„A technológiai fejlődés eddig kedvezett a fejlődő országok munkavállalóinak, így olcsó munkaerejük versenyképesnek bizonyult a globális piacon. Ez azonban a közeljövőben gyökeresen megváltozhat. Az egyre fejlődő automatizálódási folyamatok következtében az olcsó manuális munkaerő lényegében feleslegessé válhat. Másfelől a hagyományos tőkével rendelkező befektetők sem lesznek nyertesei a változásoknak, mivel az automatizálás következtében a gyártáshoz szükséges tárgyi eszközök fokozatosan elértéktelenednek. A gazdasági növekedés „szűk keresztmetszetei” egyértelműen az innovatív ötletek, ezért a jövőben az ötletgazdák számíthatnak a legnagyobb haszonra is.
A Foreign Affairs cikke a világban zajló technológiai újítások gazdasági növekedésre gyakorolt hatásait elemzi. A megjelenő új technológiák és automatizálási folyamatok megbontják az olyan „klasszikus” közgazdasági elméleteket, amelyeket a gazdasági növekedés, a tőke illetve a rendelkezésre álló munkaerő közti összefüggések határoznak meg. A szerzők szerint kialakulóban van a „második gépkorszak”, amelyben a profit egy még szűkebb csoport körül fog összpontosulni, és az egyik legnagyobb kérdés az lesz, miként biztosítunk elfogadható életszínvonalat azoknak a tömegeknek, akik kívül esnek ezen a privilegizált körön.
Ahhoz, hogy a fenti állítások valóságtartalmát eldönthessük, meg kell vizsgálnunk a szerzők érveit mind a munkaerő, mind a tőke esetében.
A munkaerő helyzete
- A technológiai fejlődés eddig kedvezett a fejlődő országok olcsó munkaerejének, mivel a gyártáshoz szükséges technológiát mobilissá tette.
- Ez hosszú távon a globális munkaerőpiac kiegyenlítődéséhez vezetett volna, amely a fejlődő országokban nettó béremelkedést, a fejlett gazdaságokban bércsökkenést eredményezett volna.
- A fejlődő országokban végzett munka azonban repetitív jellege miatt könnyen kiváltható, vagy hamarosan kiválthatóvá válik, méghozzá automatizált gyártási folyamatokkal és robotokkal.
- Ez nem csak a fizikai munkára igaz, hanem egyre több olyan feladatra is, mint a call centerek üzemeltetése vagy különböző fordítási munkák.
A fentiekből arra is következtethetnénk, hogy az új trendek nyertesei egyértelműen a befektetési tőkével rendelkező csoportok lehetnek. Ezt az is igazolná, hogy az eddigi folyamatok azt mutatták, a gazdasági növekedés haszonélvezői egyre inkább a szó szoros értelmében vett tőkéscsoportok. A szerzők szerint azonban ezek a trendek az automatizálás előrehaladtával változhatnak.
A tőke szerepének átalakulása
- Az utóbbi években azt tapasztaltuk, hogy a jövedelemkülönbségek a gyári munkás és egy cég vezérigazgatója között folyamatosan emelkedtek.
- A cikk állítása szerint ez a trend is megtörni látszik: az automatizálás következtében a gyártáshoz szükséges tárgyi eszközök előállítása is egyre olcsóbbá válik, ráadásul nagy számban lesz elérhető, és könnyedén helyettesíthetővé válik. A tőke is digitalizálódik.
- A gazdasági növekedés új egyetlen nélkülözhetetlen komponense, vagyis szűkös erőforrása az eredeti ötlet, azaz az innováció lesz. Csak az innováció kecsegtet magas profittal. Természeténél fogva kevesek rendelkeznek effajta tőkével, így logikusan következtethető, hogy kevés lesz az új ötletekből.
