Skip to main content

Találat: munkaügyek

A megosztás alapú gazdaság és a digitális platformok megfelelő munkajogi szabályozása

„1. A sharing economy Az információs társadalomhoz kapcsolódik a megosztás alapú-, megosztásra épülő gazdaság (sharing economy) jelensége. A megosztás alapú gazdaságban az emberek jellemzően internetes felületeken, ún. platformokon keresztül szolgáltatnak egymásnak, melynek keretében megosztják egymással kihasználatlan tudásukat, szakértelmüket, készségeiket, dolgaikat, helyüket, vagy akár idejüket. Tehát kereskedelem tárgyává válnak hagyományosan terméknek nem minősülő erőforrások, dolgok, eszközök is. Megoszthatják a felhasználók egymással szabad helyüket otthonukban (Airbnb), helyet az autójukban (Uber, Oszkár, BlaBlaCar), parkolóhelyüket (Park Circa), ruháikat (ThredUp), felszereléseiket (gearcommons), idejüket (TaskRabbit, Instacart), tőkéjüket (Zopa,...

Részletek

Demján Sándor szerint több százezerrel kellene csökkenteni az állami alkalmazottak számát

„Soha rosszabb évet gazdasági szempontból, mint az idei – mondta a nemzetgazdasági miniszter a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) budapesti díjátadó ünnepségén. Varga Mihály hangsúlyozta: az idő igazolta a tavaly megkötött hatéves bérmegállapodás létjogosultságát. A mimimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése mellett csökkennek a munkáltatói terhek. A tavalyi 27 százalékról 22-re mérséklődtek a munkaadói járulékterhek, jövőre 19,5 százalékra, 2022-re pedig 15 százalékra. A társasági adó ez év januárjától 9 százalékra csökkent, amely a legalacsonyabb érték az Európai Unióban. A miniszter...

Részletek

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) összefoglalója a bértárgyalásról

„Önkormányzati tisztviselői fizetése,; második bértárgyalási forduló a BM-ben Az önkormányzati tisztviselők és munkatársaik béremeléséért tavaly kettő, idén július 17-én pedig ismét országos kihatású sztrájkot szervező Magyar Köztisztviselők, közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) tárgyalódelegációja július 27-én, csütörtökön folytathatta a 14-én megkezdett bértárgyalásokat. ... Időközben a BM apparátusa az általuk ismert létszám és költségvetési adatok alapján előzetes kalkulációkat végzett a követelt béremelési változatok költségigényéről és ezt megküldte az MKKSZ vezetésének.Ezek a táblázatok nem nyilvánosak, de így lehetővé vált, hogy csütörtökön, 27-én 10.00 órakor...

Részletek

Nem várható gyors döntés a közalkalmazottak és önkormányzati tisztségviselők béremeléséről, a hétfői munka­beszüntetést megtartja a szakszervezet

„Hétfőn reggel nehézkes lesz az önkormányzati ügyintézés, sztrájkolnak a dolgozók. Nem várható gyors döntés azon közalkalmazottak és önkormányzati tisztségviselők béremeléséről, akik eddig kimaradtak az életpályamodellekből. Az ezzel kapcsolatos munka akár őszig is elhúzódhat – értesült a Magyar Idők. Úgy tudjuk, a kormányzati szándék megvan a fizetések rendezésére, azonban több tényező is nehezíti a konkrét lépéseket, többek között az, hogy az alkalmazottak munka­adója nem az állam, hanem az önkormányzat, így elsősorban a településeknek kellene megoldaniuk a bérkérdést. A hétfői munka­beszüntetést megtartja a szakszervezet....

Részletek

Sztrájk jöhet az Államkincstárnál

„ A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) és a Magyar Államkincstár országos, megyei és munkahelyi szakszervezetei bejelentették, hogy július 17-én kétórás sztrájkot tartanak, ha a Kormány és az Országgyűlés nem támogatja a Központi Közigazgatási szerveknél dolgozók 2017-től érvényes 25%-os bérfejlesztését - olvasható a szervezet honlapján. A szakszervezet szerint ehhez – a Kincstári dolgozók számára mintegy - 1 milliárd forint plusz pénzre van szükség. A Magyar Államkincstár dolgozói 9 éve nem kaptak bérfejlesztést, többségük a garantált bérminimumért dolgozik naponta több...

