„Kellemes kényelmes városokban élni, ahol jó ötletek könnyítik a lakosság életét. Debrecen modern, okos városi szolgáltatásokat kíván nyújtani az ott élőknek. A tervekről a Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék konferenciáján hallottunk, de a témáról külön is megkérdeztük az előadót.
A smart cityt legtöbbször okos, intelligens városnak fordítják, én a kínaiak által használt bölcs, tanul és az ügyes szavakkal helyettesíteném a smart jelentését. Élhető várost értek alatta, hatékony, fenntartható fejlesztéseket, erkölcsös, okos, igazságos, egészséges várost vizionálok. A smart városra jellemző, hogy hatékony megoldásokkal bővíti infrastruktúráját, megújítja szolgáltatásait, fejleszti a menedzsmentet, stimulálja a helyi gazdaságot, a fenntartható fejlődést. Szemléletemben fontos, hogy a smart city-gondolkodás illeszkedjen a város stratégiájába és intelligens megoldásaival segítse azt – mondta Póser Zoltán, az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ Nonprofit Kft. (EDC Debrecen Urban and Economic Development Center) ügyvezetője.
Mi az alapja a városok intelligenssé, élhetővé fejlesztésének?
A smart város három pilléren nyugszik: a hatékony városmenedzsmenten, a fejlesztésekre felkészült lakosságon és az ezeket segítő informatikai, infrastrukturális rendszereken. Például ha egy óvoda tetejére napelemet raknak, az hatékony városmendzsmentet feltételez, mely zöld beruházása modern infrastruktúrát eredményez, és csökkenti a település rezsijét. Akkor lesz teljes a smartmegoldás, ha a harmadik pillér, a lakosság is felkészült lesz az újításra, például a város kifüggeszt egy LCD televíziót, és a lakosok figyelemmel kísérhetik, hogy mennyi a megtakarítás a napelemek által. Sok város az informatikából indul ki, csak azt fejleszti, mert azt gondolja, hogy attól lesz smart a település. A világ vezető smart városaiban – Barcelonában, Koppenhágában, Helsinkiben, Amszterdamban, Szingapúrban – sokkal szélesebb körű smartfejlesztést végeznek, s élhetőbb tőle a város. Megvalósítják az ötleteiket, kipróbálják, még akkor is, ha tízből nyolc nem sikerül. Például terveznek egy új applikációt, és meglátják, hogy használják-e a városlakók, vagy nem. Így tettek például Londonban. A városi tömegközlekedési vállalat GPS-t szerelt minden járművére, és összegyűjtötte közlekedési adatait, majd feltöltötte a weblapjára. Egy hónapon belül 450 alkalmazást fejlesztettek rá a cégek. A piac szűrte ki, hogy melyek maradtak életben.Turizmus Online: Melyik alkalmazás népszerű itthon is?
Okostelefonra telepíthető például a Waze nevet viselő applikáció, amely használatával a képernyőn látható a megadott város térképe, és az applikációt használó autósok járműveinek átlagsebessége. Tehát ha látjuk, hogy négy kilométeres óránkénti sebességgel haladnak az autók bizonyos utcákon, tudjuk, hogy ott dugó alakult ki, és nem arra megyünk, hanem egy másik utat választatunk a GPS-szel. A működést ösztönzi, hogy a Budapesti Közlekedési Vállalat megosztja közlekedési adatait a Google-lel, és az autósok is Google-alapú GPS-rendszert használnak. Az egyre több adatból a rendszer optimalizálja az utakat, segítve ezzel a forgalmi dugók elkerülését.Milyen témák köré csoportosítja Debrecen az intelligens városi fejlesztéseket?
A közlekedés mellett fontos ide sorolni a városi szolgáltatásokat, a digitális írástudást, az energiagazdálkodást, a közbiztonságot, az egészségügyet és a sportot is. A közbiztonság intelligenssé tétele nem csak a települések bekamerázását jelenti. A kamerarendszert össze lehet kötni a belügyminisztérium adatbázisával, és kiszűrni például a lopott autókat. Az egészségügyi okos megoldások célja, hogy a beteg optimálisan járja végig gyógyulása útját. Az egyik nagy amerikai szoftvervállalat 2008-ban készített elektronikus betegkártyát, melyen rajta volt a beteg kórtörténete, és létrehozta a virtuális asztalt az orvosi rendelőkben. Ezeken át áramlanak a leletekkel kapcsolatos információk. A sport terén a sportolókat lehet felszerelni okos eszközökkel. Ha az úszó csuklóján lévő érzékelő méri a sebességét, akkor az edző pontosan figyelemmel követheti aktuális eredményét, tapasztalatait beépítheti az edzéstervbe, használhatja az utánpótlás-nevelésben és a közsportban. Ez nem újdonság, az argentin labdarúgó, Messi testén minden meccsén érzékelők vannak, követik mozgását, amit beépítenek az edzésprogramjába. A fejlesztések egyszerűbb formája például a Margitszigeten a futókörnél lévő óra, mellyel a futók követhetik teljesítményüket. Ez kis dolog, de sokat jelent az embereknek. Az energiagazdálkodás optimalizálását elősegítik a napkollektorok, napelemek. Csökkentheti a települések energiafelhasználását, ha érzékelővel vannak felszerelve az épületek. Hiszen az adatokból látható, hogy mennyit fogyasztanak a velük üzemeltetett berendezések, és ha túlfogyasztás tapasztalható, megkereshető a baj oka és orvosolható. A városi szolgáltatások példájaként megemlítem a londoni közösségi közlekedés online vásárolható jegyeit és a turistákat, lakosokat segítő applikációkat.Itthon mely városok járnak élen a smart megoldásokban?
Miskolcon tudtommal egy európai uniós programon dolgoznak, Nyíregyházát kiemelten támogatja a kormányzat ebben, de Keszthelyen, Győrben és Pécsett is voltak kezdeményezések. Debrecenben másfél milliárd forintot különítettünk el a város területfejlesztési forrásaiból programokra, melyből modern szolgáltatást akarunk nyújtani a városlakóknak. Februárban választott meg a közgyűlés a gazdaságfejlesztési cég vezetőjévé, az elmúlt fél évben összehangoltuk a város stratégiáját és a smart city-gondolkodást. Ilyen fontos cél Debrecennek a digitális írástudás fejlesztése. Azért van ennek jelentősége, mert a városba betelepülni kívánó befektetők egyik fontos kritériuma a képzett humán erőforrás, különösen az informatikai ismeretek és a nyelvtudás terén. Jó helyzetben van Debrecen, az egyetem és a középiskolák képzik a digitális világban tájékozódni tudó fiatalokat. Természetesen ezt is lehet tovább fejleszteni, és vannak még olyan lakosok, akik nem mozognak otthonosan a számítógépek világában. A gazdasági fejlesztések miatt képezni kell magukat, hogy jobb munkát, több fizetést kapjanak, magasabb életszínvonalon éljenek. Többek között azért is, hogy a befektetni szándékozó cégek ide települését ösztönözze az önkormányzat, a lakosság alanyi jogaként határozta meg a digitális írástudást megszerzését.”
Forrás:
Okos városi megoldásokkal készül Debrecen; Császi Erzsébet; Turizmus Online; 2015. szeptember 15.
