Skip to main content
közigazgatási informatikatársadalom

Okos város a BME Urbanisztikán

Szerző: 2016. október 16.No Comments

„Smart City Budapest angol nyelvű kurzus indult a BME Urbanisztika Tanszékén. A hallgatók egyetemi munkájuk során a Józsefváros hat közterén gyűjtött adatokat vetik össze az ORFK adatbázisával. November 25-én a félév kutatásának eredményeit térképek és kreatív grafikai megoldások segítségével mutatják be a Lechner Tudásközpontban.

A BME Urbanisztika Tanszékén Rab Judit és Vadász Nóra, a Lechner Tudásközpont okos város szakértőinek vezetésével indult Smart City Budapest angol nyelvű kurzus keretében a tanulók a bűnmegelőzés építészeti eszközeinek megismerése mellett betekintést kapnak az adatok térinformatikai elemzésének, illetve azok grafikai megjelenítésének lehetőségeibe is.

A térinformatikai módszerekben rejlő lehetőségek vizsgálatához az ORFK szolgáltat adatokat, ezt egészítik ki a hallgatók terepfelmérés során gyűjtött eredményei. Az adatbázis 2010 és 2016. szeptember közötti adatai állnak Lechner Tudásközpont szakértőinek rendelkezésére, amik többek között tartalmazzák a bejelentett bűncselekmények megnevezését, időpontját és pontos helyszínét.

A szakértők segítségével a diákok 2–4 fős csoportokban hat józsefvárosi közteret mérnek fel: Golgota tér, Kálvária tér, Mátyás tér, Mikszáth tér, Rákóczi tér és Teleki tér. Az adatok gyűjtésével megismerhető, hogyan változott a Rákóczi tér bűnfertőzöttsége a metró építése előtt és után. A Teleki tér érdekessége, hogy ez az első participációs módon tervezett köztér, a tér leendő felhasználói aktív szerepet vállaltak az új koncepció kidolgozásában. A változás kézzel fogható eredményeinek vizsgálatához rendelkezésre állnak a tervezés előtti, alatti és utáni bűnelkövetési adatok. A Kálvária tér esetében nem a téren követik el a legtöbb bűncselekményt, hanem a környező utcákban. Az ennek hátterében húzódó okok megértése sok új, vizsgálandó dimenziót rejthet magában.

Az első benyomások megszerzése után a hallgatók a terek olyan jellemzőit fogják vizsgálni, melyeknek hatása lehet a bűnelkövetésre. A terek, az üzlethelyiségek kihasználtsága, az intézmények helye és funkciói mellett a hallgatók megfigyelik, hogyan helyezkednek el a parkolók, a gyalogos vagy az autós forgalom a jelentősebb. Metszeteket készítenek a terekről, a homlokzat és a tér közötti kapcsolatot vizsgálják. Keresik a tereptárgyakat, a környezet állapotát és elemeit is megfigyelik. A fák és a növényzet szerepe kifejezetten jelentős a bűnmegelőzés szempontjából, hiszen míg a nyáron a zöld levelek kiváló takarást biztosítanak, addig télen a csupasz ágak megnövelik a látóteret és az átláthatóságot. Ez egy olyan tényező, amit hasznos lehet figyelembe venni például a rendőrök szolgálati útvonalának tervezésekor, a szolgálati jármű megválasztáskor. A kamerarendszerek elhelyezkedése, a közvilágítás, az építkezési és felújítási programok mind olyan tényezők, amelyeket érdemes alaposan tanulmányozni.

A hallgatók az összegyűjtött adatokat az ORFK adatai alapján készült különböző térképekkel vetik össze, a megfigyelések eredményeit ábrázolva. A kurzus célja nem a bűnelkövetés általános ok-okozati összefüggéseinek definiálása, hanem a kutatás során születő megállapítások grafikus szemléltetése. A hallgatók november 25-én, a Lechner Tudásközpontban mutatják be a terepmunka és a bűnözési adatok elemzési eredményeit kreatív grafikai megoldásokon keresztül.”

Forrás:
Smart city a BME Urbanisztikán; Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság; 2016. október 11.