A digitális tőke természete és az innováció elsőbbsége
A cikk megpróbálja megragadni a digitális tőke természetét, magyarán azt, hogy miként írható le a tőke digitalizálása és milyen hatással lehet ez a ma ismert gazdasági viszonyokra. A kulcsmomentum, ami megkülönbözteti a digitális tőkét a hagyományostól, az a végtelen másolhatóság és megismételhetőség. Azáltal, hogy bármilyen eszköz, termék, vagy szolgáltatás digitalizálható (készíthető róla digitális leírás), ezek a javak könnyen lemásolhatóak szinte a világ bármelyik pontján. Szoftverek esetén ez magától értetődő, de az egyre fejlődő 3D nyomtatás fizikai tárgyak ismételt előállítását is leegyszerűsíti. Ez a három jellegzetesség kombinációja – a szélsőségesen alacsony előállítási költség, a gyors elérhetőség és az eredetivel megegyező tökéletes másolat létrehozásának képessége – egyrészt „hátborzongató”, másrészt „csodálatos” gazdasági modellhez vezet. Így olyan területeken is bőséges erőforrások állhatnak rendelkezésre, ahol korábban a szűkösség volt a jellemző. Ez nem csak a fogyasztási cikkekre, hanem olyan gazdasági erőforrásokra is vonatkozik, mint a tőke és a munkaerő.A szerzők hangsúlyozzák, ez vezet el minket oda, hogy az egyetlen szűkös erőforrás a jövőben az innováció, az eredeti ötlet lesz. Ez lesz a gazdasági növekedés egyetlen olyan eleme, aminek előállítása nem automatizálható, ezért értéke megnövekszik. Emelkedik az innovációval mint erőforrással rendelkező személyek profitja is, mivel – a szerzők hangsúlyozzák – a legnagyobb profitra a legszűkösebb erőforrással rendelkezők számíthatnak. Ezt a „győztes mindent visz” modellt az Instagram példáján keresztül mutatja be a cikk, szembeállítva a Kodak csődjével.
Az Instagramot 14 ember készítette, alacsonyan képzett munkaerő és fizikai tőke befektetése nélkül. Digitális terméket állítottak elő és a digitális világra jellemző előnyöket (alacsony előállítási költség, azonnaliság és tökéletes másolhatóság) kihasználva másfél év alatt 750 millió dolláros profitra tettek szert. Érdekes egybeesés, hogy a hagyományos fotó üzletággal foglalkozó Kodak ugyanekkor ment csődbe. A Kodak 145 ezer alkalmazottat foglalkoztatott világszerte, és többmilliárd dollár értékű tárgyi eszközökkel rendelkezett.
A szerzők kiemelik, hogy az Instagram „szélsőséges példája” egyre gyakoribb lesz a jövőben, és nemcsak a szoftver és a média iparágakat, hanem egyre inkább az üzleti és a gyártási szférát is jellemzik majd.
Megoldási javaslatok
A szerzők reálisan értékelik a fent leírt változásokat, amelyek rövid és középtávon hátrányosan érinthetnek jelentős társadalmi csoportokat. Általánosságban elmondható, hogy azon személyek munkája, akik nem kreatív területen dolgoznak elértéktelenedik, így az ő szociális helyzetük rövid és középtávon romlik. A szerzők szerint ez azért is veszélyes, mert az anyagi egyenlőtlenség az esélyek egyenlőségét is alááshatja, ami végső soron demokráciadeficithez vezethet. Erre a problémára a cikk kétfajta megoldást javasol:Egyrészt segíteni a jelenlegi, és különösen a követező nemzedékeket, hogy minél inkább olyan intellektuális területeken helyezkedhessenek el, ahol munkájuk értéke továbbra is magas. A szerzők ennek megoldását elsősorban az oktatásban látják, amely a gazdaság mellett szintén kihasználhatja a digitalizálódó világ által nyújtott előnyöket könnyen hozzáférhető tananyagok és ismeretek formájában.
A közszolgáltatások szintjének emelésével csökkenthetők a szociális feszültségek, ezért a cikk az állami beruházások növelését javasolja. Az állami beruházások megtérülése már középtávon jelentkezik, megállítja a lecsúszó rétegek további leszakadását, javítja a lakosság életkörülményeit és a jövő nemzedékek számára is jobb lehetőségeket teremt.”
Forrás:
Az ötletek az új szűkös erőforrás; Századvég
A Foreign Affairs New World Order : Labor, Capital, and Ideas in the Power Law Economy című cikkének ismertetése; szerzők: Erik Brynjolfsson, Andrew McAfee és Michael Spence; 2014/július-augusztusi szám
