„…Bár a közérdek érvényre juttatásában központi szerep jut a közigazgatásnak, a közigazgatás nem monopolizálhatja a közérdek érvényre juttatását. A közérdekre hivatkozással történő fellépést a demokratikus keretek között működő államban a közigazgatástól függetlenül is biztosítani kell.
A dolgozat így a társadalmi- érdekvédelmi szervezeteknek a közigazgatási bíróságok előtti közérdekű keresetindítási jogát, valamint az érdek-, illetve jogsérelmet szenvedettek keresetindításának uniós kiszélesítését helyezi vizsgálatának a középpontjába. Tágabb értelemben ezzel a közérdekű, de egyes elemeiben szubjektív igényérvényesítéssel is foglalkozik. A XX. század második felében ugyanis a közigazgatási jog egyik fontos fejlődési iránya a kibővített állampolgári részvétel a közigazgatási döntéshozatalban. Hosszútávon pedig ezeket a kis társadalmi
közösségeket “a közszektor tekintetében ígéretesnek, a jövő erősödő intézményének tekintjük…”A közigazgatási bíráskodás és a bírói jogvédelem európaizálódásának vizsgálatára a keresetindítási jog kiszélesítése egyértelmű lehetőséget kínál. A keresetindítási jog kiszélesítésével olyan társadalmi-, érdekvédelmi szervezetek kapnak keresetindítási jogot, amelyek szubjektív jogsérelem hiányában objektív jogvédelmi funkciót ellátva lépnek fel. Emellett olyan, szubjektív jogsérelem esetén igénybe vehető keresetindítási lehetőségek is megjelennek e folyamat által, amelyek az adott tagállam jogvédelmi keretei között korábban ismeretlenek voltak.
A vizsgálat egyszerre foglalkozik az uniós normák végrehajtásának tagállami (közvetett) és Unió általi (közvetlen) végrehajtásával, valamint az ezek szemben biztosított bírói jogvédelemmel. Tagállami szinten a vizsgálat öt olyan államra terjed ki, amelyeket jogtörténetileg egyértelműen összekapcsol a közigazgatási bíráskodás szubjektív jogvédelmi funkciója. Így választottam ki Németországot, Ausztriát, Csehországot, Szlovákiát, és Magyarországot…
A vizsgálni kívánt öt uniós tagállam esetén az igényérvényesítés bővítése, annak kiszélesítése egyfajta idegen testként hat a létező, vagy sok esetben még kevéssé kidolgozott közigazgatási perjogi dogmatika keretei között. Az Unió azonban szorgalmazza a perbeli fellépés kereteinek tagállami kibővítését, mivel a nem feltétlenül lojális tagállami közigazgatással szemben ilyen módon is kikényszerítheti az uniós rendelkezések tagállami érvényesülését…”
Forrás:
Egyéni és kollektív uniós jogvédelem a közigazgatási perben. A szubjektív jogsérelemhez kötött közigazgatási bírói jogvédelem uniós átalakulása; Szegedi László; Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; 2016 (pdf)
