Skip to main content

Találat: Alkotmánybíróság (AB)

Műhelyvita – Tíz év a Kormány szolgálatában ‒ Az Alkotmánybíróság értelmezési stratégiái a politikailag fontos ügyekben, 2016‒ 2026

„Tanulmány címe: Tíz év a Kormány szolgálatában ‒ Az Alkotmánybíróság értelmezési stratégiái a politikailag fontos ügyekben, 2016‒ 2026 Szerző: Szente Zoltán kutatóprofesszor (ELTE TK Jogtudományi Intézet) Opponensek: Tóth Judit egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem ÁJK Sólyom Péter tudományos főmunkatárs, ELTE TK Jogtudományi Intézet Helyszín: Humán Tudományok Háza, Jogtudományi Intézet Tanácsterem (1097. Budapest, Tóth Kálmán Utca 4.) és online Join Zoom Meeting https://us06web.zoom.us/j/88160409325?pwd=EVIUlCn3asCw4xWdFej7gnN3lFCiwq.1 Meeting ID: 881 6040 9325 Passcode: 472518 Időpont: 2026. június 11. 10:00 Absztrakt: A tanulmány a magyar Alkotmánybíróság (AB) 2016 és...

Read more

Az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a szolidaritási adóról szóló kormányrendelet egyes rendelkezéseit

„Visszamenőleges hatállyal megszüntette az Alkotmánybíróság teljes ülése annak a 2026. februári kormányrendeletnek több pontját is, amellyel a kormány keresztülhúzta Budapest régóta tartó harcát a szolidaritási hozzájárulással szemben. Később a Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz fordult a rendelet miatt, de mint kiderült, az Országos Bírói Tanács is jogorvoslati kérelmet terjesztett elő. Megsemmisítették többek között azt a bekezdést, mely így szól: „A szolidaritási hozzájárulás megállapítása, beszedése, elszámolása a központi költségvetés végrehajtásának technikai lebonyolítását szolgáló folyamat, az ezzel összefüggő intézkedés vagy irat nem minősül hatósági aktusnak,...

Read more

Az Ökológiai Kutatóközpont állásfoglalása az Alkotmánybíróság klímatörvénnyel kapcsolatos határozata nyomán

„Az éghajlatváltozás elkerülhetetlenül zajlik mai világunkban, előrehaladása, súlyosbodása sajnos még akkor is várható, amennyiben hatékony intézkedésekkel az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkenteni tudnánk. Az éghajlatváltozás közvetlenül érinti az emberiséget és a bioszférát egyaránt. A közvetlen társadalomra és ember által létrehozott, szabályozott környezetre gyakorolt hatása mellett számottevő az ökoszisztémákra gyakorolt hatása is. Az ökoszisztémák állapota viszont mélyreható hatással van az emberi jóllétre is, hiszen a jó állapotú ökoszisztémák hatékonyabban tudják biztosítani az ökoszisztéma szolgáltatásokat, mint a beporzást, levegő és víztisztítást, erózió csökkentését, stb. Így...

Read more

Az Alkotmánybíróság „salamoni döntése”: valójában ez nem a győzelem, de egy nagy lehetőség

„Az Alkotmánybíróság „salamoni döntése” esélyt teremt egy átfogó, a jövő generációk, vagyis gyermekeink és unokáink érdekeit is kellően figyelembe vevő, és a klímaváltozás elleni fellépés komolyságát a helyén kezelő törvény elfogadására. Részletes értékelés 1) Az Alkotmánybíróság (AB) salamoni döntést hozott azzal, hogy a nyúlfarknyi klímatörvénynek csak egy elemét, a 2030-as üvegházhatású gáz kibocsátási részcélra vonatkozó vonatkozó paragrafusát semmisítette meg. Ezzel ugyanis hatályban maradnak a jogszabály alapvető keretei: mindenekelőtt a 2050-es klímasemlegességi cél. Ez mindenképp pozitív, de ugyanígy a „nemzeti klímapolitika” vitatható elvei...

Read more

Sikerülhet főszerepben megőrizni az embert?

„Az új technológiák lehetőségeket, de kockázatokat is hordoznak: hogy mégis az ember maradhasson a középpontban, fontos megérteni hatásaikat. Ehhez számos tudományágnak kell folyamatosan sokszínű párbeszédet folytatni – hangzott el egy tudományos eszmecserén az egyetemen. Az ember és közösségei a legújabb technológiák között címmel szervezett közös konferenciát az Alkotmánybíróság (AB), a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Információs Társadalom Kutatóintézete (ITKI) május 16-án, a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében. A technológia kettős természete A...

