Úttörő megoldás a Dolgok Internetének helyi, városi gerinchálózatára

„Susan Crawford kutató a Backchanel oldalán megjelent írásában egy úttörő gyakorlatot mutat be követendő példaként arra, hogy hogyan lehet megteremteni a közérdek szempontjából optimális módon a „dolgok internetének” (internet of things) gerinchálózati hátterét. (A dolgok internete olyan eszközök hálózatba szervezését jelenti, mint a vezető nélküli autók, a közműfogyasztás okos mérése, otthonok és gyárak távfelügyelete, vagy éppen mint az ismertetett példa mutatja, az „okos” közvilágításé, közúti jelzőlámpáké és forgalomszabályozó berendezéseké. A dolgok internete által tárolt és közvetített adatmennyiség becslések szerint a többszöröse lehet a „hagyományos” internetforgalomnak – szerk.). A jó gyakorlatot a kaliforniai Santa Monica városa szolgáltatta.
Ahhoz, hogy az intelligens eszközök adatokat tudjanak megbízhatóan és nagy sebességgel továbbítani vezeték nélküli hálózatban, nem csak nagysebességű wifi-csatlakozásra van szükségük, hanem megfelelő és jól elérhető helyi gerinchálózatra is. Az analógiát az elektromos áramszolgáltás modellje biztosítja. Ahhoz, hogy az otthonunkban olcsón és folyamatosan elérhető módon elektromos áramhoz jussunk, szükségünk van egy közeli villanyoszlopra (utility poles), az áramot házhoz vezető vezetékre és konnektorokra a házon belül. A konnektor szerepét ez esetben a wifi router tölti be. Kérdés, hogy mire tud rácsatlakozni. Ehhez kell megteremteni azokat az „oszlopokat” (poles), amelyek képesek a sok helyről nagy mennyiségben érkező adatot megfelelő módon összegyűjteni és továbbítani.

Amit a maguk területén a távközlési cégek ma is megtesznek. Azonban az inkumbens szolgáltatók még liberalizált piac esetén is igyekeznek minél nehezebbé tenni a hozzáférést a fizikai infrastruktúrájukhoz. Amire pedig a legkevésbé hajlandók: „sötét szálakat” rendelkezésre bocsátani. (A sötét szál (dark fiber) olyan fizikai kábelt jelent, amelyen semmilyen szolgáltatást nem biztosít a kábel tulajdonosa. Használati díjat kérhet érte, de ennek profittartalma meg se közelíti a többi távközlési szolgáltatásét – szerk.) A fizikai infrastruktúrát birtokló vállalatok érthető módon, racionális megfontolásból igyekeznek korlátozni a versenyt, míg a közérdek az élénk verseny érdekében olcsón elérhető sötét szálakat feltételezne. A szerző ugyan amerikai példákat említ, ami nem húzható rá egy az egyben a magyar viszonyokra, de a főbb vonásokban érvényes az analógia. Eszerint a tartóoszlopok rendszerint magáncégek tulajdonában vannak, míg a rendszerbe kapcsolni kívánt közvilágítási és közlekedésszabályozó eszközök köztulajdonban. A közlekedési lámpákba szerelt szenzorok és más eszközök adatforgalmát így a megszokott módon lehetne csak továbbítani, piaci feltételek mellett, ami a verseny korlátozott volta miatt nem lenne költséghatékony.

Santa Monica önkormányzata ezért olyan, három lépésből álló csomag megvalósításáról döntött, ami alaposan felforgatta a technológiai és piaci feltételeket a városban. Első lépésként létrehozott egy 100 gigabit átvivő képességű saját sötétszál-hálózatot, CityNet néven, amire rá tud csatlakozni összes jelzőlámpájával, forgalomszabályozó és közvilágítási berendezésével. Biztosítva azt, hogy minden csatlakozás megbízható minőségű és mérsékelt díjazású legyen. A második lépésben megvásárolta a közvilágítási eszközöket birtokló és működtető cégtől a villanyoszlopokat. (A szándékok itt összetalálkoztak, mivel a South California Edison éppen szabadulni akart ettől az üzletágától, így win-win megoldást sikerült találniuk. A köztulajdonba vétel egyben a korszerű LED-világításra áttérést is lehetővé tette.) Harmadik lépésként az önkormányzat rendeletet hozott arra, hogy a vezeték nélküli szolgáltatók a közlekedési jelzőlámpák és a közvilágítást oszlopaihoz versenysemleges módon férhessenek hozzá. A rendeletben nem csak az oszlopok küllemét szabályozták, hanem azt is lehetetlenné tették, hogy bármely szolgáltató korlátozhassa a versenyt az oszlopokon, mintegy elzárva azokat a maguk számára.

Alapesetben (megint csak amerikai a példa – szerk.) a vállalatok hamar felfedezik az üzleti lehetőségeket a közvilágítás hálózati elérhetőségében (streetlight access), és a távközlésben korábban elterjedt gyakorlat megteremtésére törekednek, exkluzív jogosultságokkal és a versenytársak távol tartásával. Az önkormányzat rendelete ennek ment elébe, méltányos havidíjjal biztosítva a hozzáférést minden szereplőnek.

A versenysemleges „mikro” bázisállomások nagyon magas vezetéknélküli adattovábbítást tesznek lehetővé a közelben, mindenkinek és minden szenzornak. Ez valóságos robbanást jelent a lehetőségek kitágulásában, innovációra és a társadalmi jólétre.”

Forrás:
The Surprising Backbone of the Internet of Things. Cities need to be blanketed with internet — and streetlights fit the bill; Susan Crawford; Backchannel; 2016. október 13. – az ismertetés Hegedűs Tamás munkája
Lásd még: Blame Your Lousy Internet on Poles. The war over high-speed access is fought on 40-foot-high wooden sticks; Susan Crawford; Backchannel; 2016. augusztus 31.
Dark fibre és Open-access network (Wikipédia)
Nyílt hozzáférésű távközlés; eGov Hírlevél