„A 2014-es reformnak köszönhetően a teljes közszolgálat személyfejlesztése a Belügyminisztériumhoz került. Az új struktúrában az ágazat kompetenciatérképe szervezet- és beosztás-specifikussá vált, valóban az érdemeken alapul az előrejutás. Dános Valér a Rádió Orient műsorában az átalakult továbbképzési rendszerről is szót ejtett. A Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság vezetője kiemelte, az új rendszer az egyéni teljesítményértékelésre épül. A 2015-ös év célja a tényleges integráció a közszolgálati személyzetfejlesztés terén.
Az elmúlt években jelentős deficit alakult ki a rendészeti hivatásos állomány vezetőképzésében és –kiválasztásában. A jogszabályváltozásnak köszönhetően 2014. december 31-éig új feltételeknek kell megfelelni, nagyobb felkészültséget és több vezetői kompetenciát követelnek meg. Az ebből fakadó megnövekedett terhek mellett az új kormány felállásával átalakult a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), a teljes közszolgálat személyzetfejlesztése a Belügyminisztérium Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóságához került.
Decemberben jelent meg az a belügyminiszteri rendelet, amely teljesen új alapokra helyezte a rendészeti ágazat vezető-kiválasztását és -képzését. Dános Valér a Rádió Orient műsorában elmondta, egy két évvel korábbi tudományos kutatás eredményeit építették be a rendszerbe. „A döntéshozó eltörölte, hogy a vezetőnek kinevezett személyek utólag szerezhessék meg a szükséges kompetenciákat. A rendészeti ágazat kompetenciatérképe szervezet- és beosztás-specifikussá vált. A komplex tesztrendszert követően a személyek a vezetői utánpótlási adatbankba kerülnek, majd egy tanfolyam során kompetenciaalapú ismereteket szereznek. Ezt követően a vezetők által megnevezett 3 jelölt és az adott beosztás kompetenciáinak vizsgálatával a Főigazgatóság preferencia sorrendet állít fel. Így valóban az érdemeken alapul az előrejutás. Nem elég jónak, hanem a legjobbnak kell lenni.”
A vezetők kiválasztása mellett 2014-ben a továbbképzési rendszer is jelentős változásokkal nézett szembe. A főigazgató kiemelte, a normatív alapok és a költségvetési háttér megteremtése mellett az új rendszer az egyéni teljesítményértékelésre épül. A belügyi szervezetek megküldik a Főigazgatóságnak munkatársaik véleményezését, valamint a szervezet éves továbbképzési tervét. A Főigazgatóság ezt követően kiemeli a központi továbbképzési programokat, illetve az ágazati célkitűzéseknek megfelelően további kötelező képzéseket javasol.
A 11 belügyi szervezet az elmúlt évben 2600 továbbképzési programot nyújtott be, amelyből közel ezer valósult meg. A képzéseken több mint 1200 fő vett részt, emellett 3100 embert érintett rendészeti szakvizsga kötelezővé tétele. Dános Valér rámutatott, ez óriási megterhelést jelent a trénereknek és a szervezeteknek. A főigazgató hozzátette, intézményük a kompetenciafejlesztésre szakosodott, a jövőben tovább kell erősíteni a szakmai képzést és kiválasztást.
A munkatársak a képzéseket követően leginkább a kreativitást és a szakmai tapasztalatot emelték ki sarokkőként. „Az ideális munkatárs innovatív és önállóan gondolkodik” – a vendég hozzátette, a gyakorlatorientáltság erősítése érdekében szervezeten belüli, valamint a társszervezetekkel közös együttműködéseket alakítanak ki. Dános Valér a közös kutatások és a gyakornoki program mellett a BM mentori rendszerét és a Doktoranduszok Országos Szövetségével való kapcsolatfelvételt emelte ki példaként.
A 2015-ös év fő feladata lesz a kiválasztási rendszer működőképességének felmérése, valamint a sztenderdek beállítása. „Mivel a civil közigazgatás személyügyi része is a Főigazgatósághoz került, fontos az új terület megismerése. Emellett meg kell történnie a valóságos integrációnak, a közös szemlélet és közszolgálati személyfejlesztés kialakításának.”
A Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság vezetőjével készült beszélgetést itt meghallgathatja.”
Forrás:
Megnyílt az út az integrált közszolgálati személyzetfejlesztés felé; OrientPress; 2015. január 16.
