„Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult Áder János köztársasági elnök, kérve, hogy a testület állapítsa meg a közigazgatási perrendtartásról szóló, december 6-án elfogadott törvény egyes rendelkezéseinek alaptörvény-ellenességét és egyben közjogi érvénytelenségét, írja az MTI.
Többnyire jogtechnikai okai vannak Áder kérésének, mivel a Trócsányi László igazságügyi miniszter előterjesztésére tárgyalt törvény több pontja sarkalatos jogszabályok rendelkezéseit módosítja. Miközben a perrendtartásról szóló törvényt csak egyszerű többséggel (50 százalék plusz egy fő) fogadták el.Viszont a jogtechnikai hibának is komoly hatása van, mert az új jogszabály vezetné be az új fórumot, a közigazgatási felsőbíróságot – többek között ez is kétharmados többségű módosítás. Áder szerint ezen az sem változtatna, hogy a hivatal szerepét a Fővárosi Törvényszék töltené be.
Nyár elején országosan nyolc testületet hoztak volna létre, itt vitték volna az összes nem társadalombiztosítási ellátással, munkanélküli ellátással és önkormányzati szociális ellátással kapcsolatos peres ügyet. Így például idekerültek volna az adóügyek, a közbeszerzés, a GVH döntései, a választási ügyek, a médiahatósági döntések stb. Végül ehelyett jött a felsőbírósági fórum ötlete.
Az új bíróságokról szóló eredeti javaslattól már az Országos Bírói Hivatal is óva intett, mondván, sérülhet a bíróságok függetlensége. Főként úgy, hogy az eredeti koncepció szerint államigazgatási tapasztalattal rendelkező személyekkel töltötték volna fel a nyolc testületet. Magyarán minisztériumok, állami hivatalok dolgozóit ültették volna be, ez pedig abból a szempontból aggályos, hogy nem kizárható a politikai elfogultság. Az ügyek centralizálása pedig azt is könnyebbé teszi, hogy befolyásolják ezeket a hivatalokat, írta korábban a 444.
Azt, hogy a javaslatot átdolgozták és egy bíróság lett a nyolcból, valamint az, hogy ezt egy meglévő testület alá szervezték, Áder szerint is azért történt így, hogy ne kelljen ellenzéki szavazatokat szerezni a kétharmados módosításhoz. Ezt a javaslat parlamenti vitája alapján írja az államfő.
Azt a paragrafust is kifogásolta, amely szerint a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság, azaz a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe tartozna a központi államigazgatási szervekről szóló törvény szerinti önálló szabályozó szerv, az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal közigazgatási tevékenységével kapcsolatos per. Ezzel kapcsolatban az a problémája, hogy az önálló szabályozó szervnek minősülő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság döntéseivel szembeni bírósági felülvizsgálat – sarkalatos törvényben, a médiatörvényben rögzítettek szerint – a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos hatáskörébe tartozik. A múlt kedden egyszerű többséggel elfogadott törvény azonban elvonná ezt a hatáskörét a közigazgatási és munkaügyi bíróságtól.
Az MTI szemléje szerint az elnök úgy látja, hogy ugyanilyen alkotmányossági problémát vet fel az, hogy az új fórumhoz kerülnének a választási bizottságok közigazgatási tevékenységével kapcsolatos perek. Ezt jelenleg a másodfokú határozatot hozó választási bizottság székhelye szerint illetékes ítélőtábla bírálja el.
Áder idézi is az Ab egyik korábbi állásfoglalását a kétharmados törvények közvetlen módosításáról. Eszerint a kétharmados törvények meghozása vagy módosítása nem kerülhető meg új törvény alkotásával vagy meglévő egyszerű többségű törvények átírásával.
A kormány szerint csak hatalommegosztásról van szó
A ki nem hirdetett törvény szerint közigazgatási felsőbíróságként a Fővárosi Törvényszék járna el. A bíróság elsőfokú hatáskörében olyan jogvitákat bírálna el, amelyek vagy alkotmányos szerepük vagy az eljáró közigazgatási szerv hatásköre miatt kiemelt jelentőségűek. Példaként a törvény indoklása a kormány irányítása alá nem tartozó államigazgatási szervek közigazgatási tevékenységével kapcsolatos pereit, továbbá a köztestületi pereket és a gyülekezési joggal kapcsolatos cselekményeket említi.Trócsányi László a törvényjavaslat indoklásában azzal magyarázta az új perrendtartási kódex megalkotását, hogy a közigazgatási perek polgári perrendtartásbeli szabályozása a közigazgatási eszköztár bővülése miatt már nem képes azt a teljes körű bírói jogvédelmet biztosítani, amelyet a jogállamiság és a hatalommegosztás alkotmányos elvei, továbbá az európai jog megkövetel.”
Forrás:
Áder az Alkotmánybírósághoz fordult a perrendtartás miatt; Szabó Dániel; MNO.hu; 2016. december 16.
Lásd még: Törvény megküldése az Alkotmánybíróságnak; Köztársasági Elnöki Hivatal („Áder János köztársasági elnök az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt. A köztársasági elnök indítványa innen letölthető.”)
