„Jelentős változás előtt áll a felsőfokú végzettséget igénylő munkahelyi világ: a digitalizáció egyre inkább átalakítja a technológiai elemekkel kevésbé rendelkező foglalkozásokat is.
Összegzés:
„Jelentős változás előtt áll a felsőfokú végzettséget igénylő munkahelyi világ: a digitalizáció egyre inkább átalakítja a technológiai elemekkel kevésbé rendelkező foglalkozásokat is, számos egyetemi/főiskola végzettséget igénylő foglalkozási tevékenység gépesítése válhat lehetővé. A felsőoktatási intézmények ugyanakkor nem kellő mértékben készítik fel a hallgatókat a Munka 4.0 új követelményeire.” Ez az egyik fő mondanivalója a „Tanulmány a felsőoktatási rendszerről – 2020” c. dokumentumnak, amelynek aktuális kiadása „A felsőoktatás szerepe a Munka 4.0-ra való felkészítésben” c. témával foglalkozik. Az összefoglaló anyagot a napokban hozta nyilvánosságra a Szövetség a Német Tudományért és a McKinsey & Company.Részletes beszámoló:
A tanulmány – többek között – 300 németországi vállalkozás reprezentatív megkérdezésén alapszik, aminek a legfontosabb eredményei a következőek:A vállalkozások
– 75%-a abból indul ki, hogy megvalósul az adminisztratív jellegű foglalkozási tevékenységek gépesítése;
– 39%-uk számol felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozások megszűnésével és azoknak gépekkel való kiváltásával;
– 71%-a szerint növekszik a szakmákon átnyúló kompetenciák fontossága. Ezt követi a specializált tudás (54%), a módszertani tudás (43%), az alapkészségek (32%);
– „csak” 28%-a gondolja úgy, hogy a hagyományos egyetemi előadásokat online oktatási módok fogják felváltani;
– 50%-uk indul ki abból, hogy a saját vállalkozása, mint tanulási helyszín a felsőfokú tanulmányok során fontosabbá válik;
– 51%-uk vélekedik úgy, hogy a digitális kapcsolattartási eszközök használata jóval fontosabbá válik;
– 64%-uk osztja azt a véleményt, hogy a kutatás-fejlesztés a saját vállalkozása számára az elkövetkező tíz évben jelentőséget nyer.Jürgen Schröder, a McKinsey tanácsadója szerint mindenesetre kevésbé fognak teljes akadémiai foglalkozások megszűnni, inkább a munkakörök átalakulására, digitális elemekkel való kiegészülésére számít. Véleménye szerint: „a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalóknak több és mélyebbre ható digitális kompetenciákkal kell rendelkezniük a statisztikák kiértékelését, a nagy adatmennyiségek elemzését illetően.” A vállalkozások pedig egyre inkább elvárják ezen kompetenciák meglétét munkavállalóik életrajzában, ahogyan ez kiderül az általuk kitöltött kérdőívekből.
Ezenkívül, a munkaadók leginkább a foglalkoztatottjaik kiválasztásánál azok idegen nyelv ismeretét és gyakorlati tapasztalatát veszik figyelembe és kevésbé számít a tanulmányi eredmény és a végzettséget adó felsőfokú oktatási intézmény hírneve.
„A legtöbb nagy munkaadó a releváns digitális szaktudással rendelkező tehetséges munkaerőt már nemzetközi szinten keresi annak érdekében, hogy minél szélesebb körből tudja kiválogatni a legjobbakat”- értékelte Solveigh Hieronimus, McKinsey munkatárs és nemzetközi munkaerőpiaci szakértő a legújabb fejleményeket. Ezáltal erősödik a verseny a legjobb munkahelyekért a hazai felsőoktatási hallgatók számára is.
„Felsőoktatási intézményeink nem kellő mértékben készítik fel a hallgatókat a Munka 4.0-ra – hangsúlyozta Volker Meyer-Guckel, a Szövetség a Német Tudományért főtitkár-helyettese. A jövőben elsősorban a felsőfokú rutintevékenységek szűnnek meg és inkább a több önállóságot, illetve együttműködést igénylő foglalkozási tevékenységek kerülnek előtérbe. Ezért az egyetemeknek/főiskoláknak több választási lehetőséget és teret kellene kínálniuk a hallgatóiknak egyéni súlypontok kialakítására. Az egyénre szabott tanulmányok folytatásához fontos egy tanácsadó megléte is, aki segít a fiatalok számára a modulok közötti eligazodásban. Az egyénre szabott és a gyakorlatorientált tanulás a tanulmányi helyek kiválasztásánál a rugalmasság növelésén keresztül érhető el: a felsőoktatási intézményeknek a jövőben még inkább együtt kell működniük más egyetemekkel/főiskolákkal, szakiskolákkal, magán képzőintézményekkel és a vállalkozásokkal.
