„A kormányzati hatékonyság fontos tényező, azonban ez csak a költség/hozam arányt méri. A közintézmények teljesítményének értékelésében az eredményességet is mérni kell, mert ez mutatja meg a tevékenység kimenetének minőségét.
A közvélemény igényli a hatékony közintézményeket, de az eredményes közintézményeket még ennél is jobban. Például az állampolgárok elégedettek, ha az oktatásban az egy tanulóra fordított összeg kevesebb, mint más országokban, de ha ennek az az ára, hogy az oktatás színvonala alacsonyabb, mint más országokban, akkor ez elégedetlenség forrása lesz.
Az utóbbi évtizedekben az Európai Unió kormányzatai alapvető kihívásokkal néznek szembe, amelyek technológiai, gazdasági, ökológiai és demográfiai kihívásokból tevődnek össze. A kihívásokra a kormányzatok átfogó közigazgatási reformokkal válaszoltak. Ezek a reformok még folyamatban vannak, és a közpolitika-alkotás folyamatának szélesebb közelítését igénylik négydimenziós erőteret foglalva magukban: az európai területi államokat, a régiókat, az autonóm hálózatokat és az EU szintű intézményeket. A reformok lényege: fordulat a „government” működésből a „governance” működés irányába.”
Forrás:
Kormányzati hatékonyság, teljesítőképesség és funkcióteljesítés, Jenei György, Politikatudományi Szemle XIX/3. (2010), 7–25. oldalak (pdf)
