„Éves összköltségvetésük több mint 9 százalékára rúgott, csaknem elérte a 69 milliárd forintot a múlt hónap végén a kórházak adóssága. A helyzet a finanszírozásból fakadóan az év utolsó két hónapjában várhatóan tovább romlik. Az egészségügyi államtitkár által tervezett teljes adósságkonszolidációra ugyanakkor egyelőre nem látszik esély, ezért egyes beszállítók – joggal – attól tartanak, hogy a sokat emlegetett tabula rasa-t úgy kell értelmezni, hogy azt az összeget, amire nem lesz költségvetési forrás, egyszerűen leíratja a beszállítókkal az állam.
755 milliárd forint – ennyiből gazdálkodhatnak idén a kórházak és a szakrendelők. Ennek az összegnek az ősz elején még „csak” a 8,3, szeptember végén azonban már több mint a 9 százalékával volt egyenlő az egészségügyi intézmények által felhalmozott adósság. A Magyar Államkincstár legfrissebb adatai szerint egészen pontosan 68,876 milliárd forinttal tartoztak, elsősorban beszállítóiknak, a kórházak. Annak ellenére, hogy augusztusban 11,8 milliárd forintot kaptak a legrégebb óta fennálló tartozásaik részbeni rendezésére.
Zombor Gábor egészségügyi államtitkár – mint fogalmazott – „egy jelentősebb összeget” kért a kórházi adósságok rendezésére, lapinformációk szerint ez 80 milliárd forintot jelent, ám ebből a Világgazdaság értesülései szerint várhatóan csak 50 milliárd lesz. Ez azonban nem csak azt is jelenti, hogy a korábbi ígéretekkel ellentétben nem lesz tabula rasa az adósságoknál, de azt is, hogy – miként eddig – fokozatosan újra egyre inkább ellepik majd a lejárt és kifizetetlen számlák a kórházakat. Ha csak, amint attól egyes beszállítók – joggal – tartanak, hogy a sokat emlegetett tabula rasa-t úgy kell értelmezni, hogy azt az összeget, amire nem lesz költségvetési forrás, egyszerűen leíratja a beszállítókkal az állam. Vagyis csak akkor hajt végre bármilyen adósságkonszolidációt, ha elengedik a kamatot, sőt akár a tőketartozás egy részét is a cégek.
A legtöbb, majdnem 4,9 milliárdos tartozása a Pécsi Tudományegyetemnek van, amelynek azonban valamit sikerült lefaragnia az előző havi, több mint 5 milliárdos adósságából. Ennél jelentősebb mértékben csökkentette kifizetetlen számlái összegét a Szegedi Tudományegyetem: 3,7-ről 2,9 milliárdra. A Semmelweis Egyetem (3,8 milliárd) a Debreceni Tudományegyetem (3 milliárd) viszont nagyobb adósságot tol maga előtt, mint egy hónappal korábban. A Honvédkórházban ugyanez a helyzet: egy hónappal korábbi 2 milliárd 965 milliós adósságot szeptember végére 3,5 milliárdra tornázták fel. A nagy kórházak közül nőtt az adóssága egyebek között a Zala Megyei Kórháznak (2-ről 2,1 milliárdra), a Péterfy Sándor utcai Kórháznak (2,8-ról majdnem 3 milliárdra), az Országos Kardiológiai Intézetnek (1,5-ről majdnem 1,7 milliárdra) is. Belépett a milliárdos adósok táborába az Országos Onkológiai Intézet, amelynek tartozása meghaladja az 1,1, valamint a dunaújvárosi kórház, amelynek az adóssága egy hónap alatt háromszáz millióval emelkedett 1 milliárd fölé.
A napokban hétmilliárd forintot fizet ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma a felsőoktatási intézmények 60 napon túli adósságainak rendezésére. Ezt azonban a betegellátás során keletkezett számlákra nem lehet költeni, pedig az egyetemi klinikák esetében a tartozás nyilvánvalóan és alapvetően nem az oktatási tevékenységből fakad.”
Forrás:
Alku tárgya lesz a kórházadósság?; Világgazdaság Online; 2014. október 22.