Részletek

Bérrendezés szükséges a vízügynél, sokan lépnek ki az ágazatból

„Nélkülözhetetlen lenne a vízügyi igazgatóságokon az állami vállalatokhoz hasonló jelentős bérfelzárkóztatási program, mivel a Magyar Idők információi szerint csak az idén már 114 dolgozó hagyta el az ágazatot az alacsony keresetek miatt. A bértábla összecsúszott, így a pályakezdő mérnökök többségének fizetése ma gyakorlatilag a fizikai dolgozókéval azonos, bruttó 160-180 ezer forint. Nem jutottak még hozzá a beígért fizetésemeléshez a vízügyi igazgatóságok dolgozói, habár Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy március végi Kormányinfón azt közölte: a kormány megállapodott az állami bérfelzárkóztatási program kiterjesztéséről...

Részletek

85. Kormányinfó: internethasználat áfájának csökkentése, adóbürokrácia mérséklése

„...A tervezett 2018-as intézkedések közül a tárcavezető megemlítette az internet és a fogyasztásra szánt hal áfájának 5 százalékra csökkentését. Megerősítette, hogy 2018-ra 4 százalék fölötti gazdasági növekedést, 2,4 százalékos hiányt és 72-73 százalékos államadósság-mértéket terveznek. A költségvetés körülbelül 80 százaléka megy majd az ország működtetésére, 20 százalék pedig az ország fejlesztését szolgálja - mondta, hozzátéve: minden tárca legalább annyit kap, mint legutóbb, de általában nő a büdzséjük. Lázár János közölte: a parlament elé kerülnek a jövő évi adótörvények - amelyek jelentős egyszerűsítéseket,...

Részletek

A produktivitás paradoxon

„Nem attól kell félni, hogy a robotok elveszik a munkát, hanem a produktivitás alapjával van komoly gond: egyre többen dolgoznak egyre alacsonyabb bérért. „Sokan félnek a robotok munkába állásától. Pedig a gazdaság jelen állapotában, ellentétben a kései 1990-es évekkel, semmiféle technológiavezérelt robbanásra nem emlékeztet. Akkor mindent betöltött a techoptimizmus, a mostani helyzet viszont teljesen más. Hónapról hónapra nagyobb a foglalkoztatottság, a bérek azonban alig emelkednek. A produktivitás úgy nő, hogy sokan dolgoznak kevés pénzért. Nyilvánvaló következmény, hogy a robot-fenyegetés abszolút túldimenzionált, a...

Részletek

Magyarországi vezérigazgatók: némileg háttérbe szorulnak a digitális kompetenciák és a matematikai készségek is a közeljövőben

„A magyarországi vezérigazgatók bíznak abban, hogy saját cégük növekedni fog a következő egy évben, a magyar és a világgazdaság prosperitásával kapcsolatban viszont kevésbé optimisták. A célpiacokat tekintve az Egyesült Államok és Kína szerepe felértékelődött, első helyen azonban továbbra is Németország áll. A megkérdezett döntéshozók az innovációban és a humánerőforrás fejlesztésében látják a legnagyobb potenciált. Kilátásaikat és fejlesztési terveiket azonban beárnyékolja az évek óta egyre jelentősebb szakemberhiány. Az idei felmérés során a vállalatvezetők 92%-a mondta, hogy ezt tartja növekedése legnagyobb korlátjának. A PwC...

Részletek

Szlovákia: Szeredre jön az Amazon – 1000 új munkahelyet teremt

„Új logisztikai központot nyit Szered (Sereď) mellett az Amazon webáruház, a beruházásról többéves tárgyalások után döntött az amerikai társaság azt követően, hogy a logisztikai központ megnyitására a csehországi Brno mellett nem kapott engedélyt. A központban ezer embert fognak alkalmazni. Az Amazon szeredi logisztikai központját őszig akarják üzembe helyezni, több mint 60 ezer négyzetméteren, ami körülbelül nyolc focipályának megfelelő terület. Országos szinten az egyik legnagyobb ilyen csarnokról lesz szó, a nagyobb logisztikai központoknak számító csarnokokat a tervezett alapterület körülbelül harmadán szokták megépíteni. A...

Részletek
Page 1 of 3 1 2 3