„Hivatalosan is megnyílt az út az előtt, hogy Magyarország még szorosabb kapcsolatokat építsen ki az európai tagállamokkal az elektromos közlekedés fejlesztése terén, ugyanis az idén második alkalommal megrendezett, számos európai szakértőt is vendégül látó Magyar Elektromobilitás Napján a Magyar Elektromobilitás Szövetség ünnepélyesen aláírta az Európai Elektromobilitás Szövetséghez való csatlakozást. Az eseményen részt vevő szakemberek szerint az elektromos járművek technológiai fejlődésében, illetve elterjedésében 2017 lehet a fordulópont, amelyre Magyarországnak is fel kell készülnie.
A nemzetközi trendek és előrejelzések is azt vetítik elő, hogy néhány éven belül áttörésre lehet számítani az elektromos közlekedés terén. Az idei Frankfurti Autószalonon bejelentett újabb csúcskategóriájú német e-autók várható megjelenése, a PwC Magyarország legfrissebb előrejelzései, illetve számos nagyvállalat tervezett gigaberuházásai is arra mutatnak rá, hogy 2017-től kezdve mind technológiai, mind mennyiségi szempontból jelentős felfutás várható a globális piacon – hangzott el a II. Magyar Elektromobilitás Napja keretében megrendezett Emobility Forum 2015 konferencián.
A PwC Magyarország mai konferencián bemutatott, legfrissebb előrejelzése szerint 2023-ra több mint 55 ezer elektromos hálózatról tölthető jármű róhatja a magyar utakat, de egy még pozitívabb forgatókönyv szerint, ha az elektromosautó-használat elterjedését ösztönző intézkedések erősebb hatásúnak bizonyulnak, nyolc év múlva akár már több mint 80 ezer e-jármű is lehet az országban. A nagyobb arányú növekedés előreláthatóan 2017-ben kezdődhet meg.
Az eseményen Hugues Van Honacker, az Európai Bizottság vezető szakértője üdvözölte Magyarország cselekvési tervét. Úgy gondolja, hogy az elektromos közlekedés elterjesztését ösztönző intézkedéseivel hazánk követendő példát állíthat a közép- és kelet-európai országok elé, illetve méltó partnere lehet a nyugat-európai országoknak.
„Azt, hogy az elektromos közlekedés fejlesztése egy elkerülhetetlen, ugyanakkor szükségszerű irány, leginkább az mutatja, hogy ma már világszerte egyre több vállalat jelent be nagyszabású beruházásokat és terveket. Például a Tesla Motors 5 milliárd dolláros lítiumion-akkumulátort gyártó, 2017-ben megnyíló létesítménye az e-járművek jelentős hányadát el fogja tudni látni akkumulátorral, de a Frankfurti Autószalonon is már több, jelenleg még nem alkalmazott technológiával működő e-autó is bejelentésre került. Az elektromos közlekedés terén tehát folyamatos a fejlődés, ami a költséghatékony forrásfelhasználás megfelelő tervezése mellett az Európai Unió által és az egyes tagállamok nemzeti cselekvési terveiben meghatározott feladatok szempontjából is újabb kihívásokat jelent. Ahhoz, hogy Magyarország intézkedései, jogszabályai, illetve ösztönzőpolitikája terén is hosszú távon tudjon tervezni, illetve rugalmasan tudjon reagálni a piaci változásokra, elengedhetetlen az európai, illetve a globális piaccal való egyeztetés és tapasztalatcsere. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy az Európai Elektromobilitás Szövetséghez való csatlakozással Magyarország jelentős előrelépést tehet az elektromobilitás elterjedése felé” – mondta el Ungár János, a Magyar Elektromobilitás Szövetség nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnöke.
Bert Wittkamp, az Európai Elektromobilitás Szövetség főtitkára hangsúlyozta, hogy többek között az akkumulátorok árának évi 20 százalékos csökkenésének köszönhetően az elektromos járművek egyre inkább elérhetővé és megfizethetővé válnak, miközben az újabb modellek megjelenése és a hatótávolság növekedése egyre kényelmesebbé teszi az e-közlekedést. Ma már elmondható, hogy az elektromos járművek száma évente 60 százalékkal növekszik, de ahhoz, hogy a mindennapi életünk részévé váljanak, többek között a városok, városvezetések közreműködésére is nagy szükség van…”
Forrás:
2017 lehet a fordulópont az elektromos közlekedésben; Autoszektor; 2015. szeptember 18.