Read more

A helyi önkormányzatok Alkotmánybíróság előtti jogvédelme, különös tekintettel az alkotmányjogi panasz jogintézményére

„..Az értekezés megírása során döntően könyvtári forrásokra támaszkodtam, és a klasszikus, jogtudományi típusú (normatív, illetve dogmatikai) megközelítést alkalmaztam. Egyéb közigazgatástani, településtani vagy politikatudományi vizsgálati módszereket és eredményeket azokban az esetekben használtam fel, amikor valódi magyarázó erő társult azokhoz. Kutatásom alatt több ország vonatkozásában áttekintettem a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályozást. Mivel mind az önkormányzatok, mind az Alkotmánybíróság kapcsán igaz az, hogy a német dogmatikában kimunkált eredmények hatottak a magyar jogalkotóra, ezért dolgozatomban legfőképpen ezeket ismertettem. A német párhuzamok felhívása azért sem mellőzhető, mert...

Read more

Lázár János helyett a kormány dönt – újra elfogadták az építési törvényt

„Előzmények: *Novák Katalin az Alkotmánybírósághoz fordult az új építési törvény miatt *Újraszabályozták az állami beruházásokat Az alkotmánybíróság döntése után néhány ponton változtattak. Az Országgyűlés - 133 igen, 38 nem szavazattal és 13 tartózkodás mellett - szerdán ismét elfogadta az állami építési beruházásról szóló törvényt. A jogszabályt júliusban már megszavazta a parlament, ám annak egyes részeit az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek minősítette, miután az államfő megküldte a szöveget a testületnek. A jogszabály azokra az állami építési beruházásokra vonatkozik, amelyeket legalább 50 százalékban magyar költségvetési,...

Read more

Az Alkotmánybíróság szerint alaptörvény-ellenes Lázár János építési törvénye

„Novák Katalin azért küldte tovább normakontrollra, mert elfogadása esetén az építési és közlekedési miniszter egy rendelettel felülírhatná a rá vonatkozó törvényt. Korábban a Világgazdaság is beszámolt arról, hogy előzetes normakontrollt kért Novák Katalin köztársasági elnök Lázár János július 4-én elfogadott új építési törvényéről. Az Alkotmánybíróság (AB) elbírálta a köztársasági elnök indítványát: az AB honlapján közzétett július 19-i határozat szerint a testület megállapította, hogy a törvény több pontja alaptörvény-ellenes. Novák Katalin azért küldte tovább normakontroll-eljárásra, mert elfogadása esetén Lázár János egy rendelettel felülírhatná...

Read more

Képesek leszünk-e megvédeni a demokráciát az internetes platformok korában?

„Képesek leszünk-e megvédeni a demokráciát az internetes platformok korában? – erre a kérdésre is keresték a választ az NKE Információs Társadalom Kutatóintézet, az Alkotmánybíróság és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság közös online eseményén, amelyen az internetes platformok társadalmakra gyakorolt hatását és a jogi szabályozás lehetőségeit vizsgálták meg a résztvevők. Sulyok Tamás a demokratikus társadalmakat érintő legnagyobb problémákról beszélt köszöntőjében. Az Alkotmánybíróság elnöke úgy véli, különösen nehéz feladat hárul a demokráciákra a 21. század digitalizált világában, mert egyre nehezebb lesz megtartani az...

Read more

Konferenciafelhívás: Internetes platformok kora – társadalmi hatások és szabályozási kihívások

„Időpont: 2021. május 27. Az Alkotmánybíróság, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézete online konferenciát hirdet „Internetes platformok kora – társadalmi hatások és szabályozási kihívások” címmel, amelyre várja előadók jelentkezését. Az internet társadalmi hatásairól és szabályozási kihívásairól szóló gondolkodás középpontjában ma az online platformok állnak. A platformszolgáltatók ugyanis az elmúlt évtizedben jelentős mértékben újraszabták a világháló működését, és központi szereplőivé váltak a digitális információáramlásnak. Ahogy egyéni és társadalmi életünk egyre nagyobb részét kezdtük az online...

Read more
Page 1 of 4 1 2 4