„Hiába tesznek óriási pénzeket az egészségügybe, ellátásszervezés nélkül nem lehet megoldani a problémákat – jelentette ki az egészségügyért felelős államtitkár kedden Budapesten, az önkormányzati egészségügyi napok szimpóziumán.
Ónodi-Szűcs Zoltán annak kapcsán, hogy lekerült a napirendről az egészségügyben az úgynevezett kancellári rendszer, úgy fogalmazott: az “meg lett hekkelve”. Hozzátette: személyes kudarcként élte meg, hogy nem tudta megfelelően elmagyarázni, miért is lenne fontos.
Az államtitkár ugyanakkor jelezte, a kabinet úgy döntött, hogy 2018 áprilisáig “a kancellária mint modell” lekerül a napirendről, viszont minden olyan törekvést, amely a háttértámogatói tevékenységek centralizációjáról szól, támogat a Miniszterelnökség.
Az Egészségügy 5 dimenzióban című konferencián a szakápolási ágyak kapcsán Ónodi-Szűcs Zoltán elmondta, hogy most alakítják ki a “minimumfeltételeket”, a tartós szakápolási rendszer átadása 2018-ban válik esedékessé.
A Patika-program kapcsán azt közölte, összesen négy patika van, amelyik még nem bizonyította január elseje után, hogy több mint ötven százalékban patikus kezébe került a tulajdon. Egyetlen gyógyszertárban kellett felfüggeszteni a forgalmazást, mert a másik háromban egyébként sem volt – fűzte hozzá.
Ónodi-Szűcs Zoltán kijelentette: minden korábbi hírrel ellentétben a programot időben, kellő hatékonysággal sikerült végrehajtani, és a patikák gazdasági helyzete is meg tudott erősödni. Szólt arról is, hogy 2016-ban 92,5 milliárd forinttal sikerült megemelni a büdzsét.
Az intézményi lejárt adósságállományról szólva Ónodi-Szűcs Zoltán kitért arra, hogy 2012 márciusában még 32,6 milliárd forint volt ez az összeg, s 2016 végére 13,4 milliárd forintra csökkent. Az adósságállomány soha nem volt ilyen “kicsi” – hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve, hogy jó pozícióból tudnak nekivágni a 2017-es évnek.
A bérfejlesztés, valamint a garantált bérminimum és a minimálbér növekedése kapcsán arról beszélt: megpróbálnak az irányba elmozdulni, hogy a járulékcsökkentésből származó “pozitívumokat” esetleg újra tudnák alakítani, úgy, hogy álljanak helyre “valamilyen mértékben” a tapasztalattal és a képzettséggel korábban létrejött különbségek a bértáblában.
Számításaik szerint a járulékcsökkentés miatt az intézményeknél több mint 8 milliárd forint megtakarítás jelentkezik a béremelések ellenére – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán. Közölte azt is, hogy az idén több mint 150 milliárd forinttal több forrásuk van, mint 2016-ban, ebből több mint 81 milliárdot visz majd el a bérfejlesztés.
Ónodi-Szűcs Zoltán az alapellátás kapcsán elmondta azt is, meg kell vizsgálnia a tartósan betöltetlen praxisok valóságos okát. Az államtitkár szólt arról is, hogy a népegészségügyi stratégia megújításra van szükség, azt meg kellene próbálni “szinkronba hozni” az európai uniós stratégiával. Közölte, húsz szűrőbusz beszerzése hamarosan megindul, Magyarországon jelenleg három ilyen busznak van működési engedélye.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke az alapellátásról szólva arról beszélt, nagy problémát jelent az, hogy évente 80 rezidens kíván háziorvosként belépni a rendszerbe, ezzel szemben mintegy 2200 orvos dolgozik nyugdíjkorhatáron túl. Már egy 2008-as tanulmányban megállapították, hogy a rendszerváltás óta a 60 éven felüli orvosok aránya 10,3 százalékról 27,4 százalékra, az 50 éven felüliek aránya 37-ről 66 százalékra növekedett – mondta, hozzátéve, azóta sem történt sok minden olyan, ami ezen segített volna, a késedelem mára katasztrofális.
A kamara elnöke a kialakult helyzet okai között említette a praxisjog alkotmányos problémáját. Szerinte amíg a megvásárolt praxisjog vagyonjellegű alapjogi védelmét nem biztosítják, és amíg azt 6, 12 vagy 24 hónap alatt el lehet “konfiskálni valakitől”, addig ne várják azt, hogy “épeszű ember ilyet vásárolni fog”. ”Amíg nem lehet ezt az egzisztenciális kisvállalkozást gazdaságossá, financiális szempontból (…) nyereségessé tenni, (…) addig ez nem lesz vonzó” – fogalmazott Éger István.
További okként említette, hogy “jogalkotási késedelem van”, ugyanis alapellátási törvény van, de a végrehajtási rendeletek második éve “várólistán vannak”. Nagy problémának nevezte a számviteli szabályozás hiányait is.
Éger István az úgynevezett törzskartonokról szólva megjegyezte, az akár jó is lehetne, de egyebek mellett nincs válasz arra, hogy ki, mikor, hol és milyen célból készítené el ezeket.
Lehoczky Péter, a Medicina 2000, Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke előadásában szólt arról, több mint 300 tartósan betöltetlen háziorvosi praxis van Magyarországon, és szerinte a járóbeteg szakellátás mint különálló közfinanszírozott ellátási szint, háttérbe szorulni látszik. Közölte azt is, hogy helyenként vidéken 6-8 hetes, vagy hosszabb várólisták alakultak ki, és ennek csökkentéséhez a finanszírozás, a szakorvosi óraszám rendezése és a szakemberszám növelésére lenne szükség.
Rácz Jenő egészségügyi szakértő, volt szakminiszter az egészségügy több kritikus területét emelte ki: az ágazati stratégia hiányát, az ellátórendszer strukturális problémáit, a humánerőforrás-krízist, a forráshiányt, az intézményi adósságokat, valamint a bizalmi válságot. Mint mondta, az ágazati béremelés “nagyon jó” irány, azt tovább kell folytatni, valamint az inaktívvá válás kényszerét meg kell szüntetni, ágazati mentesítést kellene adni.”
Forrás:
Ónodi-Szűcs: ellátásszervezés nélkül nem megy; Híradó.hu/MTI; 2017. január 17.
