„Több mint tízmilliárd forint felhasználásával, az Új Széchenyi Terv keretében valósult meg a járási közigazgatási hivatalok informatikai fejlesztése, illetve a hivatalok integrálása a kormányhivatalok ügyfélszolgálati rendszerébe – mondta a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a projektek zárórendezvényén csütörtökön Budapesten.
Kovács Zoltán a megyei kormányhivatalok és a járási hivatalok vezetőinek, munkatársainak részvételével megtartott tanácskozáson közölte: mindennek az volt a célja, hogy az állam gyors és hatékony ügyintézést biztosítson az állampolgárok és a gazdasági szereplők számára, közel a lakóhelyükhöz, székhelyükhöz. Mindez lehetővé teszi, hogy a mai 163-ról az év végéig 250-re bővüljön a kormányablakok száma országszerte – tette hozzá.Felidézte, hogy a kormányzat 2013-ban döntött a fejlesztés mellett, mivel elavulttá vált a kormányhivatalok informatikai rendszere. Az uniós segítséggel megvalósított beruházás keretében 18 ezer számítógép cseréje történt meg, és jelentős szoftverfejlesztéseket is végrehajtottak. Ez lehetővé teszi, hogy néhány éven belül már mintegy ezer ügytípust tudjanak elintézni a kormányablakoknál az állampolgárok, a jelenlegi 450-nel szemben.
Az informatikai eszközök cseréje mellett központi címtárat, egységes e-mail rendszert vezettek be, illetve november 1-jével egységes ügyfélhívó rendszer és központi időpontfoglaló alkalmazás kezdi meg a működését – sorolta az államtitkár. Hangsúlyozta, hogy a következő időszakban a kormány bürokráciacsökkentő programjának végrehajtása válik a közigazgatási dolgozók legfőbb feladatává.
Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a kormány 110 törvény módosítását kezdeményezi az Országgyűlésben az államreform végrehajtása, a bürokrácia csökkentése érdekében. A tervek szerint több, korábban engedélyhez kötött tevékenységet bejelentés alapján lehet majd végezni, egyes eljárások esetében megszűnnek a díjak, illetve rövidül az ügyintézés ideje. Végül hangsúlyozta, hogy az elfogadott életpályamodell szabályainak megfelelően a jövő évi költségvetés tartalmazza a közigazgatásban dolgozók béremelésének forrását.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára úgy vélekedett, hogy 2010-ig az államigazgatás a legfőbb gátja volt a gazdaság fejlődésének. Hozzátette, hogy azt is felismerték: társadalmi válsághoz vezet, ha a polgárok a közigazgatás alacsony hatékonysága miatt ellenségüknek tekintik az államot. Ezért döntöttek a kormányablakok és a járási hivatalok felállítása mellett.
Ugyanakkor a bürokrácia csökkentése a versenyképesség növelésének eszköze; ezt szolgálja az államreformprogram, amely viszont nem hajtható végre az informatika fejlesztése nélkül – mondta Csepreghy Nándor. [Miniszterelnökség]”
——
„Az informatikai fejlesztésekkel a kormány célja az volt, hogy az állam gyors és hatékony ügyintézést biztosítson a polgároknak és a gazdaság szereplőinek – jelentette ki a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a budapesti projektzáró eseményen. Minden vállalt feladatot határidőre teljesítettünk, nincs forrásvesztés – tette hozzá Kovács Zoltán.
Az önkormányzatoktól nemcsak az állami feladatok nagy része került át a járásokhoz, hanem ‘ velük együtt jöttek ügyintézők és a különböző állapotú számítógépek’ – emlékeztetett Kovács Zoltán, hozzátéve: az informatikai fejlesztések lényege az volt, hogy megfeleljenek a 21. század elvárásainak. Több mint 10 milliárd forintból 18 ezer számítógép cseréje történt meg, és jelentős szoftverfejlesztéseket is végrehajtottak, felerészben Linux felerészben Windows operációs rendszerrel – tájékoztatott, hozzátéve: a ‘vas része ezzel rendben van’.
Emellett létrehozták az ügyfelek számára a tudástárat, mely naprakész jogszabályok alapján segíti az eligazodást az ügyfeleknek, a munkafolyamat-kezelő rendszer pedig az ügyintézők számára nyújt támaszt, hiszen már jelenleg is 450 ügytípust intéznek, amely hamarosan ezernél is többre emelkedik.
A megfelelő technikai háttér mellett képzés keretében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem segítségével 5000 ügyintézőt készítetek fel, akik immáron megfelelő tudással szolgálják a közigazgatást a kormányablakokban. Mindennek célja, hogy az ügyintézők ‘ne csak postás szerepet töltsenek be, hanem érdemben tudjanak segíteni’ az ügyfeleknek, ‘amit el lehet intézni, azt első kézből intézhessék el’ – hangsúlyozta. Minden vállalt feladatot határidőre teljesítettek, nincs forrásvesztés – jelentette ki.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára szerint 2010-ig a gazdaság fejlődésének az ‘alacsony, esetenként nagyon alacsony szintű államigazgatás’ volt a legfőbb gátja. Emellett felismerték, hogy ha a polgárok nem ismerik ki magukat a közigazgatás útvesztőiben, akkor az államot ellenségnek tekintik és ez társadalmi válsághoz vezethet – hangsúlyozta. Ezért indították el az államreformot, hozták létre a kormányablakok és a járási hivatalok új rendszerét. Az államreform program második szakaszában pedig a rendszerből a felesleges lépések kiiktatására törekedtek. A versenyképesség növelésének a bürokrácia csökkentése, a gyors, hatékony ügyintézés kell, és ehhez elengedhetetlen volt az informatika fejlesztés – mondta.
A területi államigazgatás sikeres átszervezésének támogatására indították el 2013-ban „A járási hivatalok informatikai infrastruktúrájának fejlesztése” és „A járási hivatalok integrálása a kormányhivatalok ügyfélszolgálati rendszerébe” projekteket. Az európai uniós forrásból finanszírozott kiemelt programokkal a kormány célja az volt, hogy a jogi és szervezeti háttér kialakításával együtt a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási hivatalainak informatikai fejlesztése is megvalósuljon. A két projektet párhuzamosan hajtották végre és egymást kiegészítve szolgálják a területi közigazgatás teljes megújítását. [OrientPress]”
Forrás:
Tízmilliárdos informatikai fejlesztés az államigazgatásban; Miniszterelnökség; 2015. október 15.
Kovács: sikeres volt az államigazgatás informatikai fejlesztése; OrientPress; 2015. október 15.
