„Amíg a helyi vállalatok ellenállnak a technológia fejlődésének, addig az semmiképp nem tud kiteljesedni a lakóhelyükön. Hogyan lehet elkerülni, hogy a cégek dinoszauruszokká váljanak a saját városukban?
Napjaink okosvárosait úgy lehet a legkönnyebben körülírni, mint olyan korszerű metropoliszokat, melyek ismerik a lakóikat, és pontosan tudják azt, hogy milyen döntéseket fognak meghozni a nap során – emelte ki egy technológiai portálnak adott interjúban a Cisco HQ tanácsadója. A modern városok a lakók számára egyre élhetőbb körülményeket biztosítanak, de nem feltétlenül azért, mert akár a városvezetés, akár a kormány megteremti ennek lehetőségét, hanem azért, mert ez a városban működő vállalatok jól felfogott érdeke – vélekedett Gordon Feller.Ha valaki vállalatot alapít a városban, akkor egyfelől nagy mértékben a városi szolgáltatásokra kell támaszkodnia az irodaépületek, az alkalmazottak és a látogatók esetében, miközben saját magának is olcsóbban, gazdaságosabban és intelligensebben kell szolgáltatásokat nyújtania. Ha pedig valaki víz-, áram-, gáz-, vagy tömegközlekedési szolgáltatásokat nyújtó közműcéget irányít, akkor joggal várhatja el az okosvárostól, hogy segítsen ezeket a szolgáltatásokat kevesebb idő és költség mellett, szervezettebb és okos formában eljuttatni a fogyasztókhoz.
A szakértő hozzátette, hogy „dinoszauruszokká” válunk akkor, hogyha ellenállunk a technológia sodrásának, és nem úszunk az árral. A városokban beüzemelt készülékek internethez történő csatlakoztatása és a gépek egymással való kommunikációja mind ugyanazt a célt szolgálják; mégpedig azt, hogy javítsák a lakók életszínvonalát, és kényelmessé tegyék a hétköznapjaikat. A cél, hogy csökkenjen a hajléktalanok száma, és megfizethetőbbek legyenek a lakások megépítése, illetve fenntartása. Ebben a korszerű technológiák hathatós segítséget nyújthatnak.
A tanácsadó meglátása szerint napjainkban négy fő kihívással kell megküzdeni az okosvárosokban, ezeknek egyike, hogyan juthatnak hozzá a lakók a számukra releváns adatokhoz személyre szabott módon. Manapság mindenfelől bombáznak minket különféle információkkal, melyeknek a többsége nem fontos vagy nem érdekes számunkra. Ha valaki éppen nem szeretne autót vásárolni, akkor is úton-útfélen belebotlik a legújabb modelleket hirdető reklámokba. Ez egyrészt a hirdető számára nem költséghatékony, másrészt a fogyasztók sok felesleges adattal találkoznak, ezért lenne szükség a személyre szabott megoldásokra.
Ez a gondolatmenet rögtön elvezet a második kihíváshoz, mégpedig ahhoz, hogy lehet a helyi cégeket helyzetbe hozni és a helyi gazdasági fejlődést előmozdítani. A szakértő úgy látja, hogy a kevésbé automatizált, személyesebb szolgáltatások a kisebb régiókra koncentrálódnak, itt lehet valódi hozzáadott értéket teremteni a fogyasztók számára.
A harmadik a közös lakóhely érzésének keltése. Mennyivel jobb lenne, ha a lakók már jó előre értesülnének arról, hogy milyen különleges eseményekre kerül majd sor a városban – mikor lehet személyesen találkozni egy művésszel vagy egy startup vállalkozás alapítójával, mikor rendeznek fesztiválokat vagy utcavásárt – hiszen enélkül az ember kirekesztve érzi magát a közösség életéből.
A negyedik megoldásra váró feladat pedig a közbiztonság kérdése. Természetes, hogy senki nem szeretne olyan városban élni, ahol folyamatosan hátra kell kémlelnie a válla felett séta közben, és az egyre nagyobb méreteket öltő bűnözés miatt aggódnia. A kihívást tehát az jelentheti, hogy lehet a biztonságot fokozni, miközben a személyes adatok védelmét is garantáljuk egy olyan világban, ahol az egymással összeköttetésben álló eszközök másodpercenként elképzelhetetlen mennyiségű információt továbbítanak egymás között. Gordon Feller szerint itt a legtöbb fejtörésre az adhat okot, hogy lehet a biztonságot a háttérből garantálni, hogy ez ne legyen zavaró a lakók számára, de kellően magas színvonalú legyen.”
Forrás:
Dinoszauruszok az okosvárosban; M2M Zóna; 2016. július 21.
