„Jövőre 18 százalékra csökken az internetszolgáltatás áfája, amely soha nem volt 20 százalék alatt. Ha a magyar gazdaság teljesítőképessége lehetővé teszi, akkor egy évvel később öt százalékra csökkenhet – mondta a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos csütörtökön Budapesten, az Információs Társadalom Parlamentje nevű konferencián.
A kialakítás és a végrehajtás során a Digitális Jólét Program sikeréhez széleskörű párbeszédre, a kormányzat, a piaci szereplők, a szellemi, társadalmi és tudományos műhelyek, valamint a nyilvánosság együttműködésére és a kormányzat aktív szerepvállalására van szükség – hangsúlyozta Deutsch Tamás.Csak ott volt sikeres a digitális átállás, fejlesztés, ahol a kormányzat is elvégezte a rá váró feladatokat – jelentette ki az Informatika a Társadalomért Egyesület által szervezett tanácskozáson a politikus, hozzátéve, mára e területen „a kormányzat felzárkózott másokhoz”.
„Alapvető célkitűzés, hogy a digitalizációnak mindenki a nyertese legyen” – fogalmazott, jelezve, ez megvalósulhat úgy, hogy valaki „nagyon komolyan tud előrelépni az életében”, de úgy is, hogy valakit sikerül megóvni a folyamat természetes negatív következményeitől. Hozzátette: a jövő januári áfacsökkentés az egyik eszköze annak, hogy a korábbinál is többen élhessenek az internet előnyeivel.
A miniszterelnöki biztos célként említette, hogy két éven belül érdemi eredményei legyenek a magyar oktatási rendszer digitális átalakításának, továbbá a tanárok, oktatók lehetőséget kapjanak saját digitális kompetenciák fejlesztésére, minden polgár a lakóhelyétől tíz kilométeren belül elérhessen olyan intézményt, amelyben ingyenesen fejlesztheti digitális alapképességeit, és hasonló képzésen vehessenek részt – már meglévő programok erősítésével is – a hazai kis- és középvállalkozások tulajdonosai, vezetői.
Deutsch Tamás célnak nevezte azt is, hogy Magyarország 2018-ra elérje, 2020-ra pedig meghaladja az uniós átlagot a digitális írástudás, az internethasználat és -elterjedtség, a tanárok digitális kompetenciái és az oktatás digitalizáltsága terén.
Napjainkra a digitális gazdaság részaránya Magyarország termelésében elérte a 20 százalékot, ezek a területek alkalmazzák a dolgozók 15 százalékát, és az ágazatnak fontos szerepe lesz a gazdasági növekedésben és a foglalkoztatás bővülésében – mondta.
A miniszterelnöki biztos az esemény előtti sajtótájékoztatón hangsúlyozta: noha az elmúlt években az uniós átlag többszörösével bővült a hazai GDP, „vannak nagyon komoly tartalékai még a magyar gazdaság növekedésének”, és ezek egyike a digitális gazdaság; ez lehet az a „lendítőerő”, amely a következő években egy-két százalékos további növekedést eredményezhet.
Nem problémaként, hanem lehetőségként tekintünk arra, hogy Magyarországon több mint húszezer betöltetlen informatikus álláshely van – jelentette ki Deutsch Tamás. Kérdésre válaszolva arról is beszélt: a köznevelési rendszer feladata lesz felkészíteni a diákokat arra, hogy Magyarországon ma lényegében nincs olyan állás, amelynek a betöltéséhez „jelentős mértékű digitális ismeret, készség, tudás ne kellene”.
A digitalizáció nem csodaszer, de nagyon sok jelentős probléma megoldásának már a világban bevált módszere; ezt az utat akarjuk járni – fogalmazott, hozzátéve, az állam működését olcsóbbá tevő átalakuláshoz szükséges hazai és uniós források rendelkezésre állnak. A közszféra működésének átalakítására 1,1-1,2 milliárd eurónyi forrás áll rendelkezésre, és a gazdaságfejlesztési források jelentős hányada is igénybe vehető ilyen programokra – mondta.
