„Egy-egy tankerületi egység költségvetése 3 és 18 milliárd forint között lesz az új intézményfenntartó rendszerben, a központban pedig egy további 7 milliárd forintos általános tartalék áll rendelkezésre, amelyből pótlólagos támogatásokat tudnak majd biztosítani ott, ahol szükséges – tudtuk meg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnökhelyettesétől. Kotán Attila lapunknak elmondta, az iskolák működtetésének átvételére 55 milliárd forint forrást tettek félre.
A megalapozott tervezés és a folyamatos kontrollrendszer biztosítja azt, hogy ne termelődjön újra a fenntartó adóssága. A 2017-es költségvetés lehetőséget ad arra, hogy jövőre is biztonságosan működjenek a tankerületi központok által fenntartott iskolák – mondta lapunknak Kotán Attila, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) általános elnökhelyettese. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tankerületi központok formálisan már megalakultak november 30-án, és december 31-én megszűnik az egységes, egy költségvetési szervként működő Klik. Helyette 58 tankerületi központ és egy középirányító szerv, a Klebelsberg Központ működik tovább. – Januártól ezek az egységek jogi és gazdálkodási értelemben is teljesen önállóak lesznek – mutatott rá.
– Bár jogi értelemben 2016 nyarán még nem alakult meg az 58 egység, mi júliustól e modell szerint működünk, hogy felkészüljünk 2017-re. Ennek részeként meghatároztuk a tankerületek költségvetési-gazdálkodási keretét, amelyeken belül tényleges önállósággal gazdálkodhatnak – magyarázta Kotán Attila. Ezekbe tehát nem avatkozik be a központ, ugyanakkor elvárás, hogy begyakorolják és valóban elsajátítsák az önálló gazdálkodást. – Úgy látjuk, hogy ez az átállás sikeres, 2016 második felében az intézményhálózat és a Klik gazdálkodása stabil – hívta fel a figyelmet. A Klik elnökhelyettese fontos változásnak nevezte a rendszerben a kiszámíthatóságot, hiszen a tankerületi központok előre tudják, hogy melyik hónapban mekkora forrás áll majd a rendelkezésükre.
Elmondta, egy-egy tankerületi centrum költségvetése 3 és 18 milliárd között mozog majd, a központban pedig egy további 7 milliárd forintos általános tartalékot képeztek, amelyből pótlólagos támogatásokat tudnak biztosítani ott, ahol szükséges. – Ha valamilyen gond merülne fel a gazdálkodásban, például nem a tervezettnek megfelelően alakulnak a kiadások vagy a bevételek, akkor a központ be tud avatkozni – mutatott rá Kotán Attila. Hozzátette: januártól az önkormányzatoktól átveszik az iskolák működtetését, amire szintén forrást kellett elkülöníteni. Erre 55 milliárd forintot tettek félre.
Kitért arra is, az iskolaigazgatók gazdálkodási szempontból is kaptak új jogosítványokat, rendelkezésre áll például egy dologi keret, amelyből kisebb beszerzéseket saját hatáskörben intézhetnek. Ennél fontosabb jogosítvány, hogy minden vezetőnek lehetősége van részt venni az intézmény költségvetésének tárgyalásában, amelyről a tankerületi központoknak kötelességük velük egyeztetni. Egy harmadik fontos szabályozási elem az érdekeltségi szabályzat bevezetése a tankerületekben, aminek célja, hogy az intézmények érdekeltté váljanak az iskolában – például délutánonként a tantermek kiadásából – keletkező többletbevételek termelésében.
A Klik elnökhelyettese emlékeztetett: márciusban a kormányzat arról döntött, hogy rendezi a Klik korábbi adósságát. Ehhez egyszeri, 91,5 milliárd forint pótlólagos támogatást biztosítottak az intézményfenntartónak, amelyből sikerült az adósságot megszüntetni, stabilizálni a működést, és előkészülni arra az átalakulásra, ami most zajlik. – Az új rendszerben a decentralizáció célja, hogy a döntések az iskolákhoz közelebb szülessenek. Vagyis ne Budapesten kelljen arról dönteni, hogy kivel, mennyiért csináltassa meg a Klik, ha például Mátészalkán leesett egy cserép az iskola tetejéről. Egy ilyen ügyről jövőre nem is kell a központban tudni – mutatott rá.”
Forrás:
Stabil a Klik gazdálkodása; Szalai Laura; Magyar Idők; 2016. december 9.
