„…A Nyílt Jogalkotási Hét (GLOW) kapcsán már megírtuk, hogy tudomásunk szerint a kampány a magyar törvényhozást is elérte, és felhívást kapott a Nyílt Parlamentek Nyilatkozatában rögzített vállalások előmozdítására. A vállalásokat taglaló posztunk után most megvizsgáljuk, hogy teszik átláthatóvá a törvényhozás működését más országok, és bemutatunk egy-két – effajta unalmas adatot használó – alkalmazást, amelynek hazai megfelelőjét itthon is szívesen látnánk.
Na, persze hogy a britek
Az Egyesült Királyság az e-parlament jelentés alapján valóban jól teljesít. Az informatív és könnyen áttekinthető parlamenti weboldal számos olyan civil munkájához szolgáltat adatot, amelyek különböző formában követik a törvényhozás tevékenységét. Az oldal persze bizonyos funkciókat maga is ellát. Így például elérhetővé teszi az Alsóház (House of Commons) és a Lordok Háza (House of Lords) üléseinek idő- és napirend, valamint a képviselők, illetve lordok felszólalásai alapján is kereshető szó szerinti naplózását, valamint a törvényjavaslatok előterjesztéstől kihirdetésig bejárt útjának, részletes és érthető bemutatását. Sőt, az állampolgárok maguk is nyomon követhetik egy konkrét javaslat sorsát, ha feliratkoznak a javaslat értesítőjére.A törvényhozás adatait azonban nem csak a parlament oldala, hanem civilszervezetek is használják azért, hogy az állampolgárok minél teljesebb képet kapjanak választott képviselőik munkájáról. A MySociety által felkarolt They Work For You projekt fő célja, hogy a parlamenti képviselők munkájáról a lehető legnagyobb részletességgel számoljon be a választópolgároknak. Ehhez egyrészt a már említett parlamenti naplóhoz (Hansard) is fejlesztettek egy, a parlament oldalán találhatónál összetettebb keresőt, amivel tárgyszavak szerint keresgélhetünk az Alsóházban 1935 óta, a Lordok Házában pedig 1999 óta elhangzott felszólalások és viták anyagában. Másrészt önálló kezdeményezésként megteremti a nyilvános, és mások által is követhető kapcsolatfelvétel lehetőségét az adott képviselővel, valamint kialakított egy képviselői profiloldalt is, ahol a képviselő leadott szavazatainak és parlamenti jelenlétének statisztikai adatai alapján kirajzolódik a képviselő érdeklődési köre és jogalkotói profilja. Az oldal például a konzervatív miniszterelnök, David Cameron esetében rögzíti, hogy mérsékelt támogatója az azonos neműek közötti házasságnak, vagy az Alsóház képviselői létszámcsökkentésének, viszont hevesen kiállt az iraki háború mellett, és alkalmanként szembehelyezkedik a pártja által kijelölt csapásiránnyal.
Az említett adatokat egy másik, szintén civil fejlesztésű adatbázisból nyerik, amely kifejezetten a képviselők szavazatainak és parlamenti jelenlétének elemzésével, és az ezekből levonható következtetések nyilvánossághoz közvetítésével foglalkozik, valamint az általuk kezelt adatokat bárki felhasználhatja, ha maga is közzéteszi kutatási eredményeit. A profil ezen túlmenően jogalkotási témák szerint csoportosítva jegyzi a képviselők szavazási tendenciáit és szavazáson való megjelenésüket, rögzíti tisztségeiket, valamint az esetleg összeférhetetlenségi tényezőként felmerülő vagyoni és egyéb érdekeltségeket. Innen tudható, hogy Cameron legutóbb például elfogadta az Ellesborough Golf Club által természetbeni hozzájárulásként felajánlott tiszteletbeli tagságot, melynek értéke évente több mint 1200 font, vagy 2009 decemberében karácsonyi ajándékként egy 3-4000 font értékű festményt kapott az Egyesült Arab Emírségek miniszterelnökétől, ami egyébként azóta – bevallása szerint – a konzervatívok kampányközpontjában párásítja a tekinteteket. Az említett vagyoni hozzájárulások listája nem csak az aktivisták oknyomozó tevékenységének eredménye, tételeket alapvetően maga a miniszterelnök regisztrálta, mégpedig a parlament honlapján található vagyoni és pénzügyi érdekeltségek nyilvántartásába. A regiszter többek között olyan tételek nyilvántartását követeli meg a képviselőktől, mint a betöltött igazgatói tisztségek, birtokolt vállalati részesedések, kapott (és adott) adományok és – akár természetbeni – juttatások az adományozók (és támogatottak) részletes adataival, a képviselő által foglalkoztatott hozzátartozók adatai és pozíciója, vagy egyéb, ellenérték fejében végzett munkavállalói vagy hivatali tevékenység.