Jakab István (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke az esemény megnyitóján arról beszélt: az információs társadalomért dolgozók „a jövőt formáló emberek”, akik azért tevékenykednek, hogy Magyarország sikeresen őrizze meg és növelje versenyképességét. Hozzátette, a cél az, hogy „a világháló a közjót szolgáló térré váljon”.
Aranyosné Börcs Janka, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) főigazgatója felszólalásában megemlítette: kontinensünkön az informatikai esélyegyenlőségnek ma az a feltétele, hogy minden európai polgárhoz eljusson az internet. Kiemelte, hogy Magyarország két évvel korábban, már 2018-ban eleget tesz annak az uniós célnak, hogy minden polgár számára hozzáférhető legyen a szupergyors szélessávú internetes hálózat. Európa nagyot léphet előre, ha egységes programot dolgoz ki az esélyteremtésre – közölte.”
—-
„…Parragh: nélkülözhetetlen a digitális technikák oktatása
A digitális technikák oktatása nélkülözhetetlen, fontos, hogy a digitális eszközöket ne csak otthon használják a gyerekek, hanem az iskolákban is tanuljanak meg dolgozni, valós feladatokat megoldani velük – mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke csütörtökön Budapesten, az Információs Társadalom Parlamentje című rendezvényen.Parragh László kifejtette, a vállalkozói társadalom tagjainak többsége az életkorából fakadóan távolabb áll a mai kor technikáitól, a vállalatvezetők félnek az informatikától, demotiváltak, nem ismerik a digitális eszközök működését, ami hátrányt jelent számukra. A helyzet megoldásában segít például az MKIK közreműködésével létrejött Vállalkozz digitálisan! című projekt, amellyel egyebek mellett bemutatható, hogy a digitális technológiák alkalmazása milyen előnyökkel jár a vállalatirányításban.
Beszámolója szerint a program kéthetes indulása óta nagy az érdeklődés a vállalatok körében. Felidézte: a projekthez csatlakozó vállalkozások többek között ingyenes és személyes informatikai auditban és tanácsadásban részesülnek, valamint egy olyan minősítést adnak a cégeknek, amelynek segítségével öt százalék többletforrást kaphatnak a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatokon.
Új életet lehet az NFM az eMagyarország-programba
Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelemért és infokommunikációért felelős államtitkára a Nemzeti infokommunikációs stratégia eddig elért eredményeit ismertetve a négy alappillér – digitális infrastruktúra, digitális kompetenciák, digitális állam, digitális gazdaság – közül szintén az oktatást emelte ki.A stratégia részeként több GINOP programot is említett, így például az oktatási intézmények és az infokommunikációs vállalatok közötti együttműködés támogatásáért indított, illetve az MKIK vezetésével létrehozott, a vállalkozások infokommunikációs (IKT) ellátottságát ösztönző, motivációs, szemléletformáló és kompetenciafejlesztő programot.
Beszámolt arról is, hogy a tervek szerint 2018. december 31-ig 1500 eMagyarország pontot korszerűsítenek, lehetővé téve a magánszemélyeknek – főleg a számítógéptől, internettől eddig elzártaknak – a digitális készségek fejlesztését.
Magyar Telekom: a digitalizáció nem választás kérdése
A digitalizáció nem választás kérdése, az viszont a mi döntésünk, hogy elszenvedői vagy aktív résztvevői legyünk a változásnak – mondta a Magyar Telekom vezérigazgatója csütörtökön, az Információs Társadalom Parlamentje című rendezvényen Budapesten.Christopher Mattheisen szerint a digitális jólét azt jelenti, hogy “alkotóivá válunk a folyamatnak és az elkerülhetetlen változást tudatosan javunkra fordítjuk”, ami a vállalkozásoknál nagyobb hatékonyságot, jobb versenyképességet, a lakosság számára jobb életminőséget eredményez, a nemzetgazdaságnak pedig fenntartható fejlődést.”
Forrás:
Párbeszéd is kell a Digitális Jólét Program sikeréhez; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2016. június 16.
Deutsch: párbeszéd is kell a Digitális Jólét Program sikeréhez; Híradó.hu/MTI; 2016. június 16.
