„Béremelésre fordítja az állam a minisztériumi háttérintézmények átalakításának köszönhetően megtakarított több milliárd forintot – mondta a Magyar Időknek Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára szerint a szervezeti struktúra változása nem okoz majd zavarokat az ügyintézésben, a digitalizációs fejlesztéseknek köszönhetően a lakosság gyakorlatilag semmit sem érez majd az átalakításból.
Több milliárd forintos megtakarítást jelenthet az államnak a háttérintézményi rendszer átszervezése – nyilatkozta lapunknak Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára szerint a több mint ötven minisztériumi háttérintézményt és központi hivatalt érintő intézkedéssorozat eredményeként jelentős kapacitás szabadul fel. Így az állam nemcsak a bérköltségeken, hanem az egyéb szolgáltatási és ingatlanfenntartási kiadásain is spórolni tud.
A megtakarított összeget a kormány a közigazgatási rezsicsökkentés folytatása mellett az állami alkalmazottak béremelésére fordítja – jelentette ki az államtitkár. Jelezte: a közszféra bizonyos területein, így a rendvédelmi szerveknél, az egészségügyben és az oktatásban dolgozóknál már elindult a bérrendezés. Hamarosan pedig azon kormánytisztviselők bérrendezése is megkezdődik, akik évtizedek óta változatlan bérek mellett foglalkoznak a lakossági ügyekkel.
A jelenlegi tervek szerint első körben július elsejétől a fővárosi és megyei kormányhivataloknál foglalkoztatott járási hivatali tisztviselők kaphatnak béremelést. Így a kormányhivatalok és a 197 járási hivatal mintegy 17 ezer ügyintézője és ügykezelője már a nyáron nagyobb fizetést vihet haza. Ezt követően január elsejétől a kormányhivatalok megyei szinten foglalkoztatottjainak illetményét emeli meg a kormány. Ezzel a lépéssel 16 800 köztisztviselő bére emelkedik majd. Az illetményemelkedés átlagos mértéke 30 százalékos lesz. A legnagyobb béremelésre a legalacsonyabb keresetű, középfokú végzettséggel rendelkező ügyintézők és ügykezelők számíthatnak, esetükben – teljesítményarányosan – akár 50-70 százalék is lehet az illetményemelkedés mértéke.
Ismeretes, hogy a kormány döntése értelmében a 90 központi hivatalból és költségvetési szervből összesen 44 szűnik meg 2017. március 31-ig. A 44 szervből 43 jogutódlással – köztük a nyugdíjfolyósító és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint az uniós és nemzeti agrár-vidékfejlesztési pénzeket kezelő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal –, egy háttérintézmény pedig jogutód nélkül fejezi be működését. Vannak olyan intézmények is, amelyek nem szűnnek meg, csak egyes feladataik kerülnek át a kormányhivatalokhoz. Ilyen például a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal vagy a Bevándorlási Hivatal.
– Az intézményrendszer átalakításának fő célja, hogy a bürokrácia csökkentésével gyorsabb, olcsóbb és hatékonyabb legyen az állam működése – mutatott rá Csepreghy Nándor.
Elmondása szerint az átszervezés a közigazgatásban dolgozók húsz százalékát érinti, elsősorban olyan feladatkörökben lehet leépítésre számítani, amelyek eddig a bürokratikus rendszer kiszolgálását segítették.– Az állam azonban akkor sem engedi el a dolgozói kezét, ha már nincs szükség a munkájukra az államigazgatáson belül. A versenyszférával folytatott egyeztetések alapján olyan átképzési programban vehetnek részt, ami hozzájárul ahhoz, hogy sikeresen elhelyezkedhessenek a piacon – mondta, majd hozzátette: az nem megoldás, ha az állami alkalmazottakat elbocsátjuk, majd a versenyszféra helyett a szociális ellátórendszerbe kerülnek. Idén így hozzávetőlegesen 3000 közalkalmazott kerülhet át a versenyszférába.
A következő hetekben felmérik, hogy milyen feladatokhoz pontosan mekkora személyzetre van szükség, mivel a cél, hogy a szükséges, de épp elégséges kapacitás álljon rendelkezésre. A miniszterhelyettes szerint a háttérintézmények integrálása nem jár majd az ügyintézés lassulásával.
Csepreghy Nándor szerint kellően kiérlelt, előkészített az átalakítási folyamat, ráadásul a digitalizációs lépések is abba az irányba hatnak, hogy az állampolgárok ne tapasztaljanak semmit az átalakításból. – Meglévő struktúrába integrálódnak be a háttérintézményi szereplők, ezért az átmeneti időszakban sem áll le az élet. Olyan állami rendszerekről beszélünk, amelyek a folyamatokat menedzselik, nyilvántartják az érintettek adatait, és az őket kezelő szervek átalakítása miatt sem áll le a működésük – tette hozzá.”
Forrás:
Béremelést hoz az átszervezés; Köpöncei Csilla; Magyar Idők; 2016. június 23.