És akkor már persze a németek is
A német abgeordnetenwatch 2007-ben jött létre, szintén abból a célból, hogy a német választópolgárokat közelebb hozza választott képviselőik tevékenységének megismeréséhez. Az alapvető ötletet az adta, hogy az alapítók szerették volna a politikai kultúra hiányosságainak egy részét felszámolni, kezdve azzal, hogy az állampolgárok tudatában legyenek a saját választókerületüket képviselő személyének, hozzá kérdéseket intézhessenek, a válaszokat pedig kereshető formátumban a nyilvánossághoz közvetítsék. A szervezet ma a Bundestag mellett a tartományok parlamentjeit és egyéb jogalkotásra jogosult testületeket is monitoroz. A képviselők profiljában szerepel a törvényhozás által tárgyalt ügyekben leadott szavazatuk, a betöltött tisztség mellett végzett tevékenységek köre is, valamint a számukra feltett kérdések listája. Ennélfogva látható, hogy Angela Merkel kancellár, aki egyben a Bundestagban a CDU Elő-Pomeránia-Rügen-Elő-Pomeránia-Greifswald választókerület képviselője, ritkán vett részt az utóbbi időben a szavazásokon, de akkor például támogatta a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítésébe a Bundeswehr bevonását. Az is látszik továbbá, hogy számára feltett kérdéseket ugyan nem válaszolt meg, de ha mégis megtenné, választópolgárok sokasága kapna értesítést róla, mert a mások által feltett kérdések esetén beérkező válaszokra szintén fel lehet iratkozni az érdeklődőknek.Angela Merkellel ellentétben azonban találhatók igen szorgalmas képviselők is, akik valamennyi kérdésre válaszolnak, de ahogy az eddig leírtakból is látszik, a válaszadást a társadalmi nyilvánosság nyomásgyakorló erején kívül nem kényszeríti ki semmi. Az oldal ennek ellenére hatékonynak nevezhető, és szövetségi szinten a politikusok 95 %-a használja, mivel felismerték a közösségi médiában és a megnövelt online jelenlétben rejlő politikai előnyöket.
A kezdeményezés további sikerét nehezíti azonban, hogy a német parlamentek nem teszik könnyen hozzáférhetővé az adataikat. A Bundestag oldala, bár könnyen áttekinthető, kevés érdemi információt tartalmaz a képviselők vagyoni helyzetéről, vagy szavazási szokásairól. Sőt, a német parlament – és itt kérünk mindenkit megkapaszkodni – a magyar parlamenttel szemben még nem biztosított API-t az adatai után érdeklődő programozóknak, így például az abgeordnetenwatch is sok esetben az adatok kézi felvitelével és tisztításával üti el az időt (ez a teljes egészében online bonyolított képviselői kérdezz-felelekre nem vonatkozik). A szervezet ennek ellenére mintaként szolgál más parlament monitoringgal foglalkozó szervezet számára is, és nem csak Európában.
