„Informatikai szempontból a szabályozók nagyon megnehezítik a hazai pénzintézetek dolgát. Közben szeptembertől tovább gyorsul az átutalások rendszere.
2015. szeptember 7-től tovább gyorsul az átutalások rendszere Magyarországon – jelentette be Bartha Lajos, az MNB igazgatója a Portfolio mai Pénzügyi IT konferenciáján.
Gyorsítanának
Az MNB adatai alapján az igazgató bemutatta, hogy ma Magyarországon átlagosan 2 óra 5 perc szükséges ahhoz, hogy a pénz megérkezzen egyik bankétól egy másik banknál vezetett számlára. Ezt a 2012. július 1-án bevezetett napon belül forintátutalás rendszerével sikerült elérni.Az MNB azonban tovább szeretné gyorsítani az átutalásokat: a jelenlegi 5 ciklus helyett 10 ciklus lesz minden hétköznap, és kitolódik az üzemidő: a jelenlegi 8.30-16.30 közötti időszak helyett 7.30-17.00 órai ciklust használnak majd szeptember 7-től. Az előző napi zárás után beadott főként lakossági átutalások így korábban megérkeznek a kedvezményezetthez, ami pedig főleg vállalatok számára érdekes: meghosszabbított záró időpontig adhatnak megbízásokat.
Egyelőre az éjszakai és hétvégi megbízások továbbra is várakozni fognak, de hosszabb távon az azonnali átutalás bevezetése a cél Bartha Lajos szerint. Ez számos európai országban (Svédország, Dánia, Egyesült Királyság, Lengyelország) működik már, Olaszországban pedig folyamatban van a bevezetése.
Informatika: brutális versenyhátrányban a magyar bankok
Nem csak a magyar bankszektor, az európai és amerikai is szenved a szabályozásoktól, de eközben a technológiai fejlődés nem áll meg, az ügyfelek részéről pedig egyre komolyabb elvárások érkeznek. Eközben a más iparágból érkező szereplők is veszélyeztetik a bankok bevételeit. Ilyen helyzetben érdemes az ügyféligényeket pontosan felmérni, ebben például az adott intézmény összes alkalmazottjának bevonása is segíthet. A szokatlan lépések is célravezetők lehetnek, például az mBank egy olyan online piacteret hozott létre, amelyen pénzügyi termékek között válogathatnak az ügyfelek – hangzott el Kókai János, a BCS pénzügyi szektor igazgatójának panelfelvezető előadásában.Harmati László, az Erste Bank vezérigazgató-helyettese szerint a bankok digitalizációjának egyik legnagyobb korlátja, hogy rengeteg pénzt költ a szektor a szabályozói megfelelésre.
Az informatikai fejlesztésekre rendelkezésre álló költségvetési keret az Ersténél 40-55% közötti arányban szabályozói projektekre ment el az utóbbi években, miközben Szlovákiában 5-10% ez az arány.
Ilyen fejlesztésekben gondolkodnak
A panelbeszélgetés tagjai szerint most a tabletes, mobilos, de a hagyományos ügyintézési csatornákhoz is integrált megoldások fejlesztése a legfontosabb. Pap Gyula, az MFB informatikai ügyvezető igazgatója szerint ugyanakkor az új megoldások egyelőre nem egyszerűsítik, hanem sokkal inkább bonyolítják a banki informatikusok munkáját.Heiszmann Gábor, a CIB informatikai igazgatója elmondta, hogy egy felmérés eredményei szerint Észak-Amerikában a népesség 43 százaléka úgy gondolja, hogy a bankjának fogalma sincs, ő mit akar, 33 százalék szerint a bankja azt sem tudja, hogy mik a pénzügyi céljai. Pedig a személyre szabott kiszolgálás, ha jól ismeri az adott pénzintézet az ügyfelek igényeit, bármilyen csatornán keresztül nyújtható. Ehhez az adott csatornán keresztül érkező információk megismerése és elemzése viszont elengedhetetlen – mondta Gupta Sanyaj, a T-Systems Magyarország üzleti intelligencia és információmenedzsment megoldások ágazati igazgatója.
