„A felsőoktatás finanszírozása, a közpénzek hatékony felhasználása megköveteli a szektorban létrejött teljesítmények megfelelő mérését és értékelését. A pénzforgalmi könyvvezetés mellett erre nem igazán van meg a lehetőség, az elköltött pénz nem tükrözi vissza a létrejött teljesítmény erőforrásigényét, azaz a pénzforgalmi számvitel nem képes a teljesítmények bekerülési értékének mérésére. Mindennek a lehetősége teremtődött meg az elmúlt év során az új jogszabályi környezetben. Pavlik Lívia, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docensének elemzése.
Az elmúlt év végén a kormány elfogadta az új felsőoktatási stratégiát. A „fokozatváltás” azonban nem csak a felsőoktatásban került meghirdetésre, ötödik sebességbe kapcsolt a költségvetési szervek számviteli rendszerét érintő szabályozás is 2014. január 1-jével.
Megjelent a költségvetési szektorban az eredményszemléletű számvitel, amely nagymértékben képes elősegíteni a felsőoktatási stratégiában megfogalmazott célok elérését, azaz egy teljesítménymérésen alapuló, menedzsmentszemléletű irányítási modell kialakításának információs bázisát teremtheti meg.
A lehetőség most már adott, kérdés, hogy a szektor mennyiben tud élni az új szabályozásból adódó információtöbblettel az intézményrendszer irányítása során. A 4/2013-as kormányrendelet megteremtette az önköltségszámítás zárt számviteli információs bázison alapuló kialakításának lehetőségét, és ezáltal lehetővé válik egy-egy időszak kibocsátott teljesítményének tényleges erőforrás-felhasználáson alapuló mérése.
A tanulmány a szabályozási környezet sajátosságain túl foglalkozik az önköltségszámítás elméleti és módszertani kérdéseivel, így a különböző önköltségtartalmak cél szerinti definiálásával, illetve az általános költségek felosztási lehetőségeinek értékelésével is.”
Forrás:
Önköltségszámítás az államháztartási számvitel új szabályozási keretei között; Pavlik Lívia; Pénzügyi Szemle; 2015/1; 63-78. oldalak (pdf)
