„Az Európai Unió új pénzügyi időszakában érdemes lesz majd pályázniuk a kutatással, fejlesztéssel, innovációval foglalkozó kis- és közepes vállalatoknak is, hiszen jelentős közösségi pénz áll majd a rendelkezésükre. Partnerre találhatnak a Nemzeti Innovációs Hivatalban (NIH) is, mivel egyre több cég keresi meg őket sikerük előmozdítása érdekében. Spaller Endre, a NIH elnöke a lapunknak adott interjúban hangsúlyozta, jelenleg a bruttó hazai termék (GDP) bővüléséhez az innováció 1,3 százalékkal járul hozzá, de hamarosan szeretnék elérni az 1,8 százalékos arányt.
– Sokan nem tudják, mivel foglalkozik a Nemzeti Innovációs Hivatal. Mit takar a név?
– Magyarország akkor lesz sikeres, ha az ötletekkel rendelkező emberek meg tudják valósítani terveiket. A mi dolgunk őket abban segíteni, hogy az ötletekből termék, a projektből cég legyen. Később pedig abban, hogy mindenből magyar termék legyen. A ránk vonatkozó kormányrendelet szerint minden olyan államigazgatási eljárásban szerepet kell vállalnunk, amely a kutatás-fejlesztés-innováció, azaz a K+F+I helyzetét definiálja, erősíti, működését hatékonnyá teszi. Hivatalunk a K+F+I szereplői között összekötő szerepet tölt be. Például közreműködünk a nemzeti K+F+I stratégia tervezésében. Elemzéseket, szakértői összefoglalókat készítünk az e területre vonatkozó stratégiákhoz is. És közreműködünk a K+F+I szektor jogalkotói munkáinak szakmai előkészítésében is. Amint látja, meglehetősen széles horizonton mozgunk.– Idén februárban került a hivatal élére. Milyen változtatásokat léptetett életbe?
– Sokkal-sokkal gyakorlatiasabb munkát alakítottam ki, leküzdve a bürokrácia útvesztőit. Célom, hogy a NIH üzleti irányba is elmozduljon, most ősszel már azt mondhatom, jó úton haladunk.– Ezt a sikert a hivatalból látják így, vagy az önöket megkeresők cégek, vállalkozók is elégedettebbek?
– A számok magukért beszélnek. Folyamatosan nő a startupoknak, az őket befogadó inkubátorházaknak a száma az országban. A legfontosabb, hogy mára már Magyarországon van a legtöbb startup vállalkozás a régiónkban.– Startup, inkubátorház. Ezeket csak a szakértők, az üzleti élet szereplői értik.
– Az első fogalom lassan beépül a vállalkozók szótárába. Általában a nagy növekedési potenciállal rendelkező induló vállalkozásokat jelenti, amelyeket többnyire termék- vagy üzleti modell és innováció jellemez. Ezek a cégek a nemzetközi piacokon való jelenlétet tűzték maguk elé. Nem a helyi piacra koncentrálnak, de itthon munkahelyet hoznak létre. Kiemelendő ezeknek a kezdő vállalkozóknak, vállalkozásoknak az innovatív terméke, amely valamilyen szempontból egyedi értéket képvisel. Példaként említhetem a Prezit, amely startupként indult, és mára hatalmas céggé fejlődött. Az inkubátorházak segítenek külföldi piacokhoz jutni. Ezzel világszínvonalú üzleti kultúrát hoznak be. A NIH által elkészített startuptérképen 250 startup szerepel, az inkubátorok száma több tucat.– A kedvező munkaerő-piaci adatoknak köszönhetően a sikeres és egyre bővülő kezdő vállalkozások mekkora munkahelybővítést és gazdasági serkentést idézhetnek elő?
– Egyre szélesebb körből alakulnak startup cégek, hiszen itt is bővítenek munkahelyeket, Magyarországról is dolgoznak külföldre. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a hazai GDP bővüléséhez az innováció jelenleg 1,3 százalékkal járul hozzá, de hamarosan szeretnénk elérni az 1,8 százalékos arányt is. Ami pedig a mi együttműködéseinket illeti, több tucat vállalattal, vállalkozóval állunk partneri kapcsolatban, akár a határon túlról is. Példaként említhetem az egyre sikeresebb szaúd-arábiai partnerkapcsolatunkat is. Nemcsak az ország felé nyitott a külföldi delegáció, hanem vállalatokat is kiválasztott együttműködésre.
A delegáció alig pár napja utazott el hazánkból.– Ezzel kapcsolatban jön az említett híd, azaz a közvetítői szerep?
– Persze. A vállalkozók megkereshetnek bennünket, mi pedig akár befektetőt, partnert is hozhatunk nekik. Erre példa az előbb említett delegáció.– A kutatásra, fejlesztésre, innovációra az uniótól minden eddiginél magasabb összegre számítunk az új pénzügyi ciklusban. Melyik területre mennyi pénz áll rendelkezésre majd?
