyi szervezet által elfogadott szabványra” épül. Emellett a kabinet felhívta a minisztereket arra, hogy a felügyeletük alatt álló szervek csak műszakilag vagy gazdaságilag indokolt esetben, illetve nemzetközi szerződésekből adódó kötelezettség teljesítése érdekében szerezhetnek be nem nyílt forráskódú irodai szoftvereket.A nyílt szoftverek támogatói az ODF és az OpenOffice/LibreOffice előretörését várták ettől a határozattól a kormányzati munkában, ez azonban azóta sem történt meg. A kiírt feltételeknek ugyanis az ODF és PDF mellett a Microsoft-féle OOXML formátum is megfelel, mivel az Ecma, az ISO és az IEC is szabványosította). Úgy tudjuk, korábban Magyarországon kormányrendeletet terveztek hozni arról, hogy a kormányzati dokumentumcsere elfogadott formátuma az ODF lesz, végül csak kormányhatározat született (ami gyakorlatilag egyfajta ajánlásnak felel meg) és a „nemzetközi szabvány” kitétel miatt az OOXML és a PDF is elfogadottá vált.
Szintén a 2011-es kormányhatározatban szerepel, hogy a miniszterek felügyelete alatt álló szervek csak műszakilag vagy gazdaságilag indokolt esetben, illetve nemzetközi szerződésekből adódó kötelezettség teljesítése érdekében, a nemzeti fejlesztési miniszter engedélyével szerezhetnek be nem nyílt forráskódú irodai szoftvereket. Az Office újabb verzióinak megvásárlására pletykák szerint néhány, a mai napig a kormányzati szervek között keringő dokumentum szolgáltatta a műszaki indokot, amely csak Office-ban működött. Így végül a legtöbb kormányzati szerv végül az Office újabb verzióit szerezte be ahelyett, hogy nyílt irodai szoftverre, például LibreOffice-ra vagy OpenOffice.org-ra váltott volna.
Az ODF terjedését zászlajára tűző ODF Alliance Magyarország idén márciusban nyílt levelet küldött a fejlesztési miniszternek, amelyben azt tudakolta, hogyan nőtt a kormányzatban a nyílt irodai szoftverek elterjedtsége, illetve a zárt megoldásokhoz ragaszkodó szervezetek milyen indokkal hozták meg a döntésüket. Arra is kíváncsi volt az ODF Alliance hazai tagozata, hogy a miniszter hány esetben hagyta jóvá, illetve hányszor utasította el zárt irodai szoftver kormányzati beszerzését. A szervezet máig nem kapott választ a kérdéseire.”
Forrás:
Az Egyesült Királyságban kötelező az ODF; Bodnár Ádám; HWSW.hu; 2014. július 23.
