„Kiemelt területnek tartja a kormányzat a kutatás-fejlesztést és az innovációt, ezért jelentősen több pénzt biztosít a kapcsolódó pályázatokra – mondta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásával összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos. Pálinkás József hozzáfűzte: a kabinet 70-80 milliárd forintos támogatást ad, az uniótól pedig száz milliárd forintra lehet számítani.
„Magyarország termelési központtá tételével párhuzamosan a kormánynak fontos az, hogy Magyarország kutatás-fejlesztési és innovációs központtá is váljon. Ennek meg kell teremteni a törvényi, intézményi és finanszírozási feltételeit is, ezért nyújtotta be a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt a törvényjavaslatot, amely létrehozza azt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt, amely általános felelősséggel bír és kormányzati cikluson átnyúlóan visel felelősséget a magyar kutatásért, fejlesztésért, innovációért. Létrehoz egy elkülönített állami pénzalapot, amely a Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap nevet viseli majd, ilyen módon egy forrásból támogatja az alapkutatásokat, az alkalmazott kutatásokat és kísérleti fejlesztéseket és az innovációt. Ezen kívül koordinálja a strukturális alapokból az elkövetkező években Magyarországon a kutatásra, fejlesztésre, innovációra fordított összegeket. Ilyen módon uniós forrásból nagyjából évi 100 milliárd forintról, magyar forrásból évi 70-80 milliárd forintról beszélünk” – hangsúlyozta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásával összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos.
Pálinkás József kiemelte az egészségipari kutatásokat, fejlesztéseket, „amihez hozzátartoznak azok az alapkutatások, amelyek a betegségek okait derítik fel, azok a gyógyszeripari kutatások, amelyek konkrét gyógyszereket fejlesztenek ki és azok az informatikai fejlesztések is, amelyek óriási lehetőségeket nyitnak meg. Fontosak Magyarország számára az energetikai, a járműipari fejlesztések, és ma az informatika a húzóágazata a gazdaságnak, Magyarország ezen a területen jól áll, és szeretnénk, ha Budapest egy szoftverfejlesztő központ lehetne. Ehhez a Magyarországon szoftverfejlesztéssel foglalkozó nagyvállalatok és a szoftverfejlesztéssel foglalkozó akadémiai kutatóközpontok olyan együttműködését kívánjuk létrehozni, amely Budapestet a szoftverfejlesztés világtérképére helyezi.””
Forrás:
Pálinkás József: szeretnénk, ha Budapest felkerülne a szoftverfejlesztés világtérképére; Inforádió; 2014. november 5.