– Több támogatási programról is beszélhetünk. A Horizont 2020 nevű program [a program hivatalos neve Horizon 2020, szerk.] az unió kutatás-fejlesztési és innovációs politikáját határozza meg. Valóban jóval magasabb összegről beszélhetünk, mint korábban, a kasszában közel hetvenkilencmilliárd euró van. A program a kontinens K+F+I versenyképességét serkenti. A Horizont 2020 világszínvonalú, nemzetközi versenyben, közvetlenül Brüsszelből elnyerhető pályázati forrásokat jelent. A rendelkezésre álló pénzügyi keretből mindegyik tagállam annyit hasznosít, amennyire képes. A pályázatok brüsszeli elbírálásánál döntő szempont a kiválóság, illetve az uniós szinten is mérhető hatás. Ami másik forrást jelent, lényeges, hogy Magyarország az új pénzügyi ciklusban az unió strukturális és kohéziós alapjaiból a hazai társfinanszírozással együtt 7480 milliárd forintot fordíthat vállalkozásfejlesztésre. Ennek több mint tíz százalékát, 767 milliárdot K+F+I célokra terveztek a GINOP-ban, vagyis a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban. Ennek egy része vissza nem térítendő támogatás. Tehát úgy látom, mindenképpen sikerrel teli időszak kezdődhet majd ebben az új pénzügyi ciklusban az innováció területén is.– Bontsuk részletekre a Horizont programot is. Hogyan épül fel, nekünk mennyi jut belőle, melyek az alappillérei?
– A program kiemelt célja, hogy a tudományos áttörésekből üzleti lehetőségeket biztosító innovatív termékek és szolgáltatások jöjjenek létre. Az említett összegből reményeink szerint 350 millió eurót szerezhetnek meg magyar pályázók. Ezért a kutatástól a piaci hasznosításig terjedően az innovációs lánc minden szakaszához támogatást nyújt. A hangsúlyt a társadalmi kihívások kezelésére és az Európai Unió társadalmát érintő problémák megoldására helyezik. Ilyenek például az egészségügy, az energia és a közlekedés területei. A pályáztatás szinte teljes mértékben elektronikus úton történik, s a program kiemelten kezeli a kis- és középvállalkozói szektort. A projekt egyik fontos újdonsága, hogy a kkv-k támogatására új eszközt vezet be az Európai Bizottság, amely az innovációs lánc teljes folyamatában – az ötlettől a piaci bevezetésig – végigkíséri a kkv-kat. Egy-egy vállalkozás önállóan is pályázhat a kiírásokra, míg korábban ez csak nemzetközi konzorciumokban volt lehetséges.– A fiatalok előrejutását, sikeres vállalkozóvá válásának támogatását hogyan lehet még tovább serkenteni pályázatokkal?
– Négymilliárd forintos kerettel a fiatalok vállalkozóvá válását segítő pályázatot írnak ki elsősorban mikro- és kisvállalkozások indítását tervezők számára. A pályázat keretében először vállalkozói ismereteket nyújtó alapozó képzésen vehetnek részt a nyertesek, majd az elfogadott üzleti tervükhöz kaphatnak vissza nem térítendő támogatást.– Milyen programokat kínálnak mindezekhez, hogyan tudják menedzselni és előmozdítani a K+F+I területét?
– Elsősorban fórumot szeretnénk adni a hazai startupok számára, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció iránt érdeklődő közönség előtt is bemutathassák termékeiket. A Design Terminál és a HIPAVILON Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség kiemelt szakmai támogatásával, valamint számos hazai szervezet összefogásával az idén is megrendezzük Magyarország legjelentősebb nemzetközi kitekintésű kutatás-fejlesztési és innovációs konferenciáját és startup kiállítását október 16-17-én Budapesten, az Akvárium Klubban. A rendezvényen a nemzetközi és hazai KFI-élet legmeghatározóbb képviselői, szakmai döntéshozói vesznek részt. A fővédnök Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásáért felelős kormánybiztos, védnöke pedig Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár. Külön öröm számunkra, hogy Dél-Korea elfogadta a meghívásunkat, és díszvendégként itt lesz. A kétnapos konferencia tizenhat szekciójának csaknem száz előadása során bemutatják a különféle területeken uralkodó legfontosabb trendeket és folyamatokat, így olyan témákkal találkozhatnak a résztvevők, mint a bionika, a nanotechnológia, az agykutatás, az EU Horizont 2020 programja vagy a klímapolitika, és szó lesz a pénzügyi területet, a regionális fejlesztést és együttműködést érintő kérdésekről. És hát az állam innovációban betöltött szerepe is szóba kerül.”
Forrás:
Érdemes beruházni az innovációba; Bódy Géza; Magyar Hírlap; 2014. október 4.
