„A brit kormány fél évvel az első beharangozó után nemrég elindította HyperCat nevű programját, hogy ösztönözze az okosvárosok terjedését a szigetországban.
A kezdeményezés nyílt szabványok segítségével próbálja sokkal egyszerűbbé és gyorsabbá tenni a fejlesztő vállalatok számára, hogy olyan innovatív eszközöket alkossanak meg, amelyek számottevően javítják a városlakók életminőségét.
Az új projekt főként az állami szektor és a magánszféra szoros partnerségére épül, a legfőbb célja az, hogy egy nyílt és egymással együttműködő, Dolgok Internetére vonatkozó sztenderdet kezdjenek el használni a részt vevő cégek. Az IoT (Internet of Things) a különböző – akár hétköznapokban használt – eszközöket, tárgyakat köti össze a világhálón keresztül, a gépek közötti (machine-to-machine) kommunikáció segítségével.
A HyperCat okosváros programban zajló munkát többek között a brit főváros polgármestere is támogatja, emellett olyan nagy nemzetközi cégek működnek benne közre, mint a KPMG, az Accenture, a Symantec, a Huawei, a QinetiQ, az Arquiva vagy a Fujitsu.
A fejlesztések élére a széles körű tapasztalatokkal rendelkező Flexeye szakértői álltak. Nem titkolt céljuk, hogy az állami és magánszektor együttműködése révén olyan innovatív, méretükben és gyorsaságukban is fejlettebb rendszerek jöjjenek létre, amelyek a jövőben is élenjáró szerepet biztosítanak az országnak a smart city programok terén. Mindezt ráadásul úgy valósítanák meg, hogy a cégek nem versengenének, hanem egymás tapasztalataira építenének.
A program ötlete a tavalyi év derekán született meg, amikor a brit kormány egy 40 kis- és nagyvállalatból álló nonprofit konzorciumot alapított. A társulás mostanra már több mint 300 tagot tudhat a sorai között, és gyakran emlegetik kitűnő példának arra, hogyan is lehet közös erővel valós társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásokra választ adni. A kezdeményezés egyébként eredetileg London infrastruktúra-fejlesztési tervét hivatott támogatni, amelyet tavaly júliusban hirdetett meg Boris Johnson, a brit főváros polgármestere.
A program egyik szóvivője így fogalmazott: „az infrastruktúra minden londoni számára alapvető fontosságú, és segíti az itt lakók életét. Ez a tervezet jól körvonalazza azt, hogy milyen hálózatokra van szükség a fővárosban, ahol az előrejelzések szerint 2050-ben több mint 11 millióan fognak élni”. A Greater London Authority hatóság adatai szerint a helyi hálózat fejlesztésére 2016 és 2050 között összesen 1,3 billió fontot költenek majd. A London Datastore pedig nyilvánossá tette adatbázisát valamennyi HyperCat-tag számára, így a vállalatok szabadon fejleszthetnek alkalmazásokat az innen kinyert információk alapján.
Nem csupán elszigetelt jelenségről van szó
Az innováció természetesen nem áll meg London határain belül. A programhoz a tervek szerint a jövőben Milton Keynes és Bristol, illetve még más városok is csatlakozni fognak. Milton Keynes-ben például a helyi tanács szeretne olyan HyperCat-alapú megoldásokat, mint a szemét intelligens eltakarítása. Ennek a lényege, hogy a kukákat érzékelőkkel látnák el, vagyis a szemeteskocsik csupán akkor ürítenék ki az adott tárolót, ha a szenzorok azt jelzik, hogy megtelt. A program része lenne még az „okosparkolók” létrehozása, amelyek valós idejű adatokat továbbítanának az autósok telefonjára, hogy hol szabadult fel éppen egy hely, és merre nem érdemes parkolót keresni.Az utcák intelligens éjszakai világítása keretében a lámpákon található érzékelők automatikusan jeleznék, ha egy izzó cserére vagy rögzítésre szorul, ez az autósokon kívül a bicikliseknek is sokat segítene.
Bristolban az úgynevezett „Bristol is Open” program keretében már működésbe helyezték az első okosmérőket. A smart metering készülékeivel felszerelt épületekben az első eredmények alapján ötödével sikerült csökkenteni az energiafelhasználást. A városban emellett több napelemet is felállítottak, továbbá a levegő minőségét is folyamatosan nyomon követik, hogy csökkenthessék a légszennyezettséget.
Nemzetközivé válhat a kezdeményezés
Nagy-Britannia vezetésével egyébként a HyperCat program a későbbiekben akár nemzetközi szinten is bővülhet; ezt szolgálja például több globális cég részvétele és egy márciusra tervezett indiai kereskedelmi misszió.A Flexeye vezérigazgatója – egyben a HyperCatCity program vezetője -, Justin Anderson a Lordok Házában tartott beszédében azt mondta: az IoT-alapú kezdeményezés hozzájárul a színvonalasabb szolgáltatások biztosításához, és komoly terheket vesz le a városlakók válláról. A kollaboratív megközelítéssel ráadásul Nagy-Britannia bebiztosíthatja vezető szerepét az okosvárosok közötti versenyben.
Paul Wilson, a „Bristol is Open” program ügyvezető igazgatója elárulta, hogy a projekt lényegében áprilisban vált éles üzemmódra. Ez lesz Európa talán egyik legfőbb, az okosvárosok kiépítését szolgáló kutatás-fejlesztési tesztje, amely a helyi városvezetés és a bristoli egyetem együttműködésével valósul meg. Lényegében technológiai és a társadalmi felelősségvállalás iránt elkötelezett szervezetek jelentkezését várják. A távközlési szolgáltatók a terveik szerint az egyetem által kidolgozott speciális szoftverhálózaton keresztül tudnak egymáshoz kapcsolódni. Ez továbbá biztosítja azt, hogy a cégek szabadon hozzáférjenek az IoT- és Big Data-platformokon lévő hihetetlen mennyiségű információhoz.
Sofőr nélküli autók és a virtuális erőmű
A másik fontos szempont, hogy választ adhassanak a modern városi környezethez kapcsolódó kihívásokra. Szó van itt például a mobilitás – egyebek közt a sofőr nélküli autók – fejlesztéséről, illetve egy megújuló erőforrásokra épülő energiaszolgáltató cég létrehozásáról. Emellett ösztönöznék a szociális munkát, például az időseknek és az egyedülállóknak biztosítanának ellátást. A Bristol is Open program most csak gyerekcipőben jár, de az elképzelések és a partnerek száma folyamatosan bővül.David Hill, az Open Energi üzleti fejlesztési igazgatója további részleteket árult el: a Dolgok Internetére épülő technológiák révén szeretnék létrehozni az ország legelső virtuális erőművét. Egész Nagy-Britanniában energiahatékony eszközök ezreit kívánják összekötni – például hűtőket és tűzhelyeket –, hogy csökkentsék a fosszilis erőforrásoktól való függőséget, és növeljék a tartalékenergia mennyiségét. Ez a rugalmasság tudná biztosítani, hogy a városokat tiszta, megbízható és biztonságos módon lássák el árammal, bár azt is hozzátette, hogy a tényleges előnyök csak akkor mutatkoznak meg, ha sikerül lejjebb vinni az összekapcsolás költségeit.”
Forrás:
A britek rákapcsoltak a smart city fejlesztésekre; M2M Zóna; 2015. február 6.
