„Információink szerint továbbra sem zajlanak egyeztetések az önkormányzatokkal a távhőcégeik átadásáról.
Holott Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter még májusban bejelentette, hogy megkezdődtek a helyhatóságokkal azok a tárgyalások, amelyek nyomán mintegy kilencven, önkormányzati távhőszolgáltató vállalat kerülhet állami érdekkörbe. Így az új nemzeti közműszolgáltató holding egyszerre kínál majd olcsó gázt, áramot és távhőt.
A miniszter által beharangozott egyeztetéseknek azonban a nyilatkozat óta nyomuk sincs. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségétől származó értesüléseink szerint ma még arról sem tudni semmit, hogy miként veszi majd kézbe az állam az önkormányzati cégeket. A kormányzatnak ugyanis vélhetően nincs pénze a több mint százmilliárd forintra tehető helyhatósági vagyont képviselő távhővállalatok felvásárlására. Ingyen pedig a jelenlegi jogszabályok szerint nem adhatják át a társaságokat a polgármesteri hivatalok.
Hozzáértők úgy vélik: nincs értelme a különböző adottságú távhőtársaságok egy cégbe integrálásának, mert az nem javítja majd a működésük hatékonyságát. Ellenkezőleg, minél nagyobb és bonyolultabb szervezeti rendszerben üzemelnek a szolgáltatók, annál nagyobb káosz alakulhat ki, s annál több pénzbe kerülhet a fenntartásuk. A szakértők szerint valamennyi közműszolgáltatásnak önkormányzati kézben kellene maradnia, mert a polgármesteri hivatalok megfelelő ellenőrzés mellett jobban tudják irányítani ezeket a vállalkozásokat, mint ahogyan az egy távoli „vízfej”-központból megoldható.
Egyes szakértők szerint a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a kormány létrehoz egy központi távhőholdingot, s annak az „alvállalkozóivá” válnak majd a helyi távhőszolgáltatók. Ezzel azonban óriási terhet venne a nyakába a kormány, még akkor is, ha csak üzemeltetési jogot szerezne a távhő cégekben. Az ilyen vállalatoknak ugyanis évről évre hatalmas összegű kintlévőségei keletkeznek. Szakmai becslések szerint a közmű számlák 15–25 százalékát nem fizeti be a lakosság, s ez éves szinten több tízmilliárd forint hiányt jelent. Ehhez pedig hozzáadódik az évente jelentkező mintegy hatvanmilliárd veszteség, amely a rezsicsökkentés miatt keletkezik a távhő ágazatban.”
Forrás:
Kérdéses a távhőcégek jövője; Illés József; Magyar Nemzet; 2015. szeptember 4.
