„A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala hatósági funkciói mellett szolgáltató központként is működik. Ebből adódóan a közigazgatás átszervezése területünket is jelentősen érinti, előtérbe állítva a szolgáltatásokat, amelyek nem a bevételtermelést, hanem az ügyfél elégedettségének javítását helyezik előtérbe. Az e-közigazgatás kialakításakor a teljes hozzáférés hiánya miatt figyelni kell azokra a polgárokra is, akik a szükséges technikával nem rendelkeznek, de a szolgáltatásokra joggal igényt tartanak – a Rádió Orient stúdiójában Vetési Iván, a KEK KH elnöke ismertette az e-közigazgatás lehetőségeit.
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) a közigazgatás nagy szolgáltató központja – emelte ki hivatalának bemutatásakor Vetési Iván elnök. Hatósági funkcióként a nagyobb nyilvántartásokat vezeti, emellett a választások technikai levezetéséért is felel. Sokrétű feladatai közé tartozik, hogy a Schengeni Információs Rendszer nemzeti részének üzemeltetésével rendszeresen adatokat kell biztosítania a résztvevő feleknek. A KEK KH a megyei kormányhivatalok informatikai rendszerének létrehozásában és a kormányablakok kialakításában is nagy szerepet kapott – sorolta a Rádió Orient stúdiójában a szervezet feladatait az elnök.
A közigazgatásban nem a bevételtermelést, hanem az ügyfél elégedettségének javítását kell előtérbe helyezni. Ennek nem mond ellent az sem, hogy a szolgáltatásainkat eladhatóvá kell tennünk. A közigazgatás mobilitását, házhoz érkezését jól példázza a devecseri vörösiszap-katasztrófa áldozatai és a felsőoktatási kollégisták irányába tett kedvezményünk; az elveszett okmányok pótlására, illetve a megváltozott lakcímek bejelentésére kihelyezett okmányirodákat alakítottunk – beszélt a mobilizációs példákról a KEK KH elnöke.
A kormányablakok megjelenése nem jelent hátrányt az okmányirodáknak, hiszen eltérő szerepben állnak az ügyfél szolgálatára. Az okmányirodai rendszer jól működik, csupán a megszokott színvonalat kell megtartani. Ezek mellett nagy szükség volt a kormányablakok megszületésére, gőzerővel kell dolgozni a felzárkóztatásukon. Az egységes okmányrendszer felé vezető úton a jogszabályi környezetben és a technikákban is egységesíteni kell. A cél elérése érdekében megalakult a nemzeti egységes kártyarendszer kidolgozásáért felelős bizottság – tájékoztatott az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójában Vetési.
Az e-közigazgatás területén nincsen egységes európai iránymutatás. Az eltérő struktúrák közül a portugál modell az, mely jó példát szolgáltat számunkra. A magyar rendszerben megújuló közigazgatásról beszélünk, melynek fontos eleme az elektronikus csatorna használata. Először fel kell mérnünk az igényeket, meg kell vizsgálnunk a lehetséges erősítő lépéseket. Feltétlen helyes abból kiindulnunk, hogy amíg nincs teljes hozzáférés az elektronikus szolgáltatásokhoz, addig nem szabad megkülönböztetéseket tenni a szolgáltatásokban. Szerencsére a jogalkotók folyamatosan kikérik véleményünket, így a jogszabályi környezet lényegesen egyszerűsödik.
Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program akciótervet dolgozott ki, melyben 34 milliárd forintos támogatási keretet állított fel, ez szükséges a fejlesztésekhez. A kormányhivatalok műszaki és gazdasági integrációja után a kormányablakok járási szintje is létrejön. A 200-300 helyszín kiválasztása mellett ez a folyamat komoly fejlesztéseket igényel. A közigazgatási rendszer emberközpontúvá válása mindenki számára könnyen elérhetővé teszi a jövőben a közigazgatást. A szolgáltatásorientáltság másik vonzata a döntések kiszámíthatóságának növekedése. Mindezekkel a közigazgatás át tud alakulni és az állampolgár kerülhet a középpontba – zárta szavait Vetési Iván a Rádió Orient műsorában.”
Forrás:
Vetési Iván: a közigazgatásban a szolgáltatás kerül középpontba, OrientPess Hírügynökség, 2011. március 18.
