„Január 1-jén tizennégy, addig önállóan működő területi államigazgatási szervezet integrációjával létrejött a megyei hivatal. Persze, ez így múlt időben igazán csak papíron történt meg. A konkrét átalakításról az új hivatal vezetőjét, a kormánymegbízotti rangban dolgozó dr. Kovács Zoltánt kérdeztük.
– Én úgy gondolom, hogy nemcsak egyszerűen valamilyen átszervezés folyik, hanem most zajlik a közigazgatás rendszerváltása. Egy olyan integrált középszintű, területi közigazgatási szervet alakítunk ki, amelyik megyei szinten ellátja és koordinálja az állami feladatokat. E téren a legerősebb szervezet lesz. Különösen fontos a kormányablakok – az egyablakos ügyintézési rendszer – kialakítása, működtetése és bővítése, amellyel reményeim szerint az állampolgárok járnak jól.Az átalakítási feladat nagyságát talán érzékelteti, hogy a 14 szervezet összerakásával egy olyan új, sokmilliárdos költségvetésű szervezet jön létre, aminek jó néhány telephelye és közel 900 dolgozója van. A munkának még az elején vagyunk. Van egy ideiglenes szervezeti és működési szabályzatunk, zajlanak a leltárok, átadás-átvételek, meg kell csinálni a költségvetési zárásokat, el kell készíteni az egységes költségvetést. A következő másfél-két hónap főleg ezzel telik.
– Mennyi közük lesz a megyében működő más állami szervekhez?
– Vannak olyan szervezetek, amelyek nem integrálódnak a kormányhivatalba, például a statisztikai hivatal, az államkincstár vagy a most összekapcsolódott APEH és vámhivatal megyei szervei. Ezeknél koordinációs feladata és bizonyos kérdésekben véleményezési joga lesz a kormányhivatalnak.
– Ki lesz a főnöke a szakigazgatási szerveknek?
– A rendszer osztott irányítással működik. Szakmai kérdésekben az illetékes minisztériumoknak van irányítási joga, a működés pedig a kormányhivatalhoz tartozik.
…
– Az egyes szakigazgatási szervek vezetőivel kapcsolatban ki rendelkezik a kinevezési joggal? A rendszer most zajló kiépítésénél megmaradnak-e automatikusan az állások?
– A kormányhivatal vezetőjének az érintett ágazati miniszterrel együttműködve kell a vezetők kinevezéséről dönteni.
…
– Hogy fog kinézni és hogyan működik az új szervezet?
– A törzshivatal a korábbi megyei közigazgatási hivatal jogutódjaként jött létre, ehhez kapcsolódik az oktatási hivatal. A többi szervezet az ÁNTSZ-től a földhivatalon át, a megyei egészségbiztosítási szervezetig a jövőben a közös hivatal részeként, szakigazgatási szervként fog működni. Az egységes hivatalnak köszönhetően remélhetőleg gyorsabb, pontosabb lesz a munka, és szemléletváltásnak is be kell következnie legalábbis ezt szeretném. Másrészt nem kell az eddigi nagyságrendű közigazgatást megyei szinten fenntartani.
– Hol tudnak konkrétan spórolni a pénzzel, állásokkal?
– Vannak olyan funkcionális feladatok, amiket elég egy helyen, a kormányhivatalban ellátni. Ilyen például a pénzügyek intézése, amit a 14 eddigi szervezet helyett egyetlen főosztály fog végezni, a szakigazgatási szerveknél minimális szolgáltatás marad. Hasonló elven működtetjük majd a humán erőforrásokkal való gazdálkodást, az informatikai hátteret. Már önmagában az is jelentős megtakarítást eredményezhet, hogy a beszerzéseket a jövőben egy egységként végezzük. Úgy számolom, hogy ez az integráció és koncentráció a béreknél, működési kiadásoknál milliárdos nagyságrendű megtakarítást eredményezhet a megyében egy ciklus alatt.”
Forrás:
Dr. Kovács Zoltán: most zajlik a közigazgatás rendszerváltása, Győrffy Árpád, napló-online.hu, 2011. január 8.