…
Kis magyar wishful thinking
A külföldi példák után következzék egy gyors hazai leltár, amelynek lényege leginkább a mindenki által ismert népmesei fordulattal írható le: a parlament.hu oldalon van is adat meg nincs is. Tény, hogy tartalmazza a jelen és a korábbi ciklusok parlamenti képviselőinek olyan alapadatait, mint például frakciótagság, viselt tisztség, benyújtott indítványok, elhangzott felszólalások száma, illetve négy évre visszamenően a feltöltött vagyonnyilatkozataikat is. De hozzáférés és böngészhetőség tekintetében a rendszer hagy némi kívánnivalót maga után, és az adott esetben elért tartalom sem vált ki mindig katarzist (lásd vagyonnyilatkozatok gyakorlati használhatóságát). Ezek egy részéről persze nem a parlament honlapja tehet, hanem a sokszor kifogásolt szabályozás.További probléma, hogy a képviselők részletes adatait gyakran 2014. május 6-tól kezdődően láthatjuk, a korábbi ciklusokban mandátumot nyert képviselők tevékenységét azonban csak a frakciók menüpont alatt követhetjük nyomon, ott is leginkább foghíjasan. Az 1990 és 1998 közötti időszakból például hiányoznak a plenáris ülésen elhangzott képviselői felszólalások egyéni képviselőkhöz rendelése, ezért, ha valaki abból az időszakból felelevenítené például Torgyán doktor listázható felvillanásait, csak a plenáris ülések dátum szerint rendezett, de ömlesztett jegyzékét böngészheti nosztalgiázva (az 1990-1994-es parlamenti ciklus üléseinek listája például elérhető itt). Ezen túlmenően megemlíthető még, hogy hiányzik a képviselők adatai közül a politikai vagy gazdasági kapcsolatok jegyzéke, a parlamenten kívül viselt tisztségeinek feltüntetése (e hiányosságokról már szintén írtunk korábban), valamint szavazási és jelenléti statisztikáinak egyéni megjelenítése is.
A parlament által fejlesztett API (tulajdonképpen alkalmazásprogramozási felület vagy interfész) sok hasznos adatot tartalmaz immár .xml formátumban, ami lehetővé teszi más programozók (például a tevékenységet monitorozni szándékozó szervezetek munkatársai) erre építő munkáját. A munkamegosztás lényege, hogy a parlament adatot ad, az adatok iránt érdeklődők pedig könnyen használható alkalmazást a nyilvánosságnak. Az API használati útmutatója szerint lekérdezhető a képviselők önéletrajza, az általuk benyújtott indítványok, felszólalásaik, bizottsági tagságaik, sőt, leadott szavazataik is egy-egy ügyben. A szándék dicséretes, az eredmény viszont csak az első – ám igen fontos – lépés egy hosszú úton. További előrelépést jelentene, ha az 1990 óta megtartott valamennyi (plenáris vagy bizottsági) ülés jegyzőkönyveit strukturáltan kereshetővé tennék, valamint kiemelten fontos lenne a törvényjavaslatok útjának nyomon követhetősége, akár visszamenőleg is (tehát már elfogadott törvényeknél is visszakereshető legyen a benyújtástól, módosításokon át a zárószavazásig, illetve kihirdetéséig vezető út annak feltüntetésével, hogy ki mikor és hogyan szavazott a javaslattal kapcsolatban). A rögzítéshez és nyilvánossághoz közvetítéshez az informatikai feltételek, különösen egy effajta API megalkotása tökéletes keret, már csak az adatok körének tágítása szükséges, amely szakmai és politikai szándék feltételezése mellett is hatalmas munkával jár, mert a felhalmozódott, szkennelt adatok géppel olvasható, rendszerezett közzétételét igényli. Hasznos lenne továbbá, ha az indítványok, határozatok és egyéb dokumentumok szövege .pdf helyett már a további használatot elősegítő strukturált nyílt formátumban kerülne feltöltésre (e munkálatok egyébként elvben megkezdődtek, de a konkrét készültségi fokra vonatkozó megkeresésünkre eddig nem érkezett válasz). A brit the public whip/TheyWorkForYou oldalakéhoz hasonló jogalkotói profilalkotás csak ezen információk birtokában válhat életképessé.”
Forrás:
Azok az unalmas parlamenti adatok; K-blog; 2014. október 1.
