„…A disszertáció tárgya először is az európai adatvédelmi szabályozás történeti szempontú áttekintése, a jelenlegi szabályozási környezet kialakulásának bemutatása. Másodszor az európai adatvédelmi jog megújítását célzó adatvédelmi reform egyes eredményeinek összegzése, kritikai értékelése, és egy újgenerációs adatvédelmi szabályozási keretrendszerbe helyezése. Végül a dolgozat a szabályozás jól látható tendenciáiból, az adatkezelők növekvő compliance-kötelezettségeiből eredő kihívásokra is reagál: bemutatja, hogy az önszabályozásban és az adatkezelők belső szabályozásában rejlő lehetőségek miképpen alkalmasak e kihívások kezelésére.
A disszertációban alapvetően az adatvédelem európai szabályozásának fejlődését és tendenciáit elemzem. Egy rövid kitekintést leszámítva nem foglalkozom részletesen sem az Egyesült Államok, sem az egyes európai tagállamok belső szabályaival. Utóbbi kapcsán legfeljebb az egyes jogintézményekhez kapcsolódóan mutatok be jó vagy rossz gyakorlatokat, amennyiben ez a történeti fejlődés vagy egyes tendenciák megértése miatt indokolt. Úgyszintén nem elemzem tételesen az új magyar adatvédelmi szabályozást, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt, de a jogszabály egyes intézményeit elemzem az elvi szabályozási keretrendszer valamint az adatvédelmi audit és tanúsítás témaköreinél. Ugyanakkor a dolgozat eredményei, meglátásai a hazai tudományos közönségnek szólnak, és nagyon is értelmezhetőek a hazai adatvédelmi jogi rezsimben.
Végül meg kell jegyezni, hogy a dolgozatnak nem tárgya az információs jogok körébe tartozó másik alapvető jog, a gyakran az adatvédelmi szabályozás „párjának” is tekintett információszabadság (közérdekű adatok nyilvánossága)…”
Forrás:
Az európai adatvédelmi jog megújítása : Tendenciák és lehetőségek az önszabályozás területén; Szőke Gergely László; Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; 2014. december 19. (pdf)
