Találat: állam- és jogtudomány

A modern technológiák és a jog – Állam- és Jogtudomány (2020/4.), különszám

„Tartalom MEZEI KITTI: Előszó „A modern technológiák és a jog” című tematikus számhoz ____________________________ TANULMÁNY ____________________________ AMBRUS ISTVÁN: A mesterséges intelligencia és a büntetőjog  ESZTERI DÁNIEL: A blokklánc mint személyes adatkezelési technológia GDPR-megfelelőségéről KECSKÉS GÁBOR: Az autonóm járművek jogi kérdéseinek nemzetközi kontextusa, különös tekintettel a környezetjogi vetületekre MEZEI KITTI: A modern technológiák kihívásai a büntetőjogban, különös tekintettel a kiberbűnözésre  RÁCZ LILLA: A személy és a dolog fogalmának (lehetséges) változásai a mesterséges intelligencia és a kriptovaluták világában ZŐDI ZSOLT: A robottanácsadók jogi problémái: hogyan szabályozzuk a robotokat?...” Forrás: Állam- és Jogtudomány (2020. 4....

Részletek

Két fontos kiadvány az önkormányzati rendeletalkotásról

„A KÖFOP-2 1.2 - VEKOP – 15. „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat – fejlesztés.” Kutatási Program keretében 2018-ban elkészült az „ÖNKORMÁNYZATI JOGALKOTÁS, SZABÁLYOZÁS ÉS DEREGULÁCIÓ (Empirikus kutatások eredményeinek hasznosítása) című összeállítás, amely mintegy tíz szerzői ív terjedelemben kísérletet tett arra, hogy bemutassa a helyi önkormányzati rendeletalkotás környezetét, jogi hátterét, a helyi jogalkotásra vonatkozó felhatalmazások típusait, a rendeletalkotási eljárási rendjét, valamint (de lege ferenda igénnyel) a dereguláció lehetséges útjait, módozatait. A jogi háttér felrajzolása az Alaptörvény tárgyat érintő rendelkezéseinek értékelésével kezdődött, folytatódott a...

Részletek

A kiberbűnözés egyes büntetőjogi szabályozási kérdései

„...A disszertációmban elsősorban büntető anyagi jogi, és csak érintőlegesen büntető eljárásjogikérdésekkel foglalkozom. Továbbá kizárólag az ún. tisztán informatikai bűncselekményekre, valamint a technológiai fejlődésnek az egyes – tágabb értelemben vett – gazdasági bűncselekményekre gyakorolt hatására fókuszálok. Az értekezés négy nagy szerkezeti részre tagolódik. A bevezetést követő II.fejezetben a kiberbűnözés fogalmának a tisztázásával foglalkozom, ami azért is különösen fontos, mert máig nincs egy általánosan elfogadott jogi definíciója. Törekedtem mind a nemzetközi, mind a hazai szakirodalmi álláspontok széleskörű bemutatására, amelyek összevetése alapján meghatározható az informatikai...

Részletek

95/2019. (IV. 25.) Korm. rendelet a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet létrehozásáról

„...2. Az Intézet feladatai 4. § (1) Az Intézet a hazai jogalkotás színvonalának továbbfejlesztése, nemzetközi megalapozottságának és elismertségének növelése, a jogszabályok hatályosulásának tudományos igényű vizsgálata, a hazai jogtudományi kutatás és oktatási tevékenység támogatása, valamint a nemzetközi jogtudományi kapcsolatok és együttműködés elősegítése érdekében a következő feladatokat látja el: a) nemzetközi összehasonlító jogi kutatásokat, elemzéseket végez elsősorban Európa országainak jogalkotási tevékenységéről, tapasztalatairól, modellértékű megoldásairól, és javaslatokat dolgoz ki a hazai jogalkotáshoz, a Kormány jogalkotási tervéhez és a jogszabályok hatályosulásának vizsgálatához kapcsolódóan, b) közreműködik a...

Részletek

A jogalkotói munka segítésére létesíti a kormány a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

„A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter az MTI-vel. Trócsányi László elmondta: az egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok. A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik – közölte a miniszter. Hozzátette: több országban, így Svájcban, Görögországban...

