„Az értekezés egy közel nyolc évet felölelő kutatás eredménye, annak összegzése. A kutatás eredeti célja az elektronikus közigazgatás hazai megvalósulásának vizsgálata volt, alapvetően a jog-, és a közigazgatás tudomány területeire fókuszálva…Az előzőek alapján az értekezés tárgyát eredetileg az elektronikus közigazgatás különböző vetületei képezték, azonban a kutatás előrehaladtával célszerűbbnek találtam az elektronikus közigazgatás fogalmi kereteinek átlépését, és egy dogmatikailag pontosabb, az eredeti célom eléréséhez alkalmasabb fogalmi körre, az elektronikus kormányzatra kiterjeszteni vizsgálódásom körét. Habár jelentős tartalmi változást az eredeti tárgyhoz képest ez nem eredményezett, a kutatások eredményeként az értekezés címében
már ez az új tárgykör szerepel. Az elektronikus kormányzatot – mint azt később részletesen kifejtem – szélesebb fogalomnak tekintem, amely magába foglalja az elektronikus közigazgatás mellett az elektronikus demokrácia – és annak részeként az e-részvétel és az e-választás – vívmányait is, ezáltal egy jóval szélesebb, komplexebb vizsgálati tárgyat nyertem. Erre különösen azért volt
szükség, mert kutatásom során szükségessé vált egy, az elektronikus kormányzaton belüli témakör, az elektronikus kapcsolatok definiálása is, amelynek vizsgálata az elektronikus közigazgatásnál egy tágabb fogalmi kört kívánt.Az ily módon értelmezett legtágabb fogalom, az elektronikus kormányzat megvalósulását Magyarországon, illetve a magyar jogrendszerben elemeztem, összhangban a kutatás eredeti céljával. Azért tartom indokoltnak leszűkíteni a hazai folyamatokra az elektronikus kormányzat elemzését, mert már önmagában ez az összetett jelenség kellően sokrétű ahhoz, hogy egy relatíve zárt rendszerben vizsgálva is értékelhető tudományos eredményre vezessen. Ugyanakkor a hazai jelenségek nem értelmezhetőek önmagukban, szükséges a nagyobb léptékű folyamatok tükrében is vizsgálni, értelmezni
azokat, így különösen az Európai Unió és szabályozási környezete, az uniós jog adja azt a hátteret, amelynek keretében rendszerszintű megállapításokra juthattam. Jelen kutatást egyben korlátoztam is az Európai Unióra, illetve az uniós jogra, mert itt még érezhető a közvetlen kapcsolat a kutatás célja és a vizsgálat tárgya között.
…
A vizsgálat súlypontját az eljárási szabályokra helyeztem, mert egyelőre itt jelennek meg az elektronikus kormányzat „kézzel fogható” eredményei jogszabályi formában…”
Forrás:
Az információs társadalom és az elektronikus kormányzat kiépítésének egyes kérdései Magyarországon; Czékman Zsolt; Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; 2015(pdf)
Melléklet (pdf)
A doktori értekezés védése: Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Dékáni Tanácsterme (A/6. épület, földszint 31.), 2016. március 31-én (csütörtökön), 13 órától
