„Március 1-jén hatályba lépett az új honvédelmi intézkedési terv, és a MVB Riasztási terve. Ezzel lezárult az MVB tervstruktúra átalakítása, amely felváltotta a régi, 24 önálló tervből álló rendszert. Így összesen 4 terv maradt a fenti kettőn kívűl a Területi veszélyelhárítási terv és a 10. sz terv a Gazdaságmozgosítási és Lakosság-ellátási feladatok végrehajtására. A tervrendszer mellett átalakult a munkacsoportok struktúrája is – hangzott el a Rádió Orient stúdiójában, ahol Kozák Mónika és Csiffáry Tamás alezredesek mutatták be a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Védelmi Bizottság munkáját.
A Védelmi Bizottság struktúrája
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei védelmi bizottság elnöke a kormánymegbízott, Dr. Kállai Mária. A szavazati joggal bíró állandó tagok között a honvédelmi- és a katasztrófavédelmi elnökhelyettes, a megyei közgyűlés elnöke, Szolnok megyei jogú város polgármestere, a megyei kormányhivatal főigazgatója, a katonai igazgatási központ képviselője, a megyei rendőrfőkapitány, a megyei tiszti főorvos, Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője, valamint a megyei védelmi bizottság titkára található. Emellett állandó meghívottak , többek között a helyi védelmi bizottságok elnökei is – mutatta be a Rádió Orient műsorában Kozák Mónika tű. alezredes a Jász-Nagykun-Szolnok megyei struktúrát. Hozzátette, a bizottság évente két rendes ülést, illetve szükség esetén további rendkívüli üléseket tart.A megyei egységek alatt működnek a helyi védelmi bizottságok (HVB). A területi járási hivatalok illetékességét lefedő védelmi szervezetekben titkár, valamint egy honvédelmi és egy katasztrófavédelmi elnökhelyettes dolgozik, valamint a területileg illetékes rendőrkapitányság képviselője, a vízügyi igazgatóság képviselője és a HVB munkájában érintett területileg illetékes szakigazgatási szervek vezetői (április elsejével szakigazgatási szervek kikerülnek a HVB tagok közül).
Csiffáry Tamás honvédelmi referens és titkárhelyettes rámutatott, itt fontos szerepet kap az évente kétszer bevonuló önkéntes tartalékos rendszer, mely az eddigi behívások alatt kiválóan vizsgázott.
Ésszerűbb kereteket biztosít az új honvédelmi intézkedési terv
Március 1-jén lépett hatályba az új honvédelmi intézkedési terv. Csiffáry Tamás kiemelte, a tervstruktúra átalakításának utolsó lépése volt a riasztási és az integrált honvédelmi intézkedési terv elfogadása. „A megyei védelmi bizottság korábban 24 önálló tervvel bírt. A védelmi igazgatás ezt 3-4-re kívánta csökkenteni. Az integrált honvédelmi tervrendszer összefogott, racionalizált, egyszerűsített lett” – a honvédelmi referens hozzátette, a tervrendszer mellett átalakult a munkacsoportok rendszere. A munkacsoportok eddigi rendszere túl bonyolult volt, az átalakítás után számuk négyre mérséklődött: katasztrófavédelmi, honvédelmi igazgatási, támogató és gazdaságmozgósítási és lakosságellátási munkacsoport alakult. Az alezredes hozzátette, a jövőben ugyan kisebb létszámban, de két váltásban is tudnak majd működni.Folyamatosan vizsgálják a veszélyforrásokat
Kozák Mónika kiemelte a települések katasztrófavédelmi besorolása fontosságát. A kockázatbecslési eljárást szeptember végéig minden évben újra le kell folytatni. „A veszélyeztető hatások komplex vizsgálatát követően 3 katasztrófavédelmi osztályba lehet sorolni a településeket. A településen jelentkező veszélyeztető hatásokra és azok következményei elhárítására az adott településre készített kockázatelemzés és értékelés alapján a polgármester a katasztrófavédelmi kirendeltség közreműködésével települési veszélyelhárítási tervet készít. Ez tartalmazza az elégséges védelmi szint biztosításának elemeit. Ezt a tervet – naprakész, használható állapot érdekében – szükség esetén soron kívül, egyebekben minden év március 31-ig felülvizsgálja.Kozák Mónika rámutatott, hogy a települési veszélyelhárítási terveket összesítő helyi veszélyelhárító terv utáni következő lépcső a területi, majd a központi veszélyelhárítási terv megalkotása. Előbbit a megyei Védelmi Bizottság, utóbbit az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság készíti el.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében 12 település I-es, 56 db. II-es, 10 település pedig III-as besorolású. Ez azonban évről-évre módosulhat, hiszen újabb kockázati tényezők jelenhetnek meg. A megyei Védelmi Bizottságot vezető titkár elmondta: a megyében 2016-ra megépülő autópálya, s az ezzel megnövekedő forgalom újabb civilizációs eredetű veszélyforrásokat is eredményez.
Folyamatos a szervezés és a gyakorlatozás
A védelmi bizottságok országos és megyei szintű törzsvezetési gyakorlatokon vesznek részt. Kozák Mónika példaként a szezonális problémák megoldására irányuló gyakorlatokat, a munkacsoportok gyakoroltatását, a kommunikációs, illetve a kritikus infrastruktúra védelmi gyakorlatokat emelte ki, míg Csiffáry Tamás a honvédelmi típusú képzésekről beszélt. „Március elején NATO nemzetközi gyakorlaton vettünk részt. Emellett a Védelmi igazgatás gyakorlatsorozat a honvédelmi típusú válsághelyzetek kezelését segíti. A Végvár 2015 gyakorlatban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem végzős hallgatói próbálhatják ki a megyei védelmi bizottságok működését.A fiatalok megszólítása kapcsán Kozák Mónika a katasztrófavédelmi ifjúsági versenyek mellett a katasztrófavédelmi közösségi szolgálatot emelte ki. „A 2014-es évben 525 diák végzett közösségi szolgálatot a katasztrófavédelemnél” – a honvédelmi referens és titkárhelyettes a 2014-ben indult Honvédelmi kötelék programot mutatta be, amely keretében középiskolások és általános iskolások versenyezhetnek.
Az új katasztrófavédelmi rendszerben egyre fontosabb szerepet kapnak az önkéntes mentőcsoportok – emelte ki a Rádió Orient vendége. Kozák Mónika elmondta, megyei, járási és települési szinten segítik a mentőcsoportok az állami kárfelszámolást és mentést. Kiemelte, a 2015-ös év feladata, hogy rendszerbe állítsák a települési önkéntes mentőcsoportokat, először az I. katasztrófavédelmi besorolású településeken.”
Forrás:
Összefogott és racionalizált lett a védelmi bizottságok rendszere; OrientPress; 2015. március 30.
