„[Szerkesztői megjegyzés: Rendkívül zavaró, hogy az MNB kiadványa „érintéses fizetésről” beszél, miközben világosan a „contactless”, azaz „érintés nélküli” fizetésről van szó!]
A Pénzforgalmi táblakészletben publikált 2016. utolsó negyedévére vonatkozó adatok is az elektronikus pénzforgalom korábbi időszakokat jellemző emelkedését mutatták. A fizetési kártyás infrastruktúrában az év során tovább folytatódott az érintéses technológia terjedése, így a kártyák közel 63 százaléka, a POS termináloknak pedig több mint háromnegyede alkalmas már az érintéses fizetésre. Az érintéses technológia az infrastruktúra mellett a fizetési kártyás forgalomban is meghatározóvá vált, amelynek eredményeként 2016 során a vásárlási forgalomnak már több mint fele bonyolódott le ilyen módon. 2016. harmadik negyedévében mérséklődött a kártyás visszaélések növekedési üteme, sőt a kibocsátói oldali visszaélésekkel okozott károk egyáltalán nem emelkedtek.A hazai kibocsátású fizetési kártyák mintegy 9,1 millió darabos száma az év folyamán több mint 130 ezer darabbal nőtt. Az érintéses funkcióval rendelkező fizetési kártyák esetében
folytatódott az eddigi időszakokat jellemző dinamikus növekedés, a megelőző év végéhez képest több mint 18 százalékos bővülés mutatkozott, aminek köszönhetően már a fizetési kártyák közel 63 százaléka rendelkezik ezzel a funkcióval. A fizetési kártyás elfogadói infrastruktúra tekintetében a több mint 85 ezer fizikai kereskedői elfogadóhelyen üzemelő POS terminálok száma mintegy kilenc százalékkal nőtt az év során, ennek eredményeként már több mint 110 ezer terminálnál lehetett kártyával vásárolni a negyedik negyedévben, és ezek több mint háromnegyede az érintéses fizetéseket is támogatja. Az internetes elfogadóhelyek száma a harmadik negyedévhez képest közel négy százalékkal bővült és számuk megközelíti a 8500-at.2016 folyamán tovább folytatódott a fizetési kártyás vásárlási forgalom dinamikus bővülése, a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal a magyarországi elfogadói hálózatban 3401 milliárd forint értékben lebonyolított több mint 488 millió darab vásárlási tranzakció 24, ill. 20 százalékos növekedést jelentett értékben, ill. tranzakciószámban az előző évi forgalomhoz képest. A kártyák típusa szerint vizsgálva a forgalmat elmondható, hogy a bővülés elsősorban a betéti kártyákkal lebonyolított forgalmat érintette, amely mind darabszámát, mind pedig értékét tekintve körülbelül negyedével nőtt 2015-höz képest. Ezzel szemben a hitelkártyás forgalom némileg kisebb mértékben, 15 százalékot meghaladóan emelkedett tranzakciószám és érték szerint egyaránt. 2016-ban lényeges változás volt, hogy az infrastrukturális bővülés után a fizetési forgalomban is az érintéses technológia vált dominánssá. Míg 2015-ben a vásárlási forgalom, 30 százaléka érintéssel bonyolódott, addig 2016-ban már a fizetési tranzakciók több mint fele (51 százaléka) történt az új technológiával. Folytatódott a kártya fizikai jelenléte nélkül, elsősorban az interneten lebonyolított vásárlási forgalom emelkedése is, mind darabszámban (36 százalék), mind értékben (42 százalék) jelentős volt a bővülés a 2015-höz képest, ugyanakkor az összforgalomhoz viszonyított arány továbbra is alacsony maradt (6 százalék a darabszámot, és közel 10 százalék az összértéket tekintve). A kártyás készpénzfelvételek száma 2016 során kismértékben, körülbelül egy százalékkal csökkent, értékük ugyanakkor hasonló mértékben emelkedett az előző évhez viszonyítva, aminek köszönhetően az év folyamán lebonyolított tranzakciók átlagértéke megközelítette a 65 ezer forintot…”
Forrás:
2016-ban már több érintéses fizetés történt, mint hagyományos kártyás vásárlás; Magyar Nemzeti Bank; 2017. március 16.
Pénzforgalmi táblakészlet; Magyar Nemzeti Bank