Az ügyfelek ugyanis nem mindig tudják, hogy milyen termékre vagy szolgáltatásra vágynak, ezért ez különösen fontos. Harmati László megemlítette a Westel 1994-ben elvégzett felmérését,amelyben azt kérdezték, hogy használná-e szöveges üzenet továbbítására a mobilját, 99 százalék nemet mondott erre. Tehát az ügyfél nem mindig tudja, mire van szüksége.
Több bátorság is kellene
Kurtisz Krisztián, az Uniqa igazgatósági tagja szerint a pénzintézetek egyszerűen nem elég bátrak. Vannak olyan startupok, akik egyes üzleti részeket, szeleteket lehasítanak a pénzintézetektől. Próbáljuk a folyamatokat digitalizálni, de amíg a bankok és biztosítók nem változtatnak a most működő üzleti logikán és termékeken, addig nagy veszélyben vannak – tette hozzá.Egy felmérés szerint például az emberek 70%-a inkább megy el a fogorvosához, mintsem a bankja tanácsadására. Akkor tudnának a pénzintézetek magasabb sebességbe kapcsolni, ha a szervezeti működést tejesen újragondolnák, egyszerűsítenék, illetve a támogató szabályozói környezet is elengedhetetlen lenne ehhez.
Banki informatika: elhúz mellettünk a világ?
Bár a magyar bankok mindennapjait manapság a piaci átrendeződés, a költségcsökkentési kényszer és a törvényi akadályok határozzák meg elsősorban, vannak költségkímélő beruházások is, amelyeket nem érdemes kihagyniuk – mondta nyitóelőadásában Kalmár Ákos, a T-Systems Magyarország ágazatigazgatója. A világ bankszektora ma már nagyon fejlesztésorientált, igaz, a fiókok dominanciája még nem tűnt el.A digitális csatornák kérdése nem kizárólag a bankok számára releváns: minden lakossági szolgáltató számára kulcskérdés. A bankoknál ma még a netbanki funkciókhoz kapcsolódik a fejlesztések jó része, de egyre inkább a fókuszba kerülnek az egyéb értékesítési és kapcsolattartási csatornák is. Egyre fontosabb az „omnichannel” megközelítés, vagyis a csatornák közötti átjárhatóság. Ez azért is fontos, mert a bankfiókok tranzakciós költségei átlagosan jóval magasabbak, mint más csatornáké, vagyis lényeges megtakarítási lehetőséget rejt a tranzakciók minél olcsóbb, online csatornák felé terelése.
A mobil bankolás hódít
A banki termékfejlesztést egyre inkább a „Mobile first” elv határozza meg, vagyis az új ötletek megvalósítása során az első gondolat egyre gyakrabban az, hogy azt miként lehet mobilon megvalósítani. Ugyancsak terjed a videó integráció, amely szintén alacsonyabb tranzakciós költséget tesz elérhetővé a fióki értékesítéshez képest. A videó chat mellett terjed a co-browsing, amelyben az ügyfél böngészőjébe belépve képes az ügyintéző segítséget nyújtani – említett egy érdekességet Kalmár.Az online mellett egyre inkább a mobil felhasználók hulláma határozza meg a pénzügyi szolgáltatásokat, amely ugyan még fiatal, de egyre inkább affluenssé, a bankok számára profitábilissá válik, ezért a pénzintézetek nem kényelmesedhetnek el a fejlesztésben. A fiókhálózat szerepe egyelőre azonban nem eliminálható, ugyanis az affluens réteg elsősorban ezt használja. A bankok 62%-nál még mindig a fiókoknál van a profit&loss felelősség, és mindössze 8%-uknál van teljes mértékben máshol.
Speciális helyzetben
A bankfiókok ugyanakkor maguk is egyre inkább olyan térré válnak, ahol „tanítják” az ügyfeleket az elektronikus bankolásra. Mindeközben jelentősen felértékelődik az ügyfélismeret szerepe, a big data lehetőségek kihasználása ennek egyik fontos aspektusa.Magyarország helyzete speciális, ugyanis elsősorban még nem a fejlesztési irányok, hanem a piaci átrendeződés, a költségcsökkentési kényszer és a törvényi akadályok határozzák meg az informatikai költéseket is. A paperless office és az ügyfélanalitika fejlesztések azonban sok esetben kis költségű beruházásokat igényelnek csak, így érdemes ezeket nem figyelmen kívül hagyni.”
Forrás:
Informatika: brutális versenyhátrányban a magyar bankok; FN24; 2015. április 16.