Részletek

A törvényesség biztosítása a közigazgatásban, különös tekintettel a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletére

„...alapvető állampolgári, alkotmányos és a jogállamiságból fakadó érdekek fűződnek az önkormányzatok törvényes működéséhez. Ebből következően, végső soron a jogállamiság egészét is kedvezőtlenül befolyásolja, amennyiben a törvényességi kontroll eszközei nem megfelelően működnek. Tudniillik – mint arra Magyary is felhívja a figyelmet - nincs külön állami és külön önkormányzati közigazgatás, hanem egyetlen közigazgatás van, a magyar közigazgatás. E logika mentén az értekezés két szerkezeti és tartalmi egységre bontható, amelyre talán a cím is utal, s ehhez igazodnak a kutatás megvalósítani kívánt céljai. Értekezésem egyik...

Részletek

A közszolgálati jog önállósodásáról és reflexivitásáról (közszolgálati jog és munkajog)

„...döntések mögött politikai és gazdasági megfontolások állnak. Törvényszerűségeket próbálunk meg keresni a magyar szabályozásokban, feltételezve, hogy a változások koncepción alapulnak. Igyekszünk a racionalitás talaján állni és olyan szempontokat figyelembe venni, amelyek tárgyilagos megítélés alapjait képezik, s a jogi szabályozás elemzéséből egyértelműsíthetők. Az elmúlt években több írás született a közszolgálati jog önállóságáról, a munkaügyi bírósági rendszer átalakulásáról. Közben megszületett az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény. Egyértelmű, hogy a közszolgálat szabályozásában a jogalkotó a versenyszféra munkajogától eltávolodik. Ezt a távolodást jelen tanulmányban...

Részletek

A magyar közigazgatási felsőoktatás fejlődésének irányai

„...Kutatási célom, hogy a magyar közigazgatási felsőoktatás képzési reformjának átfogó elemeire és a változások lényegi aspektusaira rámutassak. Ezzel új és egyedi megközelítésben, a szakirodalomban eddig nem ismert tartalom szerint mutassam be a magyar közigazgatási felsőoktatást. Az általam megjelölt, 2011. évi mérföldkő hatásaként lezajlott reformok példaként szolgálhatnak más államok számára is. Célom, hogy a magyar modellt külföldön is megismerhessék. A közigazgatási felsőoktatás átalakítása máshol is elkezdődött, kísérletek vannak, de eltérő az egyes országok fejlődése és a nemzetközi szakirodalom még nem ismeri a megreformált...

Részletek

Platformok, robotok és a jog: Új szabályozási kihívások az információs társadalomban (letölthető)

„Ez a könyv ennek a három új jelenségnek, a Big Datának, a platformoknak és a robotoknak a jogra gyakorolt hatásáról fog szólni. Ez azt is jelenti, hogy bár a könyvben lesz szó a hetvenes, nyolcvanas évek információstársadalom-elméleteiről is, a könyv alcíme második felének („az információs társadalom”) itt egy elég szûk értelmezését alkalmazom...A fejezetek tehát a következők: az első kettő inkább elméleti jellegû. Az első téma a jog és az információs társadalom egymáshoz képesti viszonyát általában taglalja, főként abból a szemszögből, ahogy az...

Részletek

Közigazgatási eljárási jog

„A hazai közigazgatási eljárásjog első kódexe nemrégiben ünnepelte hatvanadik évfordulóját. Az akkoriban egyedülálló eljárási jogintézményeket, garanciális szabályokat tartalmazó kódexünk a későbbi közigazgatási eljárásjogi kodifikációk alapja lett: abból merített és arra épített a hazai közigazgatási eljárási jogalkotás további két nagy generációja, a 2005-ben hatályba lépett Ket. és a 2018-ban hatályba lépett Ákr. is. Elődeink maradandót alkottak akkor, amikor a politikai és gazdasági adottságaink nagyon zord körülményeket teremtettek. Olyat, amely kellő táptalajt adhatott a rendszerváltás utáni megváltozott viszonyoknak az uniós csatlakozásunkat előkészítő intézkedéseknek, a...

Részletek
Page 1 of 5 1 2 5