„A Munka 4.0 új követelményeihez a felsőoktatási intézményeknek a didaktikájukat is hozzá kell igazítaniuk” mondta Meyer-Guckel. Kiemelte: „a fogyasztóelvű tanulástól egy aktív, alkotóelvű és kutatási szemléletű irányba kell elmozdulni. Példaként nevezte meg az interaktív tanulási formát, mint a „Blended Learning”, melyben a különböző médiaformákat és módszereket, mint a valós időben folyó tanórák és az e-learning kapcsolják össze. Növekszik az élethosszig tartó tanulásról folyó viták jelentősége is. „Ezért a felsőoktatási intézményeknek nagyobb szerepet kellene betölteniük a továbbképzés területén, mint eddig”- javasolta Meyer-Guckel. A munkavállalók szemszögéből az egyetemi/főiskolai végzettségek – szemben a munkahelyi belső továbbképzésekkel – az aktuális munkájukon túlmenően is vonzó számukra.
A tanulmány hat cselekvési területet vizsgál: esélyegyenlőség az oktatásban, szakképzés és felsőfokú oktatás, kvaterner szektor, nemzetköziesítés az oktatásban, tanárképzés és a „MINT-tantárgyak” (matematika, informatika, természettudományok és műszaki tárgyak) oktatása.
Az idei jelentés szerint az index az elmúlt évben bár pozitív irányban fejlődött, de nem elég gyorsan. Jó eredmény figyelhető meg a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók iránti szükséglet esetében, ugyanis: a jelenlegi állás szerint Németország ez irányú igénye hosszútávon kielégíthető.
További pozitív fejlemény figyelhető meg a nemzetköziesítés terén. Elérték, sőt túl is lépték a meghatározott célt, hogy 2020-ig 87 000 külföldi hallgató kezdje meg felsőfokú tanulmányait Németországban: 2014-ben már 92.900 nem német állampolgár volt beiratkozva az egyetemek/főiskolák első évfolyamába. 2013 és 2014 között ez 1,5%-os növekedésnek felel meg, így elérte a külföldi hallgatók aránya az elsőévesek között a 18,4%-ot, és közelebb kerültek a 2020-ra kitűzött 20%-os célhoz. Összességében a német felsőoktatási intézményekben a külföldi hallgatók száma meghaladja a 320 000 főt.
Ezzel kapcsolatban elmondható, hogy a kelet-német egyetemek/főiskolák vonzereje nőtt a külföldiek körében, ugyanis minden negyedik tanulmányait megkezdő fiatal nem német származású az ottani felsőoktatási intézményekben. Ennek fő oka a nagy mennyiségű angol nyelvű tanulmányi kínálatban és befogadó kultúrájukban keresendő.
Kijelenthető, hogy a német hallgatók mobilitása is emelkedett, 2015-ben az Erasmus+ program keretében 38 000 fiatal töltött egy vagy két szemesztert külföldön. Ezzel Németország elérte a bolognai folyamatban meghatározott mobilitási célt.
A „Felsőoktatási tanulmány 2020” c. tanulmány az alábbi link alatt érhető el:
HOCHSCHULBILDUNGSREPORTA tanulmány háttere és módszertana
A „Tanulmány a felsőoktatási rendszerről – 2020” c. dokumentum 2013 óta évente jelenik meg. Mérhető célokat határoz meg 2020-ig, amelyeket a Szövetség a Német Tudományért tagvállalkozásainak szakértői, tudományos szervezetek, illetve a civil társadalom képviselői határoznak meg. Javaslatokat is tesz arra, hogyan érhetőek el ezek a célkitűzések.A tanulmány arra hivatott, hogy minden évben elemezze a felsőoktatási rendszer aktuális állapotát hat cselekvési területen 71 indikátor segítségével. Az idei tanulmányhoz az Innofact kutatási intézet a Szövetség a Német Tudományért és a McKinsey megbízásából több mint 300 vállalkozást vont be a felmérésbe, amely reprezentatív a német gazdasági világra (vállalkozási nagyság és iparág) nézve. Elkészítéséhez ezen megkérdezések mellett alapul vettek számos szakértői beszélgetést a gazdasági, a tudományos és a politikai világ szereplőivel, illetve átfogóan kiértékelték az aktuális kutatási állapotot a Munka 4.0. területén.[a szerző TéT-attasé]”
Forrás:
Tanulmány a német felsőoktatási rendszerről – 2020; Pászti-Márkus Eszter; Magyarország Berlini Nagykövetsége/Magyar Kereskedelmi és Iparkamara; 2016. júlnius 29.
Lásd még: Arbeiten 4.0 gestartet; Bundesministerium für Arbeit und Soziales
